Alaposan fel kell vértezniük magukat a vásárlóknak, hogy kivédjék a webáruházak manipulációit. Az online boltok egy része ugyanis minden praktikát bevet, hogy vásárlásra ösztönözzön.

Az Európai Bizottság (EB) és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai 399 ruházati és elektronikai cikkeket áruló internetes áruházat világítottak át, kiderült, közel 40 százalék manipulatív megoldásokkal próbált vásárlásra ösztönözni, kihasználja a fogyasztók sebezhetőségét, vagy valamilyen módon becsapja ügyfeleit. Kállai Emánuel online marketing szakértő a Maszolnak elmondta, körültekintően kell vásárolni, óvakodva az olyan termékektől, amelyek olcsón túl jó minőséggel kecsegtetnek, érdemes figyelni a visszajelzéseket, ha bármilyen gyanú felmerül, utána kell nézni a cégnek, ilyen esetben ne fizessünk előre, csak ha meggyőződtünk, hogy azt kaptuk, amit ígértek.

Minden praktikát bevetnek

Az átvilágított webshopok közül 42 hamis visszaszámlálóval próbálta gyors, megfontolás nélküli vásárlásra bírni a látogatóit. Az időzítő a lejárat után újraindult, vagy a lejárat után is ugyanazon az áron volt megvásárolható a termék. Továbbá 70 oldalon a vásárlás szempontjából fontos információkat elrejtették, vagy nehezen elérhetővé tették. Általában a szállítási költségekre, a termék összetételére vagy az olcsóbb változatra vonatkozó adatokat bújtatták. Huszonhárom weboldal azért rejtett el információkat, hogy előre fizetésre ösztönözze a fogyasztókat. Manipulálták a termékek sorrendjét is, hogy lehetőleg a drágábbat tudják eladni. Összesen 148 webshop alkalmazott valamilyen, „sötét mintázatnak” nevezett praktikát. Megvizsgálták ezeknek az áruházaknak 102 alkalmazását is, 27 alkalmazott megtévesztő megoldásokat.

Az Európai Unió már rendelkezik eszközökkel, hogy ezeket a problémákat kezelje, mondta Didier Reynders igazságügyi biztos, aki hatékonyabb érdekérvényesítésre szólította fel az országos fogyasztóvédelmi hatóságokat. Közben az EB három fogyasztóvédelmi irányelvvel kapcsolatban is visszajelzéseket gyűjt, hogy felmérje, ezek biztosítják-e a magas szintű védelmet a digitális környezetben. Ezek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, a fogyasztói jogokról szóló irányelv és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv. A nyilvános konzultáció 2023. február 20-ig tart.

A gyors haszonra hajtók a legveszélyesebbek

A manipulációk nem etikusak, de az elővigyázatos, megfontolt vásárlónak kevesebb kárt okoznak, a nagyobb veszély az, amikor becsapják az ügyfeleket, más terméket, rosszabb minőséget sóznak rá. Kállai Emánuel arra hívta fel a figyelmet, szólaljon meg a vészcsengő, ha túl jó egy ajánlat. Megtörténhet természetesen, hogy valós, de utána kell nézni a cégnek, érdemes ellenőrizni a vásárlói visszajelzéseket. Azokat jobb egy külső oldalon megnézni – a közösségi oldalakon, a Google Maps-en, vagy az ár-összehasonlítókon – mert a cég saját oldalán könnyen tud pozitív visszajelzéseket generálni.

Ha rövid, egyszavas és csak elégedett visszajelzések vannak, az már óvatosságra inthet, mert nem életszagú, hogy egy termék, egy szolgáltatás mindenkinek egyformán tetszik. Azokra lehet alapozni, melyek tapasztalatokat osztanak meg, taglalva a termék előnyeit és hátrányait. Könnyű pozitív visszajelzéseket generálni, hamis visszaszámláló modult, vagy éppen vásárlókat, érdeklődőket számláló modult telepíteni, ezek növelik az értékesítést, de nem etikusak, szögezte le a marketing szakértő.

Kállai Emánuel több módszerre is felhívta a figyelmet. Például vannak nagyon vonzó termékek, melyeket már évek óta nem gyártanak, ezeket mégis felteszik a webshopba, majd a megrendelőt felhívják, hogy azt már nem tudják szállítani, de hasonló árban küldenek egy jobbat. Az is előfordul, hogy a cégnek nagyobb nyeresége van egy terméken, ilyenkor azt ajánlja a megrendelt helyett. Ha a vásárló már fizetett, könnyebb rábeszélni, hogy elfogadja a cserét.

Bátran visszautasíthatjuk az ilyen ajánlatokat, nincs semmilyen kötelezettségünk, attól sem kell tartanunk, hogy körülményes, amíg visszakapjuk a pénzünket, legtöbb esetben egy gombnyomással megoldódik, mert egy köztes rendszerben várakoztatják, amíg véglegesítődik a tranzakció, fejtette ki a szakértő. A legbiztosabb, ha akkor fizetünk, amikor már meggyőződtünk, hogy megfelelő terméket kaptunk.

Ennek az akadálya, hogy a futárszolgálatok egy részénél, csak akkor lehet kibontani a csomagot, amikor már kifizettük. Viszont, ha már a rendeléskor vannak gyanús körülmények, érdemes ragaszkodni ehhez az opcióhoz. A bankkártyás fizetés esetén figyelni kell, ha átirányítanak egy külső oldalra, ha például az szerepel a webáruház oldalán, hogy a „eu platesc” oldalon kell fizetni, ellenőrizni kell, valóban oda irányított-e, és nem valami kamuportálra.

Folyamatosan tanuljuk az online eladást-vásárlást

Azok a cégek veszélyesek, melyek gyorsan, nagy nyereségre hajtanak, beszereznek rossz minőségű termékeket, drágán eladják, ám ez hosszú távon nem fenntartható, mert előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból”. Kállai Emánuel hangsúlyozta, a cégeknek sem éri meg, hiszen rengeteget kell dolgozzanak, amíg kiépítenek egy újabb és egy újabb webáruházat. Az internetes vásárlás egyre gyorsabban terjed, a kereskedők és a vásárlók is folyamatosan tanulják az ösztönző praktikákat és ezek kivédését is, szögezte le Kállai Emánuel.