Talán a leggyakoribb sztereotípia a tűzoltókkal kapcsolatban, hogy a lángokban álló épületek oltása és emberéletek mentése mellett leggyakrabban macskákat mentenek, magas fák ágai közül. Nos, természetesen ez nem igaz, bár tény, hogy vannak hasonló, mindig jó véget érő bevetéseik is.

A Szatmár Megyei Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségének (ISU) munkatársai a hét folyamán is mentettek egy bajba került macskát - csak azt éppen nem a magasból, hanem a mélyből kellett kisegíteni. A cirmos az egyik szatmárnémeti temetőben kószált, amikor egy sírgödörbe esett, s mivel annak fala simára volt betonozva, esélye sem volt egyedül kimenekülnie onnan. Szerencsére egy temetőlátogató gyermeke meghallotta a segítségért nyávogást, az anyuka pedig azonnal cselekedett. Hívta a 112-t, ahol tudták, mit kell tenni: azonnal riasztották a tűzoltókat, akiknek szerencsére volt szabad kapacitásuk és néhányan ki is szálltak a helyszínre. A kandúr pedig ahogy meglátta a leeresztett létrát, nem is várt az emberek további segítségére, hanem maga mászott ki a gödörből.

A Maszol a Szatmár Megyei ISU sajtószóvivőjénél, Bianca Timisnél kérdezett rá, milyen gyakoriak az ehhez hasonló, állatokkal kapcsolatos bevetések. Mint kiderült, idén öt ilyen esetük volt, a legutóbbi mentést nem számítva.

Márciusban a szatmárnémeti Magyar utcában fáról mentettek cirmost és juttatták vissza a kétségbeesett gazdihoz. Áprilisban egy, a Túr folyóba esett kutyának volt szüksége segítségre. Májusban szintén Szatmárnémetiben léptek akcióba, ahol egy méhraj befogására riasztották őket. A műveletet olyan jól sikerült megoldani - egy méhész közreműködésével -, hogy egyetlen fullánk sem okozott sérülést sem a tűzoltóknak, sem pedig a környék lakóinak. Júniusban Börvely községben egy tóba esett szarvasmarhának volt szüksége segítségre, augusztusban pedig ismét fáról mentettek - akkor egy, otthonából megszökött papagályt fogtak be, és adták át gazdájának.