A helyi önkormányzatok által beszedett ingatlanadók és illetékek jövő évtől elkerülhetetlenül emelkedni fognak – derül ki az EY Románia tanulmányából. 

Az ingatlanokra (épületekre és földterületekre) kivetett, a helyi önkormányzatok által beszedett és felhasznált adók és illetékek 2026-ban emelkedni fognak, miután életbe lépnek a 16/2022-es sürgősségi kormányrendelet előírásai, amelyek alapvetően megváltoztatják az adók kiszámításának módját – hívják fel a figyelmet az elemzésben.

„Az adófizetőknek – legyenek természetes vagy jogi személyek – tudniuk kell, hogy az idei adóemeléseken túl mindössze kilenc hónap múlva újabb emelkedések várhatók, ezúttal az ingatlanadók terén. A 16/2022-es sürgősségi rendelet előírásai, melyek számottevően átalakítják az ingatlanadó kiszámításának módját, már 2023. január 1-jétől életbe kellett volna lépjenek. A hatóságok úgy döntöttek, hogy elhalasztják a hatálybalépést. Fontos azonban tudni, hogy az új szabályozások alkalmazását követően jövőre az ingatlanokra kivetett, helyi önkormányzatok által beszedett és felhasznált adók és illetékek emelkedése elkerülhetetlen lesz” – olvasható Alex Milcev, az EY Románia adó- és jogi tanácsadási részlegének vezetője által jegyzett anyagban, számol be róla az Agerpres.

Milcev véleménye szerint az elsődleges tényező, amely a számítási mód megváltoztatásának szükségességét indokolta, a hazai belső kontextushoz köthető, nevezetesen, hogy a helyi önkormányzatok nem gyűjtenek be elegendő bevételt az adókból és illetékekből a kiadásaik fedezésére, így nincs forrás beruházásokra. Ezért az önkormányzatok folyamatosan kiegészítést kérnek az állami költségvetésből, és így valójában versenyeznek a pénzért az országos szintű, stratégiai és makrogazdasági beruházásokkal.

„Az országos költségvetés már így is szenved az «adóelkerülés» miatt – ismert tény, hogy Románia az utolsó helyek egyikén áll az EU-ban az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányát tekintve (27%, míg az EU-átlag 42%). Az EU legtöbb országában a helyi önkormányzatok döntően a helyi adókból finanszírozzák kiadásaikat, és csak kisebb részben a központi költségvetésből” – teszi hozzá a szakértő.

A második, szorosan ide kapcsolódó tényező a nemzetközi szervezetek – mint a Nemzetközi Valutaalap, az OECD és az Európai Bizottság – ajánlásai, említi Milcev.
A hivatalos statisztikák szerint az ingatlanadó a teljes adóbevétel 2,7%-át tette ki az EU-ban 2022-ben, míg Romániában csupán 0,4%-ot, amely még így is csökkent az előző évekhez (2013–2015 között 0,9%) képest.

Ebben az összefüggésben a helyi adózás paradigmája gyökeresen megváltozik: a központi finanszírozástól való függés helyett az önkormányzatoknak egyre önállóbbá kell válniuk – áll az elemzésben. A megoldás egy új, az eddigitől eltérő számítási módszer bevezetése az ingatlanokra kivetett adók esetében, amely adóemeléseket fog eredményezni, valamint a közpénzek hatékonyabb kezelése, kiegyensúlyozott költések és a közösség javát szolgáló beruházások révén.

„Valójában két fontos elemről van szó ebben a változásban. Először is, az épületekre (ahonnan a legnagyobb összegek származnak) vonatkozóan módosulnak az adózási sávok, eltörlik a maximális plafont: lakóépületek esetén a minimális kulcs 0,1% lesz (jelenleg 0,08–0,2% között), nem lakóingatlanok esetén pedig minimum 0,5% (jelenleg 0,2–1,3% között). Ez azt jelenti, hogy a helyi hatóságok rugalmasan igazíthatják az adót saját szükségleteikhez, illetve a «kereslet és kínálat» szerint – azaz, hogy mennyire szeretnék vonzóvá tenni a települést a lakók és a befektetők számára” – emeli ki az elemzés szerzője.

Másodszor, a magánszemélyek ingatlanadója jelenleg olyan számadatok alapján kerül meghatározásra, amelyek nincsenek összhangban az aktuális piaci értékekkel. Az új szabályozás szerint az adóalap az ingatlan és a földterület piaci értékén fog alapulni, amelyet a romániai ingatlanpiaci tájékoztató értékekről készült piackutatások alapján határoznak meg, ezeket pedig a Romániai Közjegyzők Országos Szövetsége (UNNR) kezeli – magyarázza a szakértő.
Milcev szerint úgy tűnik, hogy az idei év az utolsó, amikor még a jelenlegi, a település övezete és a tulajdon fekvése (belváros, peremkerület stb.) alapján készített rácsok szerint történik a számítás.

„Mit jelent mindez számunkra? Ami a magánszemélyeket illeti, ne felejtsük el, hogy Románia az első helyen áll az EU-ban az ingatlantulajdonosok arányát tekintve – a lakosság több mint 90%-a saját tulajdonú lakásban él. Ők jelentős költségnövekedéssel szembesülnek, amely közelebb áll majd az ingatlan valódi értékéhez, és ez hosszú távon következményekkel járhat. Egy példát említve: előre látható, hogy akik nem tudják kifizetni a megnövelt adókat, az olcsóbb övezetek felé vándorolnak. A jogi személyek esetében pedig a gyárak, ipari parkok vagy raktárak építéséről szóló döntéseket sokkal jobban befolyásolják majd a helyi adók szintjei, mivel az EBITDA és a befektetési megtérülés nagyobb nyomás alá kerül, mint korábban” – állítja az EY Románia képviselője.