Politikai vita bontakozott ki a kézdivásárhelyi tanácsülésen, ezúttal a helyi adók és a városháza apparátusának mérete került a fókuszba. Az ülés egyik napirendi pontja a városháza szervezeti felépítését érintette, ám a technikai kérdés hamar személyeskedésbe és pártpolitikai adok-kapokba torkollt, elsősorban az adóemelés miatt.

Bokor Tibor polgármester felszólalásában élesen reagált Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnökének egy közösségi médiában közzétett videójára, amelyben a városháza létszámát 150 főre becsülte. Az elöljáró szerint ez nem felel meg a valóságnak, hangsúlyozva:a városházán jelenleg 41 betöltött állás van a lehetséges 64-ből, további 23 pozíció üres.

Bokor Tibor elmondta, a város alkalmazásában valóban dolgozik mintegy 130 beteggondozó, ám ez nem azonos a városházi apparátussal. Kijelentette: nem az intézmény „felhizlalásában”, hanem a fejlesztésekben látja Kézdivásárhely jövőjét.

A polgármester szavai élénk reakciókat váltottak ki az EMSZ tanácsosai részéről. Balázs Attila és Tankó Sándor visszautasították azt az értelmezést, miszerint Csomortányi István felettük állna, majd visszakérdeztek: miért szavazta meg az RMDSZ az adóemelést?

Bokor Tibor válaszában arra hivatkozott, hogy az RMDSZ alacsony képviseleti aránya miatt nem tudta megakadályozni a döntést, ugyanakkor kérdőre vonta az EMSZ-t is: miért támogatta az adóemelést Zakariás Zoltán, aki RMDSZ-es listán jutott be a román képviselőházba?

Balázs Attila erre úgy reagált: véleménye szerint Zakariásnak nincs helye az RMDSZ-ben, ezért kérni fogja, hogy független politikusként folytassa tevékenységét.

„Nem kedvtelésből emeltünk adót”

A polgármester más, EMSZ-vezetésű települések – például Székelykeresztúr és Szentegyháza – példáját is felhozta, hangsúlyozva: sehol sem jókedvből döntöttek az adóemelés mellett, hanem törvényi kötelezettségből.

Saját példájával is érzékeltette a helyzet abszurditását: elmondása szerint kétszobás lakását a kormány 80 ezer euróra értékelte. „Ha a kormány megveszi annyiért, örömest odaadom” – jegyezte meg ironikusan, hozzátéve: a kormány döntéseinek következményeit elsősorban a polgármesterek viselik.

A vita végén Tankó Sándor feltette a kérdést: ha a kormány a fejük felett dönt, akkor mi értelme a helyi tanácsnak. Ilyés Botond EMSZ-es tanácsos ennél is tovább ment, amikor összegzésében a választási ígéreteket nevezte meg a probléma gyökerének.

Mint mondta, mindkét oldal azzal kampányolt, hogy több marad az állampolgároknál és kevesebb az államnál, ehhez képest az eredmény épp az ellenkezője lett. „Mi itt vitatkozhatunk, de a nagy átverés már megtörtént” – fogalmazott.

Tüntetés készül az adótörvény ellen

Balázs Attila bejelentette: Sepsiszentgyörgy mintájára Kézdivásárhelyen is tüntetést terveznek, amely nem a polgármester vagy a tanács, hanem az adótörvény ellen irányulna. Bokor Tibor erre úgy reagált: ilyen esetben célszerűbb lenne a prefektúra előtt tiltakozni.

Balázs Attila közösségi oldalán erősítette meg: benyújtották a tüntetés megszervezésére vonatkozó kérelmet, az eseményt január 26-án, hétfőn 17 órától tartanák a Gábor Áron téren.

Részlegesen megújulhat a Gábor Áron tér

A politikai viták mellett fejlesztési kérdések is napirendre kerültek. A tanács elfogadott egy határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a város pályázatot nyújtson be a főtér részleges felújítására.

Bokor Tibor polgármester hangsúlyozta: nem a teljes főtér átalakításáról van szó. A tervezett munkálatok a Székely Katonanevelde előtti szakasztól indulnának, érintenék a Béke utcát, a szökőkút környékét, valamint a református templom előtti útszakaszt egészen a román posta épületéig.

A főtéri parkhoz nem nyúlnának, annak felújítása csak egy későbbi, bizonytalan finanszírozású terv része lehet.

A műemlékvédelmi előírások miatt kizárólag kockakő burkolat jöhet szóba, noha ez a megoldás a mai forgalmi terhelést nehezen viseli. Balázs Attila tanácsos alternatívaként a műkő alkalmazását vetette fel, ám a polgármester szerint a szabályozás nem enged mozgásteret.

Bokor Tibor emlékeztetett: korábban több utcában betonalapra fektetett kockakövet alkalmaztak, ám a talajmozgás és a forgalom miatt ez sem bizonyult tartós megoldásnak.

A projekt összértéke 5,1 millió lej, amely 1326 négyzetméternyi járófelület teljes felújítását foglalja magában. A város önrésze egymillió lej, a pályázati dokumentációt pedig a Központi Fejlesztési Régióhoz nyújtják be.