Románia évről évre az utolsó helyen áll az Európai Unió közlekedésbiztonsági rangsorában. A nemrég közzétett 2023-as adatok megerősítik az elmúlt évtizedek hagyományát. Minden évben meglepődünk azon, hogy a közúti balesetek többsége a településeken történik, és hogy a legtöbb áldozat gyalogos és kerékpáros, ezen a téren Románia mindig „bajnok", olvasható a Pro Infrastruktúra Egyesület közösségi oldalán közzétett elemzésben.

Minden évben jön egy rendőr, és a „gyalogosok és a kerékpárosok fegyelmezetlenségéről" értekezik, azt sugallva, hogy a civilizált országokban a gyalogosok és a biciklisek fegyelmezettebbek. „Ez egy nagy hazugság, és egyben a román hatóságok aljas kibúvója a felelősség alól” – állapítja meg az egyesület.
Kifejtik, a gyalogos minden országban a legrövidebb és legkényelmesebb útvonalat választja, amelyet az infrastruktúra lehetővé tesz számára. „A halottakat fegyelmezetlenséggel vádolni könnyű... a biztonságos infrastruktúra kiépítéséhez ész, pénz és munka kell!” – szögezik le.
A civilizált országokban járdák vannak a településen, míg nálunk 100 km/h-val száguldozunk a járda nélküli településeken. Náluk az országos út ritkán halad át az emberek házai között, és ha mégis, akkor a gyalogosokat védőkorlátok és egyéb intézkedések védik. A civilizált országokban nincsenek gyalogátkelőhelyek jelzőlámpa nélkül két sávnál több forgalmi sávot keresztezve, és a kerékpársávok el vannak választva az autóktól.
Románia még legalább két évtizedig az európai közlekedésbiztonsági rangsor végén fog állni. Az elemzés szerint három nagy rendszerszintű probléma van: 1) a politikai törődés hiánya a gyalogosokkal, kerékpárosokkal és általában mindenkivel, aki nem sofőr 2) a polgármesterek és a központi hatóságok közötti koordináció és a finanszírozás hiánya, valamint 3) a közlekedésbiztonsági oktatás hiánya.
Románia nem ismeri és nem érti a gyalogosok és kerékpárosok gondolkodásmódját, amit a „humán tényezők" iskolájának hiánya okoz.
Mivel a gyalogosok és kerékpárosok számára a közlekedés nem biztonságos, és ez nem várt következményekkel jár: a forgalom valójában növekszik. A romániai városokban biztonságosabb autóban ülni, így a választás logikus: rövid távokra autóba ülni, a gyerekeket is gépkocsival kell iskolába vinni.

Fennáll az „amerikanizálódás" veszélye: a gyalogosforgalom a nagyvárosokon kívül valószínűleg nullára fog csökkenni, és minden utazás autóval fog történni. Ez a tendencia látható például a vidéki Görögországban.
Sajnos az autópályák nem fogják jelentősen megváltoztatni a közlekedésbiztonságot Romániában, mert nem akadályozzák meg a haláleseteket a rosszul kialakított kereszteződésekben, a rosszul parkoló autókkal teli szűk utcákon, a rosszul elhelyezett gyalogátkelőhelyeken, a kifestett kerékpársávokon.
A közlekedési övezetek, a jól kialakított járdák és a gyalogosvédelem egyéb formái nélkül nem sok minden fog változni.

A gyalogosok semmibe vétele abban is megmutatkozik, hogy abszurd módon előnyben részesítik a felüljárókat, amikor végre el akarják választani a gyalogos és a motorizált forgalmat. A gyalogosnak legalább 5 métert kell megmásznia egy felüljárón, amikor 2,5 métert ereszkedhetne le egy olyan aluljáróba, amely az út vagy a vasút alatt vezet.
„A példákat még oldalakon át sorolhatnánk, de csak várhatjuk a »gyalogos fegyelmezetlenek, nem mi, hatóságok vagyunk a hibásak« című horrorfilm következő epizódját, zárja elemzését a Pro Infrastruktúra Egyesület.