A cernavodai atomerőmű mindkét reaktorának kényszerű leállása ellenére sincs veszélyben Románia lakossági és ipari energiaellátása – szögezte le a Maszol megkeresésére Bende Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője és a képviselőház ipari bizottságának elnöke. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a piaci körülmények miatt a drágulás lehetősége benne van a pakliban.

Bende Sándor kifejtette: ha a cernavodai két atomreaktort nem tudják rövid időn belül újraindítani, számítani lehet arra, hogy a szolgáltatók egy szerződésmelléklettel árat emelnek. A magyarázat a piaci mechanizmusokban rejlik.

„A többségünknek volt egy hosszú távú szerződése a Nuclearelectricával, amelynél az energia ára alacsony, ezt az elektromos energia vegyítékbe használták, ami csökkentette az átlagárat. Ez most kiesett, és kárpótlást nem kérhetnek a Nuclearelectricától, hiszen ez vészhelyzet: apad a Duna, nem az ő hibájuk. A szolgáltatóknak viszont valahonnan meg kell vásárolniuk a kiesett mennyiséget, és ezt csak a szabadpiacról tudják beszerezni a másnapi energiapiac (PZU) árain, amely esetenként tízszer is magasabb lehet, mint a hosszú távú szerződésekben szereplő ár” – fejtette ki a szakértő.

A képviselő rámutatott, hogy a szolgáltatók eljuthatnak abba a helyzetbe, hogy megawattóránként 2 lejért vásárolják az áramot, de a háztartási fogyasztóknak a szerződés értelmében 1,5 lejért adhatják tovább. Ez rövid időszakokra korábban is előfordult, és benne van a szolgáltatók üzleti kockázataiban, ám ha a válság elhúzódik, rákényszerülhetnek a végső fogyasztói árak emelésére.

Kapcsolódó

Villanyszámlák: egyelőre nincs drágulás, de a mostani válság később a fogyasztókon csattanhat

A hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a térség nehéz energetikai helyzete minél kisebb hatással legyen Romániára.

áramszolgáltató villamosenergia villanyszámla áramtermelés Cernavoda atomerőmű vízállás Duna

„Nem feltétlenül ez fog történni, de benne van a lehetőségek között” – tette hozzá, kiemelve, hogy bár kisebb balesetek vagy fennakadások előfordulhatnak, annak a valószínűsége rendkívül csekély, hogy a termelés csökkenése miatt teljes áramkimaradások legyenek az országban.

Vízerőművek jelenthetik a valódi tárolási kapacitást

A szakértő tisztázta a tárolási kapacitások körüli tévhiteket is. Elmondása szerint a közhiedelemmel ellentétben a tárolás nem kizárólag akkumulátorokat jelent. Románia jelenleg mintegy 6800 megawattnyi beszerelt teljesítményű vízierőművet működtet, míg akkumulátortelepből mindössze 600 megawattórányi áll rendelkezésre, ami a meglévő napelem-kapacitáshoz képest kevés.

„Nekünk olyan kapacitásra van szükségünk, amely folyamatosan tud energiát termelni és tárolni, erre pedig a vízierőművek tökéletesen alkalmasak. Nappal, amikor termelnek a napelemek, a vízerőműveket le lehet állítani, felgyűjtve a víz energiáját, majd este leengedni – erre van játéktér. Teljesen mindegy, hogy az energiát a vízierőműveknél spóroljuk meg, vagy akkumulátorokban tároljuk, mindkét módszerrel a rugalmasságot biztosítjuk”– magyarázta.

A képviselő megemlítette a szivattyús-tározós vízerőművek szerepét is, ahol a nappali olcsó energiatöbblettel (például az ezer megawatt fölé ugró szélenergiával) a vizet az alsó tározóból a felsőbe pumpálják, majd a csúcsidőszakban leengedve áramot termelnek vele. Hozzátette, hogy bár a hidrogéngyártás vagy a prosumerek akkumulátorai is opciót jelentenek, a vízi energia maradhat a legfőbb pillér.

Politikai vita a befejezés előtt álló beruházások körül

Bende Sándor nehezményezte, hogy az államfő visszaküldte a parlamentbe azt a törvényt, amely egyszerűsített eljárással tenné lehetővé a 90–95 százalékban már elkészült vízerőművek befejezését

„Ilyen például a Maros megyei ratosnyai, amely 35 megawattos, de országszerte mintegy 200 megawattnyi ilyen, nagyrészt kész lévő kapacitás van. Ezeket nagyon olcsón, könnyen és rövid idő alatt működésbe lehetne állítani. Az államfő a jogszabályt megtámadta az alkotmánybíróságon, ugyan a testület ezt visszautasította, de mégsem hirdette ki, hanem visszaküldte a parlamentnek. Remélem, hogy amikor újra napirendre kerül, ugyanabban a formában megszavazzuk, és akkor már kénytelen lesz kihirdetni” – részletezte a politikus.

Románia irigylésre méltó helyzetben? 

A cernavodăi atomerőmű kiesése kapcsán – ahol mindkét, egyenként 700 megawattos reaktor áll – Bende elmondta, hogy májusban egyéb okok miatt már volt hasonló helyzet, és az ország ezt akkor is átvészelte. Románia energiamixe nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, hiszen van atom- és vízi energiája, napelemei, szélturbinái, gázlelőhelyei és kőolaja is. A közeljövőben léphet működésbe a marosnémeti 1700 megawattos és a radnóti 450 megawattos gázerőmű is.

A képviselő hangsúlyozta, hogy teljes mértékben megbízik az Országos Energetikai Diszpécserközpont szakembereiben, akik nem politikai, hanem szigorúan szakmai alapon hozzák meg a döntéseiket.

„Soha nem hagyják az országot a teljes termelési kapacitás nélkül. A 6800 megawattnyi vízi kapacitásból általában 1500, nagy szükség esetén 2000 megawattot használunk fel, nem engedik, hogy az összes víz lefolyjon. Ezzel szakértő módon gazdálkodnak, és esetenként úgy döntenek, még mindig jobb megvásárolni az energiát a piacon, csak hogy megmaradjon a tartalék. A feladatuk a folyamatos és minőségi áramellátás biztosítása, és ezt eddig sikeresen el is végezték” – szögezte le Bende Sándor.

Újabb csapás: meghibásodás miatt leállt egy szénerőmű

Újabb erőmű leállítására kényszerül Románia az amúgy is feszült energiakrízis kellős közepén, ezúttal egy váratlan műszaki hiba miatt. A döntés a turceni-i szénerőművet érinti, amely eddig mindössze egyetlen blokkal üzemelt.

A Transelectrica adataiból kiderül, hogy az egységet múlt héten szerdáról csütörtökre virradó éjszaka kellett leállítani, miután megrepedt az egyik kazán – számolt be a HotNews.

A kiesett turceni-i blokk mintegy 200 MW teljesítményt biztosított, ami azért különösen kritikus, mert ez a kapacitás az esti fogyasztási csúcsidőszakban is rendelkezésre állt. A leállást megelőzően a hazai szénalapú energiatermelés meghaladta az 1000 MW-ot, amely az erőmű kiesésével jelenleg nagyjából 800 MW-ra csökkent.

Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szavai szerint a megváltozott körülmények ellenére sincs szükség arra, hogy az ország sürgősségi határon átnyúló energiasegítséget kérjen.

„Kevesebb mint 300 MW-os hiányról van szó, amit a napokban a szélerőművekkel ellensúlyozni tudunk, emellett a szállítási kapacitásunk is bőségesen elegendő az importhoz. A hétvégén teljesen ellenőrzés alatt tartjuk a helyzetet” – nyilatkozta Bușoi.

A kánikula miatt növekedhet az áramigény, ám az ellátás stabil

A hőség miatti megnövekedett áramigény ellenére Románia energiaellátása stabil és teljes mértékben ellenőrzés alatt áll – erősítette meg Cristian Buşoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Bár a  napokban az esti csúcsidőszakban a fogyasztás elérheti a 7000 megawattot, az ország rendelkezik a szükséges kapacitásokkal, így fel sem merül a nagyipari fogyasztók korlátozása.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a hazai termelőkapacitásokat – különösen a gáz- és szénerőműveket – maximális teljesítményre kapcsolták. Napközben a napelemek jelentős segítséget nyújtanak a hálózat egyensúlyban tartásában, emellett a szélerőművek teljesítményének javulása is várható.

Kapcsolódó

Románia értesítette az Európai Bizottságot a kialakult válsághelyzetről

Ilie Bolojan pénteki Facebook-bejegyzésében közölte, hogy a nemzeti energiarendszer a cernavodai atomerőmű 2-es blokkjának ellenőrzött leállítása után is stabil maradt.

Ilie Bolojan Cernavodă atomerőmű energiaválság

Szükség esetén Románia a regionális piacról is be tudja szerezni a hiányzó villamos energiát, ahol az árak jelenleg megegyeznek a hazai másnapi energiapiac (PZU) áraival. Az államtitkár hangsúlyozta: az országnak nincs oka határokon átnyúló sürgősségi segítségnyújtást kérni.

Az Energiaügyi Minisztérium az elmúlt időszakban összeállított egy listát a legnagyobb ipari áramfogyasztókról, ami helyenként aggodalmat váltott ki. Cristian Buşoi tisztázta: pusztán elővigyázatossági és jogszabályi kötelezettségről van szó.

Az érintett vállalatokat csupán arról tájékoztatták, hogy szerepelnek a korlátozási normatívában. Amennyiben egy rendkívüli helyzetben mégis szükség lenne a fogyasztás mérséklésére, az eljárást legalább 24 órával korábban elindítják, egyeztetve a cégekkel a technikai lehetőségekről, hogy semmiképpen ne veszélyeztessék a berendezéseket és a termelési biztonságot.

A Transelectrica és a minisztérium várakozásai szerint a következő napokban jelzett időjárás-változás növelheti a Duna vízhozamát, ami lehetővé teheti a cernavodai  atomerőmű leállított egységének újraidítását is.