Komoly társadalmi vitát váltott ki Kézdivásárhelyen a 2026-ra érvényes helyi adók és illetékek jelentős emelése. A lakosság körében különösen az ingatlanadók és a gépjárműadók növekedése okozott felháborodást, sokan politikai döntést vagy túlzó önkormányzati intézkedést látnak a háttérben. Bokor Tibor polgármester azonban nyilatkozatában hangsúlyozta: a városvezetés mozgástere rendkívül szűk volt, az adóemelések alapját országos jogszabályi változások képezik, amelyek végrehajtása kötelező az önkormányzatok számára.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy 2025 végén olyan kormányhatározat lépett hatályba, amely törvényerejű, és amelyhez a helyi tanácsoknak alkalmazkodniuk kell. Egy önkormányzat nem hozhat olyan határozatot, amely ellentétes az érvényben lévő országos törvényekkel. Ha a helyi tanács nem fogadta volna el a módosított adó- és illetékcsomagot, annak súlyos következményei lettek volna: a tanács működésének felfüggesztése, a város költségvetésének elfogadásképtelensége, valamint az állami visszaosztások – köztük a személyi jövedelemadó és az áfa egy jelentős részének – megvonása. Ez havi szinten több mint három–három és fél millió lej kiesést jelentett volna, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette volna az önkormányzat által fenntartott intézmények működését, beleértve a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, a kórházat, a színházat és a sportlétesítményeket.

Bokor Tibor szerint ezért nem arról volt szó, hogy az önkormányzat szándékosan növelni akarta volna a lakosság terheit, hanem arról, hogy a jogszabályok betartása nem volt megkerülhető. Megfogalmazása szerint egy törvénytelen döntés nemcsak politikai, hanem súlyos pénzügyi következményekkel is járt volna a város egészére nézve.

A legnagyobb visszhangot az ingatlanadók növekedése váltotta ki, amelyek bizonyos esetekben akár kétszeresére vagy háromszorosára is emelkedtek. A polgármester rámutatott: az ingatlanadó mértéke formálisan nem változott, továbbra is az ingatlan számított értékének 0,1 százalékát kell befizetni évente. Ami viszont jelentősen módosult, az maga az az érték, amelyből az adót kiszámítják. Ez az érték egy törvényben rögzített képlet alapján keletkezik, amely figyelembe veszi az épület rendeltetését, az építőanyagot, az alapterületet, valamint azt is, hogy az ingatlan a település melyik övezetében található.

A 2026-os évre vonatkozóan a négyzetméterenként meghatározott alapértékek jelentősen megemelkedtek, és ezekre az értékekre kerülnek rá az úgynevezett zónaszorzók. Kézdivásárhelyen a központi, úgynevezett A zónában a szorzó 2,4, míg a C zónában körülbelül 2,1, a peremterületeken ennél alacsonyabb, falusias övezetben pedig gyakorlatilag az alapérték marad érvényben. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a lakás alapterület és műszaki jellemzők mellett is jóval magasabb számított értéket kap a központban, mint a város szélén.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több korábbi kedvezmény megszűnt vagy jelentősen beszűkült. Az idősebb, ötven évnél régebbi épületek után járó adókedvezmények, valamint bizonyos szociális alapon nyújtott mentességek már nem érvényesek úgy, ahogy korábban. Emiatt sok esetben nemcsak az adóalap nőtt meg, hanem az adófizetők elveszítették azokat a csökkentő tényezőket is, amelyek eddig mérsékelték a terheket.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 55–60 négyzetméteres, kétszobás lakás esetében a korábbi, körülbelül 200–220 lejes éves ingatlanadó 2026-ra 400 lej körüli összegre emelkedhet, míg egy hasonló méretű, míg kedvezőtlenebb zónában fekvő, de jobb minőségűnek minősített ingatlan esetében akár ennél is magasabb lehet. Háromszobás, nagyobb alapterületű lakásoknál az éves adó elérheti vagy meg is haladhatja az 500-600 lejt. A polgármester ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy akik március 31-ig befizetik az adót, továbbra is élhetnek a 10 százalékos előfizetési kedvezménnyel.

Hasonlóan sok kérdést vetett fel a gépjárműadók alakulása is. A bemutatott táblázatok alapján a 2026-os gépjárműadó elsősorban a hengerűrtartalom, a környezetvédelmi besorolás – különösen az Euro-norma –, valamint a hajtás típusa szerint differenciál. A kisebb motorral és korszerűbb, Euro 6-os besorolással rendelkező járművek esetében az emelés mérsékeltebb, míg a nagyobb hengerűrtartalmú, régebbi besorolású autók adója jelentősen megugrik. A hibrid járművek esetében továbbra is léteznek kedvezmények, de ezek mértéke csökkent, így az adóteher itt is növekedett, mégpedig eléggé jelentősen.

A polgármester reagált azokra az állításokra is, amelyek szerint más nagyvárosokban – például Bukarestben – alacsonyabbak lennének a gépjárműadók. Véleménye szerint ezek az összehasonlítások gyakran kiragadott példákon alapulnak, és nem veszik figyelembe a jármű pontos műszaki paramétereit, illetve a helyi adószabályok sajátosságait. Hangsúlyozta, hogy a különbségek sok esetben abból fakadnak, hogy egyes önkormányzatok korábban fokozatosan emelték az adókat, míg Kézdivásárhely hosszú időn keresztül a törvény által megengedett legalacsonyabb értékeket alkalmazta.

Bokor Tibor szerint éppen ez az oka annak, hogy most a növekedés sokkal látványosabbnak tűnik. Az elmúlt években az önkormányzat saját forrásaiból fedezte az egyre növekvő kiadásokat, az energiaárak, a gáz, a víz és a személyzeti költségek drasztikus emelkedése mellett is. Most azonban a jogszabályi környezet változása miatt elkerülhetetlenné vált az adók igazítása.

A városvezető elismerte, hogy az intézkedések nem népszerűek, ugyanakkor szerinte hosszú távon elengedhetetlenek ahhoz, hogy Kézdivásárhely működőképes maradjon, és biztosítani tudja a közszolgáltatások zavartalan fenntartását. Mint fogalmazott, az adóemelés nem cél, hanem eszköz volt egy olyan helyzetben, ahol a törvény betartása és a város pénzügyi stabilitása nem hagyott más lehetőséget.

Csomortáni István: az alkalmazottak fizetésére kell a pénz

A kézdivásárhelyi adóemelés hírére – illetve arra, hogy Bokor Tibor polgármester szerint az EMSZ-es tanácsosok nem ismerik a törvényeket – videóban reagált Csomortáni István, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke is. Bokor Tibor ugyanis kifejtette: nemcsak az RMDSZ-es vezetőségű városok, hanem azok is, ahol az EMSZ van többségben, megemelték az adókat.

„Pedig lehetett volna enyhíteni a helyi adók brutális növelésén, hiszen a kötelező emelés mellett is csökkenthették volna a jelenlegi 0,1%-ról 0,08%-ra a magánszemélyek épületadóit, és ezzel az emelt házadó mértéke csökkent volna 20%-kal. És ez csupán egy lehetőség a lehetségesek közül” – fogalmazott az EMSZ elnöke.

Bokor Tibor elmondta: számára úgy tűnik, hogy Csomortáni István sincs tisztában a törvényekkel. „A 2025/239-es törvény világosan fogalmaz: a 2026-os adók mértéke nem lehet a 2025-ös szinten, így nem lehetett az általa emlegetett 0,08%-os szorzót alkalmazni” – magyarázta Bokor Tibor. Az említett törvény 27. szakasza egyébként így szól: „a megállapított építményadó-kulcs az adott évre nem lehet alacsonyabb, mint a 2025-es évre megállapított kulcs.” Ez a rendelkezés a 2015. évi 227. számú román adótörvénykönyv (Codul fiscal) 457. cikkelyének bekezdését módosító vagy kiegészítő jogszabály része. A Hivatalos Közlöny I. részének 1172. számában megjelent szöveg a 239/2025. számú törvény és a 78/2025. számú sürgősségi kormányrendelet módosításait tartalmazza, amelyek 2026-tól vezettek be adó- és költségvetési intézkedéseket.

Csomortáni emellett azt is elmondta: Kézdivásárhelyen a hatalmas apparátus fizetésére kell a pénz – 150 személyről beszélt – amit kiemelkedően magasnak ítélt a céhes város méretéhez képest. Erre a Maszolnak reagált Bokor Tibor, újabb ferdítésre hívva fel a figyelmet. „A városházának, a Vigadó Művelődési Központnak és a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárnak összesen van 79 alkalmazottja. Nem tudom, honnan szedi ezt a számot Csomortáni István. Ha még a városgazdálkodást – szerelőket, kertészeket stb. – is odavesszük, akkor is még pluszban 62 személyről van szó, de ez utóbbi külön cégként működik” – mondotta BokorTibor.