Történelmi mélypontra zuhant a romániai kutatás-fejlesztés állami finanszírozása. Az Európai Unió tagállamai közül egyetlen ország sem különített el soha ennyire kevés forrást a tudományra.

A román kormány kutatásra és innovációra szánt költségvetési ráfordítása az elmúlt két évtizedben először esett a GDP 0,1%-a alá 2025-ben – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. A nemrég közzétett statisztikákra Lucian Pintilie, az Országos Anyagfizikai Intézet tudományos igazgatója hívta fel a figyelmet az Edupedu.ro portálon.

Az adatok mind az EU-s összehasonlításban, mind a romániai kormányzati kiadások saját történetében példátlan mélypontot jeleznek.

A kutatás-fejlesztési kormányzati ráfordítást (GBARD) mérő, legutóbb 2026. szeptember 25-én frissített adatok szerint Románia mindössze a GDP 0,09%-át fordította erre a célra 2025-ben. Ez az érték egy teljes évtizede tartó lejtmenet betetőzése:

• 2016-ban érte el a csúcsot a mutató (a GDP 0,28%-a),
• 2023-ban 0,15%-ra esett vissza,
• 2024-ben 0,12%-ot ért el,
• 2025-re pedig elérte a 0,09%-os mélypontot.

A korábbi adatsorok azt mutatják, hogy 2005 és 2011 között a ráfordítások folyamatosan 0,2% felett voltak – azaz több mint duplái a tavalyi szintnek. Alig két hónappal ezelőtt az Eurostat arra is rámutatott, hogy Románia volt az egyetlen uniós tagállam, amely az elmúlt évtizedben csökkentette az egy főre jutó kutatási kiadásait, miközben az EU egészében jelentős növekedés volt tapasztalható. 2025-ben a romániai egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítás 18,8 euróra csökkent a tíz évvel korábbi 20,8 euróról.

Uniós sereghajtó: fénymérföldekre a többi tagállamtól

Románia 0,09%-os mutatója csaknem a fele a lista utolsó előtti helyén álló Málta alokációjának (0,17% 2025-ben). Az EU-s átlag a GDP 0,69%-a volt – ez több mint hétszerese a romániai ráfordításoknak.

Az Eurostat adatai szerint az EU többi 26 tagállamának egyike sem különített el soha 0,1%-nál kevesebbet a tudományra, és Románián kívül egyetlen ország sem süllyedt 0,15% alá 2012 óta.

„Ha még maradt volna kétség a kormányzók, parlamenti képviselők és politikusok romániai kutatás iránti közönyével kapcsolatban: abszolút szégyenletes, hogy egy olyan ország, mint Románia, az utolsó helyet foglalja el az EU-s tagállamok között a kutatásra szánt források terén” – fogalmazott Lucian Pintilie, az Országos Anyagfizikai Intézet tudományos igazgatója.

A negatív trend különösen szembetűnő annak fényében, hogy Románia korábban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a kutatási ráfordításokat a GDP 1%-ára emeli. Ezt a szintet a század elején elfogadott és később módosított szabályok értelmében már 2020-ban – azaz hat évvel ezelőtt – el kellett volna érni, ám az ország a közelébe sem került ennek a határértéknek.

A közelmúltban a Siegfried Mureșan által javasolt kormányprogram – amelynek kormányát a múlt héten utasította el a parlament – ismét megerősítette az 1%-os célt, nyilvános, forrásokra lebontott éves pályát ígérve.

Ez év júniusában a Kutatási Hatóság elnöke, Andrei Alexandru úgy nyilatkozott, hogy „3-4 éven belül el kell érnünk a legalább 0,7-0,8%-ot”, holott a Bolojan-kormány 2030-ra tűzte ki az 1%-os cél elérését.