Szatmár megye: gyengébbek az érettségi eredmények a tavalyiaknál, és ennek számos oka van
Nehéz megválaszolni a kérdést, hogy pontosan mi vezetett oda, hogy Szatmár megyében idén hat százalékkal alacsonyabb az átmenési arány az érettségi vizsgán. Vannak objektív tényezők, ilyen a járványhelyzet, de vannak a szubjektív okok, amelyekről viszont beszélni kell, vélekedett Szejke Ottilia főtanfelügyelő-helyettes.
Szatmár megyében 705 diáknak nem sikerült átmenő osztályzatot szereznie az érettségin az óvások előtti eredmények szerint, miközben összesen 1995-en iratkoztak be a vizsgákra, de csak 1939-en jelentek meg. Az idei érettségin 63,6 százalék az átmenési arány, amely azonban 3,7 százalékkal alacsonyabb a tavalyi átlagnál.
A kizárólag az idén végzettek esetében valamivel jobban mutatnak a statisztikák, ugyanis a tizenkettedik osztályt frissen befejezők közül 68,9 százaléknyian sikeresen vették az akadályt, de ez is 6 százalékkal elmarad a tavalyi eredményektől. Országszerte egyébként Szatmár és Hargita megyében romlott jelentősen a teljesítmény a végzősök körében, a székelyföldi megyében az idei eredmény 6,7 százalékkal rosszabb a tavalyinál.
Szejke Ottilia Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a legtöbben román nyelv és irodalomból buktak meg, ezért érthető is, hogy a megyei szinten leadott 1052 óvásból több mint 600 a román jegy elleni fellebbezés. Az óvások uráni eredményeket 9-én teszik közzé.
A helyettes főtanfelügyelő a Maszol kérdésére elmondta: amikor az idei gyengébb eredményeket vesszük górcső alá, az „nehéz kérdés, mert amikor az okokat keressük, nem biztos, hogy az a reális, amit mi most annak tartunk”. Szejke Ottilia szerint a pandémia miatt bevezetett számtalan szigorítás, az online oktatás mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyinál gyengébb érettségi eredmények szülessenek idén.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy meglátása szerint „néha nem fedi egymást tökéletesen a tétel és a javítókulcs, valamint a javítókulcs és a javító tanár”, ezért túl sok szubjektív feltétel szerint lehet megítélni a dolgozatot, mondta a főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte a mai világban, amikor a tanügy is arra ösztönzi a diákokat, hogy minél kreatívabbak legyenek és bővüljön a látókörük, akkor születhetnek olyan megoldások, amelyek helyesek lehetnek ugyan, de nem szerepelnek a javítókulcsban.
S mindezek mellett egy olyan tanács javítja a dolgozatot, aki mindamellett, hogy be kell tartania a javítási útmutatót, lehet, hogy nem annyira elfogadó az új meglátásokkal, megoldásokkal. Szejke Ottilia szerint erről megyei és országos szinten is beszélni kell a szakmai körökben és meg kell találni a megoldást arra, hogy minél kevesebb szubjektív tényező befolyásolhassa az értékelést, vagy pedig adjanak nagyobb mozgásteret a javító tanároknak.
Azt mondta, a mai fiatal generáció nyitott gondolkodású, tudatában van saját képességeinek és nem értékeli fel magát olyan szinten, mint ahogyan vizsgák utáni visszajelzések, illetve a vizsgaeredmények mutatják. „A diákok többsége úgy jött ki, hogy rendben volt a vizsga, és nagyobb jegyekre számítottak” – tudatta a főtanfelügyelő-helyettes.
(Címlapi illusztráció forrása: edu.ro)