Miközben az Európai Unió folyamatosan újabb rendeleteket és stratégiákat fogad el a kémiai növényvédő szerek visszaszorítására, egyelőre nem javul, sőt akár súlyosabb a helyzet és több a vegyszermaradvány az asztalokra kerülő gyümölcsökben, zöldségekben.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség idén tavaszi tájékoztatója szerint, bár vannak előrelépések, a peszticidszennyezés és a hozzá kapcsolódó egészségügyi és környezeti hatások változatlanok maradtak vagy súlyosbodtak tavaly óta, amikor is fenntartható használatukról újabb irányelvet fogadtak el.

Alig kapható vegyszermentes eper, kajszibarack, cseresznye

Naponta többször együnk zöldséget és gyümölcsöt, javasolják a nutricionisták, mert az az egészséges. Csakhogy Romániában is egyre nagyobb arányban találnak növényvédőszer-maradványokat a termékekben. Tavaly a gyümölcsök több mint felében találtak peszticideket, a zöldségekben valamivel kevesebb, 27-35 százalék volt a vegyszermaradványok aránya az Országos Növény-egészségügyi Hatóság idén kiadott éves jelentése szerint.

A hatóság egész évben több száz gombaölő, rovarirtó hatású és egyéb szerek maradványaira teszteli a termékeket a Növények és Növényi Termékek Növényvédőszer-maradványait Ellenőrző Laboratóriumaiban, Bukarestben és Marosvásárhelyen. Mintát vesznek nagybani eladóktól, szupermarketekből, a termelők lerakataiból, piacokról.

A marosvásárhelyi laboratóriumában 2021-hez képest tavaly 7 százalékkal több mintában találták kémiai növényvédők maradványait a hazai termelésből származó zöldségekben, gyümölcsökben.

Míg 2021-ben még kapható volt hazai vegyszermentes eper, tavaly már csak a bio lehetett az. 16 epermintából 15-ben találtak növényvédőszer-maradványt. A mintákból 1 volt bio, vélhetően ez volt a vegyszermentes.

Cseresznyeszezonban nem jó hír, de tavaly az eper mellett a cseresznyében, meggyben, kajszibarackban, csemegeszőlőben találtak legnagyobb arányban vegyszermaradványokat.

A bevizsgált cseresznye és meggy 90 százalékában volt növényvédő szer maradványa, 20-ból 18 gyümölcsben. 2021-ben még 32-ből 18 mintában találtak. Két éve még 10 kajszibarackból 3 volt növényvédő szeres, tavaly már szinte mindegyik mintában találtak: 13-ból 10-ben. 

A Marosvásárhelyen bevizsgált összes, 199 gyümölcsmintából 113-ban találták kémiai szerek maradványait, 34-féle hatóanyagot. Míg 2021-ben a vizsgált gyümölcsök 49 százaléka tartalmazott növényvédő szereket, tavaly már 56 százalékuk.  Gombaölő szerek maradványai voltak a leggyakoribbak a vizsgált gyümölcsökben.

A bukaresti laborban vizsgált minták valamivel jobb képet mutatnak, 30-ból 17 eperben volt kémiai szermaradvány, de a kajszi- és őszibaracknak itt is több mint felében voltak peszticidek: a kajszibarack 79 százalékában és az őszibarack 70 százalékában. Nagyon nagy arányban a borszőlőben – itt a minták 85 százalékában, 55 mintából 45-ben –,a csemegeszőlőben (78%), és a cseresznyében (63%) találtak még növényvédőszer-maradékot a maximális szint alatt.

Az egész évben fogyasztott almában sem kevés szermaradványt találtak, a hazai piacról beszerezhető alma közel fele, 43-46 százaléka vegyszeres a két labor eredményei alapján.

A Bukarestben bevizsgált hazai termelésből származó 384 gyümölcsmintából 205 minta (53,4%) tartalmazott kémiai szereket. Míg Erdélyben jókora növekedést, a fővárosi laborban általánosságban nagyon enyhe, 0,3 százalékos csökkenést tapasztaltak a gyümölcsben maradt vegyi anyagok mennyiségét tekintve 2021-hez képest. Bukarestben azonban több esetben a megengedett határérték fölötti mennyiséget is találtak.

Túlvegyszerezett alma, körte, zöldhagyma, saláta

Almában és körtében fedeztek fel az EU-ban megengedett érték fölötti vegyszermaradványt tavaly. A bukaresti laborvizsgálatok során diflubenzuron rovarölő szert és fenhexamid gombaölőt találtak. Előbbi hatóanyag különösen kegyetlen a rovarokkal, a vedlési folyamatukat zavarja meg, konkrétan a rovar belepusztul a vedlésbe.

A zöldségek közül a zöldhagymában, salátában, petrezselyemlevélben, kaporban, zöld fokhagymában, lestyánban, paprikában, spenótban és paradicsomban találtak a megengedett szint fölötti vegyszermennyiséget Bukarestben. 1349 zöldségmintából 377-ben (27,95%) találtak peszticidmaradványokat, határérték fölötti szinten18 mintában.

A salátában, paradicsomban, zöldhagymában találtak leggyakrabban vegyszert

A megengedett szint alatt, de nagy mennyiségben tartalmazott növényvédőszer-maradékot a lestyán, a saláta és a paradicsom, a kelkáposzta és a petrezselyem a fővárosi vizsgálatok alapján. Körülbelül fele vagy több mint fele volt szermaradványos ezeknek a mintáknak. A bukaresti labor eredményei szerint 2022-ben a peszticideket tartalmazó zöldségek aránya 2021-hez képest kissé csökkent, 28,8%-ról 27,9%-ra. A paprikaminták 27 százalékában találtak vegyszert.

A Maros megyei laborban bevizsgált zöldségek közül szintén a salátában, a paradicsomban, lestyánban, zellerben és kaporban volt a leggyakrabban növényvédő szer maradványa. A minták több mint felében, de mindben az EU-s szabályozásban meghatározott szint alatt. A bevizsgált murok, paprika és petrezselyemzöld 40 százalékában találtak peszticideket.

Az összes megvizsgált zöldségminta 35 százalékában találtak kártevőirtót a marosvásárhelyi laborban. 2021-ben az arányuk még 28 százalékos volt.

A zöldségekben talált peszticidmaradványok is főként gombaölő szeres kezelésekből származnak, ezt követik a gyomirtó szerek és a növekedésszabályozók.

Mi nem vegyszeres?

A görög- és sárgadinnye, valamint a birsalma volt teljesen vegyszermentes a bukaresti laborban vizsgált minták közül. Legkevésbé vegyszerezettnek a gyümölcsök közül a hazai áfonya és görögdinnye számított az elmúlt években a Maros megyei labor eredményei szerint.

Zöldségek közül vegyszermentes volt a krumpli, a hagyma, a bab, a karalábé, a póréhagyma, a retek, a zöld fokhagyma és a káposzta a Maros megyei laborban vizsgált minták alapján. A fővárosi laborban a brokkoli, karfiol, borsó, bab, cékla, zellerlevél, fokhagyma bevizsgált mintái voltak kémiai szerektől mentesek. Kevés mintában találtak vegyszermaradékot az uborka, tök, spenót, padlizsán esetében.

Az importárunál utólag érkezik a laboreredmény

A külföldről érkező élelmiszert az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságok ellenőrzik. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igazgatója megkeresésünkre elmondta, a külföldről érkező áru esetében az az eljárás, hogy értesítik őket a várható zöldség- vagy gyümölcsszállítmányról, majd amint megérkezik az áru, a felügyelőik mintát vesznek belőle.

„A törvény megengedi, hogy a termék forgalomba kerüljön, még az eredmény előtt, ami főleg a gyorsan romló zöldség, gyümölcs esetében fontos, mint a paradicsom, barack. Kivételt jelent a háború óta az ukrán termék, amit visszatartunk a vizsgálati eredményekig. Kártevőirtó szerek, nehézfémek, radioaktív anyagok jelenlétét vizsgáljuk a behozott termékekben, amennyiben problémát észlelünk, riasztást adunk ki, és begyűjtjük a nem megfelelő termékeket” – igyekezett megnyugtatni a szakember, aki úgy látja, bár minden héten 3-4 riasztás van valamilyen rossz élelmiszerre, a termékvolumenhez képest nem olyan sok a probléma.

Az igazgató kiemelte a termelőre az a szabály érvényes, hogy garanciát vállaljon a termékéért, ezért maguk a termelők vizsgáltatják be a saját zöldségüket, gyümölcstermésüket, hiszen az áruházláncok sem veszik át enélkül, valamint néhány éve a mezőgazdasági hivatal és a Növény-egészségügyi Hatóság még a gazdák permetezőrendszerét is ellenőrzi.

A banán héját is lekezelik

Ő maga a hazai termékre esküszik, azt ajánlja „ami a mienk az a mienk” – mondta István Róbert igazgató. A növényvédő szerekkel kapcsolatban kifejtette, ezek leginkább sterilizáló hatású tartósítószerek, gombaölők, erőltetett érlelő hatású szerek, és mindegyik esetében be kell tartani a használati utasításban előírt várakozási időt mielőtt a polcra kerülnek. Ha nem várják ki az előírt időt, olyankor marad a zöldségben, gyümölcsben a megengedettnél nagyobb mennyiség.

A citrusfélék után nemrég már a banán mellé is kikerült a felirat több szupermarketben, hogy a héját olyan anyaggal kezelték, ami miatt emberi fogyasztásra nem alkalmas, az egészségre káros lehet. István Róbert igazgató ezzel kapcsolatban elmondta, tudomása szerint nincsen újdonság, nem új szerről van szó, hanem az a valószínű, hogy a fogyasztóvédelem kötelezte a forgalmazót, hogy tájékoztassa a vevőket.

Sokéves ellenőrző programban követik EU-s szinten

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak van egy többéves programja, aminek keretében háromévente 12 élelmiszertermékből véletlenszerűen gyűjtött mintákat elemeznek. Ezek a padlizsán, banán, brokkoli, termesztett gombák, grépfrút, dinnye, édes paprika, csemegeszőlő, szűz olívaolaj, búza, szarvasmarhafaggyú és a csirketojás. Ezekből a termékekből az unió országaiból 2021-ben gyűjtött minták vizsgálatakor azt találták, hogy 39,8 százalékuk tartalmazott egy vagy többféle szermaradékot, de a megengedett szint alatt. A termékek 58,1 százalékában nem találtak számszerűsíthető mennyiségű szermaradványt.  A padlizsán, a brokkoli, a görögdinnye és a banán a legmentesebbek az eredmények alapján. A csemegeszőlő közel 80 százaléka, a grépfrút 70 százaléka növényvédő szeres a megengedett tartományban.

A mintákat a tagországok egyébként a hazai, az unióból származó és harmadik országokból származó termékekből vették. A harmadik országból származó termékminta Romániából volt a legmagasabb.

A hatóság interaktív térképe alapján minden gyümölcs és zöldség esetében volt olyan minta, amiben a megengedett szint fölött volt szermaradvány. Arányuk átlagosan 2,1 százalékra emelkedett 2021-re. 2018-ban ez még 1,4 százalék volt. A hatóság kiemeli, hogy a grépfrút miatt ugrott meg ennyire. A minták közel 10 százalékában a megengedett szint fölötti mennyiséget találtak, ezért még 2021-ben a tagállamok felhívták a figyelmet arra, hogy az EU-n kívülről behozott grépfrútokban nagyobb mértékben fordulnak elő peszticidmaradványok, és fokozott ellenőrzést rendelt el az Európai Bizottság.

28-féle vegyszer egy paprikában

A többéves ellenőrzési programban követik, hogy nő vagy csökken a kémiai szerek mennyisége az egyes termékekben. A „győztes” az édes- és harangpaprika volt 2021-ben: 28-féle peszticidmaradványt találtak az egyik mintában, ezt követte egy csemegeszőlő-minta, amelyben 19-féle vegyszert mértek. Banánban és grépfrútban találtak még sokféle kémiai anyagot.

Mit okozhatnak?

Különböző típusú rákos megbetegedések, neurológiai rendellenességek, mint például a Parkinson- és az Alzheimer-kór, szív- és érrendszeri betegségek, gyermekeknél fejlődési elmaradások, a reprodukciós képességre gyakorolt hatások, valamint a férfi és női meddőség –többek között ezen betegségek esetében állapítottak meg szoros vagy feltételezett összefüggést a kémiai növényvédőknek való kitettséggel kapcsolatban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szintén idén tavaszi tájékoztatása szerint.

Az ügynökség kiemeli, a növényvédő szerek és más vegyi anyagok keverékei még akkor is okozhatnak gondot, ha kis mértékben találkozik vele az ember. Emellett egyes peszticidek az endokrin rendszert károsítják. Ezekből már kevés is hatással lehet az egészségre.

Ugyanakkor megjegyzik, nehéz konkrétumot mondani a hatásukról, mivel a jelenleg használt vizsgálati módszerekkel nem feltétlenül mutathatók ki megfelelően egyes lehetséges toxikológiai hatások, például a cukorbetegséget, a parkinsonos rendellenességeket, a gyermekkori leukémiát, az immuntoxicitást, a mentális betegségeket és az egyéb neuropszichológiai hatásokat sorolták ide.

A terhes és szoptató nők, valamint a gyermekek és az idősek kitettebbek a vegyszerek káros hatásainak. Vannak olyan fejlődési fázisok, amikor a kicsik különösen érzékenyek bizonyos vegyi anyagokra. Például viselkedési zavarokkal és az idegrendszeri fejlődési zavarokkal, valamint az asztmával hozták összefüggésbe, ha bizonyos peszticidekkel találkozik a kisgyermek.

Új célok 2030-ra

Az európai mezőgazdasági termelés nagy mértékben támaszkodik a növényvédő szerekre, a 2011 és 2020 közötti időszakban stabilan évi 350 000 tonna kémiai növényvédőt értékesítettek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint. Az Európai Unió A termelőtől a fogyasztóig elnevezésű stratégiájában célul tűzte ki, hogy 2030-ig a jelenlegi felére csökkentsék a kémiai növényvédő szerek használatát, valamint kockázatát. Ezenkívül a stratégiába a biogazdálkodást is sürgeti: a mezőgazdasági területek legalább negyedén biogazdálkodásra kellene átállni a következő 17 évben.