A jelenlegi hazai törvények nem fedik le a munkahelyi zaklatás valamennyi formáját és nem biztosítanak hatékony jogi eszközöket a jelenség megelőzésére – derül ki a Nép Ügyvédje hivatalának szerdán ismertetett jelentéséből.

Ecaterina Mirea ombudsman-helyettes bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a munkatörvénykönyv kiegészítésre szorul: így például a jogszabálynak elő kellene írnia, hogy a tíznél több személyt foglalkoztató munkáltató köteles legkevesebb egy alkalmazottat kijelölni, akinek a munkaköri leírásában szerepel a munkahelyi zaklatás/erőszak megelőzése.

Jelentésében az ombudsmani hivatal többek között javasolja, hogy a területi munkaügyi felügyelőségeken hozzanak létre speciális részlegeket a munkahelyi zaklatás/erőszak kezelésére, határozzanak meg szervezeti politikákat a zaklatás minden formájának visszaszorítására és szankcionálására, valamint szervezzenek tájékoztató kampányokat a munkavállalók, köztük a fogyatékkal élők kiszolgáltatottságának felszámolásáról.

Ecaterina Mirea felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai törvényekben nincsenek egységes rendelkezések a munkahelyi zaklatásra és erőszakra vonatkozóan. Ugyanakkor a hiányos jogszabályok, illetve a munkavállalók vagy a munkáltatók hozzáállása miatt a munkafelügyelők nem tudják feltárni a munkahelyi zaklatásokat.

Az ombudsman-helyettes szerint a munkaügyi felügyelők arra panaszkodtak, hogy nincsenek eszközeik a zaklatási ügyek kezelésére, és az eseteket nagyon nehéz bizonyítani. A felügyelők számára az sem világos, hogy meddig terjed az illetékességük a zaklatások kezelésében. „A munkatörvénykönyv kritériumai szerinti zaklatási esetekben a munkaügyi felügyelők az illetékesek, de ha erkölcsi zaklatás történik a munkahelyen, akkor az Országos Diszkriminációellenes Tanács az illetékes” – magyarázta Ecaterina Mirea.