Parajd lesz az egyik központi témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hétfői ülésének - számolt be a Știri pe surse portál kormányzati forrásokra hivatkozva. A Nicușor Dan elnök által összehívott CSAT-tanácskozáson  gazdasági, stratégiai és nemzetbiztonsági kérdések is terítékre kerülnek.

Az egyik kényes téma, amelyről szó lesz a védelmi tanács ülésén: a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa, amelynek kapcsán a szakemberek megerősítették, hogy a bánya teljesen megsemmisült, és már nem helyreállítható. Az óriási áradások helyrehozhatatlanul károsították a föld alatti szerkezetet, ezért a gazdasági tevékenységet határozatlan időre leállították. A gazdasági és turisztikai veszteségek jelentősek. 

A portál által idézett szakemberek által felvetett egyik megoldás szerint egy új sóbányát nyithatnának a közeli hegység egy másik részén. Egy ilyen kezdeményezés költségeit, valamint a helyi gazdaságra gyakorolt hosszú távú hatásait is elemzik majd a CSAT ülésén. Hamarosan minisztériumi jelentést is közétesznek a parajdi katasztrófával kapcsolatban, megnevezve a felelősöket is - ezt Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője mondta a Maszolnak csütörtökön.

A szóvivő nem tudott konkrétumot mondani a parajdi katasztrófáról készülő minisztériumi jelentés időpontjáról, ugyanakkor megismételte az RMDSZ álláspontját, miszerint a Salrom és vízügy vezetősége a felelős a kialakult helyzetért, így távozniuk kell. „Az eddigi szakvéleményekből az derült ki, hogy meg lehetett volna előzni a katasztrófát” - tette hozzá. Kiemelte: az RMDSZ azért is lépett kormányra az új koalíció részeként, hogy napirenden tartsa Parajd ügyét. 

A CSAT ülésének másik kiemelt témája lesz a nagyszabású adóelkerülés elleni küzdelem, amelyet az új kormány stratégiai veszélynek minősít. A témát azért vették fel a védelmi tanács napirendjére, hogy megvizsgálják a titkosszolgálatok esetleges bevonását az adóhatóságok tevékenységébe, különösen a rendszerszintű problémát jelentő esetekben. Szó lesz a nemzeti védelmi stratégia frissítéséről is: az adóelkerülés gazdasági és intézményi biztonsági kockázatként szerepelhet a stratégiában. A terv szerint a titkosszolgálatok nem végeznének közvetlen adóellenőrzéseket, alapvető adatokat szolgáltathatnának a csalási hálózatok felderítéséhez.