Hargita megye egyik legfontosabb kultúrnövényét, a pityókát a július első felében tapasztalt magas hőmérséklet és csapadékhiány ideiglenesen visszavetette a fejlődésben, de a későbbi esők újraindították a vegetációt. Az augusztusi fagy sem használt a növényeknek, így a betakarítással még kivárnak a gazdák, mert amíg zöld a pityókalevél, addig reménykednek a gumók gyarapodásában.

Csapadék szempontjából az idén kedvezően indult a tavasz a burgonya számára, viszont a késői fagyok és a tartós hidegek miatt sok helyen eltolódott az ültetés, és a fiatal növények fejlődése is megtorpant. A helyzetet tovább súlyosbította a júliusi két-három hetes szárazság és forróság, amely leginkább a Csíki-medencében, különösen Alcsík – Csíkszentmárton, Csíkszentkirály, Csíkszenttamás – térségében állította meg a vegetációt. A gumók növekedése gyakorlatilag leállt, és a szárazság tünetei is sajnos látványosan jelentkeztek. Ugyanakkor pedológiai – talajtani – szempontból nem alakult ki szárazság a megyében, de a növények fejlődése így is jelentősen megsínylette az időjárást – tájékoztatta lapunkat Romfeld Zsolt.

A Hargita Megyei Mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta: a pityókatermelő gazdák helyzete augusztusban valamelyest javult, amikor az esők reményt adtak. A növényzet ismét fejlődésnek indult, így sokan jelenleg abban bíznak, hogy a gumók még erősödhetnek a betakarítás előtt. A reményt némileg beárnyékolta az augusztus 25–26-án bekövetkezett hajnali fagy, amely több táblát is érzékenyen érintett.

Megtudtuk, a krumpli betakarítása eddig csak a nagyon korai fajtáknál kezdődött meg, de ez rendkívül kevés parcellát érint a megyében. A többség viszont kivár: amíg zöld a levél és a szár, addig a gazdák reménykednek abban, hogy a termés tovább gyarapszik. Hargita megyében az idén összesen 5900 hektáron ültettek pityókát. Az ipari burgonya esetében a szerződéses szállítási kötelezettségek szabják meg a felszedés idejét, míg a piacra termelő gazdák inkább az időjáráshoz és a kereslethez igazodnak.

A burgonyaföldek öntözésével kapcsolatban a szakember felhívta a figyelmet, hogy ahol van lehetőség öntözésre, ott javítja a terméshozamot, de a megye egészéhez képest a hatása, az eredménye elenyésző. „Ahol sikerült öntözni, ott szebb és ígéretesebb burgonyatáblák fejlődtek, de a gazdák döntő többsége továbbra is teljes mértékben az időjárás szeszélyeinek van kitéve” – nyomatékosította Romfeld. Rámutatva: Hargita megyében körülbelül mindössze kétszáz hektárt öntöznek, és ezek sem kiépített rendszerek, hanem kisebb, helyi megoldások. A gazdák a vízügy engedélyével közvetlenül a patakokból és folyókból emelnek ki vizet, és saját szivattyúikkal, szórófejeikkel juttatják ki a földekre