Mikló Ferenc nyugalmazott református lelkipásztor 27 éven át szolgálta a nagyszalontai gyülekezetet, és két cikluson át a Bihari Református Egyházmegyét esperesként. Közösség- és egyházépítő tevékenységéért a Bihar megyei hajdúváros megalapításának 420. évfordulója alkalmából díszpolgári címmel tüntette ki az elöljáróság, az elismerést vasárnap ünnepi istentisztelet keretében adták át.

A nagyszalontai városnapokat hagyományosan a június 3-ához legközelebb eső hétvégén rendezik meg abból az alkalomból, mert 1606-ban azon a napon született az az adománylevél, amellyel Bocskai István erdélyi fejedelem letelepített az oldalán harcoló hajdúk közül háromszázat a törökök pusztítása nyomán elnéptelenedett Bihar megyei településre.

Az idei, immár 420. évforduló alkalmából a helyi képviselőtestület egyhangú döntéssel díszpolgári címet adományozott a település korábbi református lelkipásztorának, Mikló Ferencnek, aki a városnap alkalmából – ünnepi istentiszteleten – vasárnap vette át az elismerést.

A hajdúvárosi gyülekezetet Mikló Ferenc nyugdíjazását követően fia, Mikló István Boldizsár vette át, ő hirdette az igét a templomi alkalmon, másodlelkészként pedig a díjazott laudációját felolvasó Szigeti Ferenc szolgál.

„A díszpolgári cím a közösség hálájának legtisztább formája. Nem rang, hanem köszönet, nem jutalom, hanem vallomás arról, kit tart egy város a magáénak” – kezdte a méltatást.

Mikló Ferenc közvetlenül a rendszerváltást követően, 1990 májusában állt a nagyszalontai református gyülekezet élére, amikor hét pályázó közül már az első körben abszolút többséggel választották meg a hívek lelkipásztoruknak. „Alig néhány hónappal a diktatúra bukása után egy szabadságát éppen visszanyerő, de még sebeit viselő közösségben kezdte meg szolgálatát, ott és akkor, amikor szinte mindent újra kellett építeni, a gyülekezet életét, a hitoktatást, a parókiát, a templomot és az iskolát” – hangzott el, majd számba vették azokat a nagyobb beruházásokat, amelyeket Mikló Ferenc szolgálati idejében sikerült elvégezni, és ezek a megvalósítások mindmáig a szalontai magyar közösséget szolgálják.

Épült például speciális iskola a hátrányos és különleges igényű gyermekeknek, továbbá az iskolaépületet, amelyben maga Arany János is tanult is tanított, sikerült visszaszerezniük és felújítaniuk, felépítették a József Ház idősotthont, majd pedig 2017-re elkészült az önálló nagyszalontai magyar iskola új épülete is, amely a maga idejében az országban egyedülálló volt amiatt, hogy a passzív házak rendkívül alacsony energiaigényű rendszere szerint épült meg.

A nyugalmazott lelkész több mandátumon keresztül a városi tanács RMDSZ-frakciójának tagjaként szolgálta közösségét, illetve két alkalommal is megválasztották a Bihari Református Egyházmegye esperesének. „Huszonhét éven át, egészen 2017 decemberéig hordozta hűséggel a számtalan szolgálat, a megvalósítások terhét. Számára az első mindig az igei készülés és a látható anyaszentegyház minden javának a szentsége maradt” – hangzott el.

A díszpolgári címmel járó oklevelet és Arany Jánosnak a róla elnevezett emlékmúzeum főbejárata fölött látható szobrának kicsinyített mását, a nagyváradi Deák Árpád szobrászművész alkotását Török László polgármester adta át. „Nagyszalonta városa nevében hálásan köszönjük a munkáját. Mindig szeretettel gondolunk önre, és tudjuk, mi az a munka, amit elvégzett. Isten áldja meg és adjon erőt és egészséget!” – köszöntötte az elöljáró a kitüntetettet.

Mikló Ferenc meghatottan köszönte meg az elismerést. Felidézte Nagyszalontára érkezésük körülményeit, a parókia felújítását, a diktatúra utáni első évek nehézségeit, majd pedig a templom felújítását, amit tulajdonképpen folyamatos építkezés követett mind a gyülekezetben, mind pedig az egyházi javak tekintetében. Köszöntőjében felidézte azokat az eseményeket, pillanatokat, amelyek szalontai lelkészi szolgálatának fordulópontjai voltak, de nem felejtette el megemlíteni azokat sem, akikre az évek során mindig biztos pontként számíthatott.