Parlamenti interpellációban kérte Novák Levente RMDSZ szenátor, hogy a parajdi bányakatasztrófa következményeit enyhítő állami kompenzációs rendszert terjesszék ki a Maros megyei Szováta és a Parajddal szomszédos Korond településekre is. A szenátor a Maszolnak elmondta: a gazdasági minisztérium a katasztrófát követően mintegy 100 millió lejes támogatási csomagot javasolt a Parajd térségében működő vállalkozások számára, elsősorban a turizmusban érintetteknek. 

A program szálláshelyadók, éttermek és turisztikai szolgáltatók bevételkiesését hivatott ellensúlyozni, miután a turistaforgalom a bánya leállását követően visszaesett. Novák Levente szerint a kialakult helyzet hatásai nem állnak meg Parajd határánál: Szovátán és Korondon is csökkent a turistaforgalom, mivel a térségbe érkező látogatók korábban jellemzően több települést is felkerestek.

A szenátor közölte: sok olyan vendég Szovátán és Korondon szállt meg, akik a parajdi sóbánya kezeléseit vették igénybe. A bánya kiesése miatt ezek a turisták elmaradtak, ami közvetlen bevételkiesést okozott a környező településeken működő vállalkozásoknak is. Ennek egyik jól látható jele, hogy Szovátán, a Medve-tónál csökkent a belépőjegyekből származó bevétel, ami egyértelműen a látogatószám visszaesését tükrözi.

Novák Levente szerint ezért indokolt, hogy a kompenzációs mechanizmus ne kizárólag Parajdra vonatkozzon. „A cél az, hogy azok a cégek is támogatáshoz jussanak, amelyek bizonyíthatóan bevételkiesést szenvedtek el a katasztrófa miatt, még akkor is, ha ez a kiesés közvetett módon jelentkezett” – fogalmazott.

Méltányos elosztás

A tervezett rendszer referenciaévek összehasonlítására épülne: a még működő bánya idején jegyzett 2024-es évi és a bányakatasztrófát követő 2025-ös időszak adatainak összevetése alapján mérnék fel a veszteségeket. Így azok a vállalkozások is jogosulttá válhatnának támogatásra, amelyeknél a visszaesés nem azonnal jelent meg.

Mint mondta, számos szovátai és korondi vállalkozó jelentős beruházásokat valósított meg az elmúlt években, amelyekhez komoly banki terhek társulnak. A vendégek elmaradása ezeknek a vállalkozásoknak a fennmaradását is veszélyezteti.

Megvan az anyagi háttér 

A szenátor elmondta, választ kapott az interpellációjára, és a következő időszakban kormányzati kollégáival azon dolgozik, hogy módosítsák a rendkívüli állapotot szabályozó kormányhatározatot. Ez teremtené meg a jogalapot ahhoz, hogy Szováta és Korond is bekerüljön a támogatási körbe. Véleménye szerint nem új forrásokat kellene keresni, hanem a Parajd számára már elkülönített összegeket kellene méltányosan, az érintett térségre kiterjesztve felhasználni.

Novák Levente szerint a térség problémáinak kezelése nem oldható meg kizárólag rövid távú támogatásokkal. Meggyőződése, hogy megoldható, hogy a központi fejlesztési régió egy elkülönített, sürgősségi alapból támogassa a térséget, ennek kezdeményezése a megyei tanácsok hatáskörébe tartozna, ám meglátása szerint ezen a téren eddig nem történt előrelépés.

A szenátor szerint hosszabb távon olyan fejlesztésekre lenne szükség, amelyek csökkentik a térség turizmusának egyoldalú, szezonális kiszolgáltatottságát. Elképzelhetőnek tartja egy Parajd és Szováta közötti, sókamrákra és wellness-szolgáltatásokra épülő központ létrehozását, valamint Szovátán egy korszerű, jelentős kapacitású sípálya fejlesztését. Meglátása szerint ezzel mindkét településen megoldható a téli turizmus kérdése.

Novák Levente közölte: kollégáival együtt a közeljövőben a központi fejlesztési régió vezetőjével egyeztetnek, és megpróbálják meggyőzni arról, hogy 10–20 vagy akár 25–30 millió eurót különítsenek el ezekre a beruházásokra. A szenátor úgy véli, a források rendelkezésre állnak, ám a döntésekhez határozott intézményi és politikai nyomásra van szükség.

Szerinte a hegyvidéki sípálya fejlesztésével a térség valóban felkerülhetne a téli turizmus térképére, ami hosszabb távon jelentős gazdasági előnyt jelentene mind Parajd, mind Szováta számára – tette hozzá.