Míg a paksi atomerőműben a négyből már három blokk teljes kapacitással termel, s az utolsó blokk visszakapcsolása is rendben zajlik, addig idehaza egyelőre megjósolhatatlan, mikor indul újra a cernavodai nukleáris erőmű.   

A paksi atomerőműben a négyből már három blokk teljes kapacitással termel - közölte Magyar Péter kormányfő hétfőn a Facebook-oldalán. Hozzátette, megtörtént mind a nyolc szivattyúrendszer beüzemelése, rendben zajlik az utolsó blokk visszakapcsolása. „Még két nap és elérjük a közel 2000 megawattot” – írta. Vasárnap a magyar miniszterelnök rögzítette: a fenékküszöb építéséről szóló kormánydöntés óta tizenegy nap telt el, a munkálatok pedig a tervezettnél gyorsabban haladnak. Állítása szerint volt olyan időszak, amikor néhány milliméteren múlt az erőmű leállítása, jelenleg azonban az építmény 15–20 centiméteres duzzasztó hatást fejt ki. A klímaváltozás okozta válsághelyzetre reflektálva a magyar kabinet a szükséges jogszabályok beterjesztését tervezi. Klíma-, valamint víz- és energiagazdálkodási törvényt terjesztenek majd elő.

Az ATV Híradó beszámolója szerint Magyar Péter közölte: már zajlik az előkészítés.„Van klíma-, aszályvédelem, vízgazdálkodási, energiagazdálkodási jogszabályok. Ezek egymás mellett, párhuzamosan fognak jönni szakmai-társadalmi egyeztetés és nagyon remélem, hogy egy részüket már ősszel el tudjuk fogadni és elkezdődhet a munka” – mondta. Kapitány István energetikai és gazdasági miniszter arról beszélt, hogy az energiatárolást fejleszteni kell. „Kevesebb mint 1000 megawatt energiatároló kapacitás van Magyarországon, mi aláírtunk egy EU-s egyezményt, ami 700 megawattot indítunk, 3000 megawatt az a cél minimum, hogy a következő években energiatárolóból a rendelkezésünkre álljon” – fogalmazott. Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Pakson nem kellett leállítani az utolsó két, még üzemelő turbinát, és szerdára mind a nyolc üzemelni fog, ellentétben Romániával, ahol a cernavodai atomerőmű 10 napja áll, és a szakemberek nem tudják, mikor indulhat újra.

Romániában augusztus 14-én állt le az ország egyetlen atomerőműve, mivel a Duna vízállása a hosszan tartó meleg időjárás következtében rendkívül alacsonyra csökkent. A cernavodai erőműben két reaktor termeli Románia áramtermelésének mintegy húsz százalékát. Egyelőre nehéz megjósolni, mikor indítják újra a reaktorokat. Közben az Energiaügyi Minisztérium és a Hidroelectrica megkezdte a Duna vízhozamának növelését. A Baziașnál mért vízhozam jelenleg mindössze 1300 köbméter másodpercenként, miközben az év ezen időszakában általában mintegy 3900 köbméter másodpercenkénti vízhozammal számolnak.

Kapcsolódó

A csernavodai atomerőmű leállásával ironizált Magyar Péter 

Magyar Péter sajtótájékoztatóján az ellenzéknek üzenve megismételte, hogy míg Paks működik, addig a csernavodai atomerőmű már nem.

Magyarország Paks Cernavodă atomerőmű

A kritikus helyzet miatt az Országos Vészhelyzeti Bizottság új stratégiát dolgozott ki. A korábbi megoldás, amelynek során kővel megrakott uszályokat süllyesztettek el a folyóban a víz megfelelő irányításának érdekében, nem hozta meg a kívánt eredményt. Most más módszerekkel próbálják biztosítani a szükséges vízmennyiséget. A hatóságok már megkezdték nagy mennyiségű víz leengedését az Olt folyó víztározóiból. Emellett a vízügyi hatóságok egy keresztirányú terelőgát építésén dolgoznak a Duna régi ágán. A létesítmény célja, hogy a rendelkezésre álló vizet közvetlenül az atomerőmű vízellátó csatornája felé irányítsa. Közben folytatódnak a folyómeder kotrási munkálatai is, amelyek szintén a megfelelő vízáramlás biztosítását szolgálják.

További tartalékot jelenthet a Duna–Fekete-tenger-csatorna, amelyet vészhelyzeti megoldásként állítottak készenlétbe. A Katasztrófavédelmi Főosztály eközben nagy teljesítményű ipari szivattyúkat szállít a térségbe. Cernavodă tartalék mélykutakkal is rendelkezik, ezek azonban önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy az atomerőmű reaktorai maximális teljesítményen működhessenek. A megfelelő hűtéshez szükséges nagy vízmennyiséget jelenleg elsősorban a Duna képes biztosítani. Románia a kieső energiatermelés miatt naponta jelentős mennyiségű villamos energiát kénytelen importálni, ráadásul magas piaci árakon.