A szakszervezet győzelmével ért véget a három nagy detroiti autógyártó munkásainak példátlan, egyidejű sztrájkja. A munkaerőköltségek emelkedése miatt a megállapodás elsőszámú győztesének a „szakszervezetmentes” Tesla tűnik, hosszabb távon azonban az érdekvédelmi siker hullámai Elon Musk vállalatát is elérhetik.

Előzetes egyezségre jutott hétfőn a General Motors (GM) amerikai autógyártó vállalat menedzsmentje és az autóipari dolgozók szakszervezete (UAW) egy új négyéves megállapodásról, és ezzel lezárulhat az amerikai gyárakban több mint egy hónapja tartó, előzménytelen sztrájk. Múlt héten hasonló megállapodást kötött az UAW a Forddal, a hétvégén pedig a Jeep márkát is birtokló Stellantis-szal.

Egy éve senki sem ismerte

„Ma figyelmeztettük a vállalatokat, hogy a harcos UAW visszatért” – harsogta a United Auto Workers frissen megválasztott elnöke márciusban, miután elődje elismerte a vereségét. Shawn Fain a mintegy 400 ezer tagot számláló szakszervezet újdonsült vezetőjeként azt ígérte, hogy elődjeinél sokkal konfrontatívabb lesz a nagy autógyártókkal folytatott tárgyalásokon. Harcolni fog a gyárbezárások ellen, illetve a kétszintű szerződések megszüntetéséért. Utóbbiakat a pénzügyi világválság után vezették be a szakszervezet korabeli vezetőinek áldásával; ezek alapján alacsonyabb fizetést és kevesebb juttatást biztosítanak a 2007 után szerződtetett munkavállalók számára.

Shawn Fain vezetésével az UAW a történelemben először egyidejű sztrájkot hirdetett a három nagy detroiti autógyártó ellen. Többek között az órabér 40 százalékos emelését, 32 órás munkahetet, a hagyományos nyugdíjakhoz való visszatérést, a kétszintű szerződések megszüntetését és a megélhetési költségek kiigazításának (COLA) visszaállítását kérték. Fain azzal érvelt, hogy a cégek nem osztoznak a munkásokkal a hatalmas nyereségükön. A vállalatok azt válaszolták, hogy a követelések teljesítése a munkaerőköltségek megduplázását jelentenék. Csakhogy a szakszervezet szerint a munkaerő az emelés után is mindössze az új autók költségeinek 4-5 százalékát teszi ki.

A több mint egy hónapig tartó sztrájk végén a három vállalat elfogadta, hogy a munkavállalók 11 százalékos azonnali fizetésemelést kapnak. Ugyanakkor 2028 áprilisának végéig – ameddig a szerződés szól - további emelésekkel és a megélhetési költségekkel együtt a dolgozók bérnövekedése elérheti a 30 százalékot. (Szeptemberben 3,7 százalékos volt az éves infláció az USA-ban.)

Míg szeptember végén a Stellantis még arról tett bejelentést, hogy a sztrájk tovagyűrűző hatásai miatt megkezdte az elbocsátásokat, a mostani megállapodás részeként a cég elfogadta korábban bezárt üzemek újranyitását is.

Aggódó elemzők

A Standard and Poor’s elemzése szerint a sztrájk – amely potenciálisan 0,39 százalékkal csökkentheti a harmadik negyedévi amerikai GDP-t – a rivális Toyotának kedvez, amelynek az amerikai gyáraiban nincsenek szakszervezetek. Ugyanakkor a detroiti három nagy autógyártó eredetileg elsősorban a Tesla által gyakorolt versenykényszerre hivatkozva utasította vissza a szakszervezet bérköveteléseit. Ezzel kapcsolatban iparági elemzők rámutatnak, hogy a Ford, a GM és a Stellantis évek óta küzd nemcsak a piaci részesedésükből folyamatosan "harapdáló" japán gyártókkal, hanem az elektromos járművekre való átállás kihívásaival is. Az emelkedő munkaerőköltségek tovább csökkentik a zsugorodó "óriások" versenyelőnyét.

A Reuters júliusi elemzése szerint a Tesla járművenként 5000 dollár működési bevételt ért el 2023 második negyedévében, míg a Ford 3220, a GM pedig 4400 dollárt jelentett az első negyedévben. Ugyanakkor a Ford vezérigazgatója, Jim Farley szerint a Tesla járművenként 2000 dollárt takarít meg azzal, hogy nincsenek forgalmazói, akikkel meg kellene osztania a nyereséget.

„Nem az ellenség”

A már idézett Reuters-elemzés szerint a Tesla jelenleg több mint 127 ezer munkavállalót foglalkoztat, akik körülbelül 45 dollárt keresnek óránként, szemben az UAW által képviselt detroiti gyárak munkásainak 64-67 dollár közötti javadalmazásával. (A jelzett értékek magukban foglalják a bér mellett az egyéb juttatásokat is.) Elon Musk, a Tesla alapítója úton-útfélen hangoztatja, hogy az ő gyáraiban a munkások elégedettek, és eszükbe sem jutna csatlakozni szakszervezethez. Annyira biztos a dolgában, hogy két hete egyenesen kihívta az UAW-t, rendezzen szavazást a Tesla egyik gyárában, „amikor csak kedve tartja”. Az UAW sikere után azonban egyáltalán nem biztos, hogy a Tesla-dolgozók sokáig megmaradnak szakszervezeten kívüli alkalmazottaknak. Shawn Fain nyilvánvalóan számol ezzel, nemrégiben ugyanis úgy hivatkozott a Tesla, Toyota, Honda és más, nem amerikai autógyártók munkásaira, mint “akik nem az ellenség, hanem az UAW jövendőbeli tagjai".

Politikai lökéshullámok

Az autóipart megrengető sztrájknak politikai hatásai is lehetnek. A Reuters és az Ipsos közös felmérése szerint az amerikaiak közel kétharmada támogatta az autógyári munkások megmozdulását. Nem csoda, hogy a jövő évi választásokra készülő politikusok valósággal tolongtak a sztrájkoló munkások körül. Maga Joe Biden elnök is megjelent egy tüntetésen, amire az Egyesült Államok történetében még nem volt példa. Mellesleg sietett is, hogy a híradásokban megelőzze a republikánus Donald Trumpot, aki 2020-ban elvitte előle a többnyire fehér munkásosztály szavazatainak nagy részét. Akkor tízből négy szakszervezeti tag a magát a fősodorral szemben pozícionáló Trumpra szavazott a felmérések szerint.