Az idő Călin Georgescunak dolgozik, fogynak az indokok az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő jelölt kizárására a megismételt megmérettetésből – véli a Maszolnak nyilatkozó politikai elemző. Pászkán Zsolt érdekes fejleménynek tartaná, ha Victor Ponta volt miniszterelnök indulna a PSD támogatásával.        

Indulhat-e majd a megismételt elnökválasztáson Călin Georgescu? – kérdeztük a budapesti Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértőjátől. Szerinte ahogy egyre több idő telik el a „román alkotmányon december 6-án végrehajtott többszörös és csoportos erőszak” óta, s információk kerülnek nyilvánosságra a hatalmi gépezet, így a titkosszolgálatok, a választási szervek, az alkotmánybíróság, a média kampányt megelőző, kampány alatti és a választás utáni tevékenységéről, úgy válik tarthatatlanná Georgescu esetleges kizárása. 

„Ha igaz, hogy Călin Georgescu kampányát a Nemzeti Liberális Párt pénzéből turbózták fel, akkor a PNL-t is ki kellene zárni, akármit is mondanak a párt vezetői arról, hogy tudták-e vagy sem, mire és hogyan ment el a közpénz. És természetesen bűnvádi eljárást is kellene indítani. És, ha az is igaz, hogy a Szociáldemokrata Párt szavazatokat irányított át George Simionnak, akkor a PSD-t is ki kellene zárni, akármit is mond Marcel Ciolacu pártelnök és Alfred Simonis, a képviselőház volt elnöke és a PSD erős embere a TitTok-kihívás komolytalanságáról. És, természetesen, bűnvádi eljárást is kellene indítani” – fogalmazott a nagybányai származású politikai elemző.

Hozzátette: a „progresszív” média, szándéka ellenére, nemcsak az „orosz állami szál” lehetőségét hiteltelenítette, de még azt a propagandát is, hogy itt akkora összegekre lett volna szükség, amit csak egy „állami entitás” lett volna képes biztosítani.

„Így egyre kevesebb indok marad Georgescu kizárására. Persze ez nem zárható ki, de a hatalom szempontjából a kizárás nem megoldani, hanem súlyosbítani fogja a helyzetet. Ugyanis az elnökválasztás gyenge lábakon álló megsemmisítése, illetve a hatalmi tényezők perdöntő bizonyítékainak késlekedése azzal a veszéllyel jár a rendszerpártokra nézve, hogy nemcsak a választásokon megnyilvánult kb. 3-3,5 millió rendszerkritikus szavazót erősíti meg a döntésében, de a bizonytalanok közül is ebbe a táborba irányíthat újabb voksokat” – mondta Pászkán Zsolt.

Kapcsolódó

Az Európai Bírósághoz fordult Călin Georgescu – az államelnök-választás második fordulójának megszervezését kéri

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult Călin Georgescu, bepanaszolva az Alkotmánybíróság az elnökválasztás megsemmisítéséről szóló döntését. Georgescu arra kéri az Európai Bíróságot, hogy kötelezze a román államot a második forduló megrendezésére, amelyben ő és Elena Lasconi méretkezik meg.  

elnökválasztás Călin Georgescu Európai Bíróság

A szakértő úgy látja, a rendszerpártoknak azzal is számolniuk kell, hogy az idő múlásával és az állami intézmények hallgatásának, dadogásának folytatódásával a Călin Georgescura november 24-én leadott szavazatok egyre inkább elveszítik „georgescui jellegüket”, azaz ezen már meglévő és erősödési potenciállal rendelkező tábor számára egyre kevésbé lesz releváns, hogy indul-e Georgescu vagy sem. „Arra fog szavazni, aki a valamikor majd megrendezésre kerülő választáson a leginkább megfelel a most éppen Georgescu által megtestesített profilnak” – tette hozzá.

Mint mondta, a perdöntő bizonyítékok hiánya a nemzetközi szervezeteket is belerángatta egy politikailag, jogilag nehezen kezelhető helyzetbe. „Ha valaki, így Călin Georgescu, az USR vagy bárki más erre illetékes nemzetközi bíróság elé viszi a választás megsemmisítésének ügyét, akkor szinte lehetetlen olyan döntést hozni a román alkotmánybíróság határozatának védelmében, mely ne rombolná még tovább a nemzetközi intézmények iránti bizalmat, még akkor is, ha az emberi jogi bíróság majd talál valamilyen eljárási kiskaput, hogy kivonja magát a döntés kényszere alól” – fogalmazott az elemző.

A PSD számításainak áldozata lett Crin Antonescu? 

Pászkán Zsolt szerint a rendszerpártok számára jelenleg az egyetlen érv Georgescu kizárása mellett az lehet, hogy a mostani kínálatban szereplő jelöltek, mint például George Simion vagy Diana Şoşoacă, sokkal megosztóbbak, „pártosabbak”, így kölcsönösen gyengíthetnék egymást. „De könnyen lehet, hogy ez hiú ábránd” – tette hozzá a szakértő. 

Ami Crin Antonescu államfőjelöltségének felfüggesztését illeti, a politikai elemző úgy véli, ha abból indulunk ki, amit maga a jelölt nyilatkozott a médiában, akkor azzal volt kénytelen szembesülnie, hogy felültették. „Elég nagy a valószínűsége, hogy Crin Antonescu a saját politikusi hiúsága és a politikai pártok, elsősorban a PSD, számításainak áldozata lett” – mondta az elemző. Szerinte a PSD vezetői számára elsősorban az volt a fontos, hogy a koalíciós tárgyalások minél hamarabb lezáruljanak és megszerezzék a kormányfői tisztséget, így nem esett nehezükre abban a hitben hagyni a PNL vezetőit, hogy Crin Antonescu elfogadható közös jelölt lehet.

„A kormány beiktatása után viszont a PSD számára Antonescu szükségtelen ballaszt lett, ráadásul úgy vélik, a PNL számára nem lesz koalícióbontó ok a közös jelölt ejtése, különösen úgy, hogy sem a PSD, sem a PNL vezetői nem tanultak semmit az elmúlt hónapokból, és továbbra is a pártszabályzatok megkerülésével, néhány vezetőségi személy döntéseivel irányítják a pártjaikat” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. 

Nicuşor Dan esélyeivel kapcsolatban úgy fogalmazott: a romániai elnökválasztásokon rendszeresen felbukkanó furcsa figurák tömegében nem is tűnik fel különösebben. „Ő valójában pontosan ugyanazt a szerepet töltötte be Bukaresten, mint Călin Georgescu országosan, azaz egy virtuálisan felmutatott középső ujj volt a rendszerpártoknak, különösebb eszmei elvárások nélkül azoktól a választóktól, akiket csak a képzeletbeli vérfürdő iránti igény mozgat, de azzal áltatják magukat, hogy ők emelkedettebb eszméket követnek, mint a bugris nacionalisták” – fogalmazott a szakértő. 

Kapcsolódó

Tüntetni hívja híveit az AUR

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) január 12-én tüntetést szervez a bukaresti Egyetem téren, hogy követelje a választások mielőbbi folytatását.

elnökválasztás tüntetés AUR Călin Georgescu

Úgy látja, Nicuşor Dannak akkor lenne esélye a második fordulóba kerülésre, ha egyedül lenne a radikális polgárok „eltartott kisujjú” részhalmazáért folyó harcban. „Csak akkor reménykedhet, ha a lokalista radikálisok és a rendszerpártok is több jelöltet indítanak” – tette hozzá. 

A politikai elemző szerint Elena Lasconi ugyanabban a helyzetben van, mint Nicuşor Dan, azaz egy viszonylag behatárolt szavazói részhalmazra számíthat, amellyel csak akkor lenne esélye, ha a többi részhalmaz is megosztott. Hozzátette: elképzelhető valamiféle kiegyezés Nicuşor Dannal, de ezt egyelőre még nehéz megmondani.

Pontának nagyobb mozgástere van

Victor Ponta esetleges indulásával kapcsolatban a szakértő azt mondta: érdekes fejlemény lenne. „Úgy tűnik, hogy minapi kiruccanása Mar-a-Lagóba inkább magánkezdeményezésre történt, semmint valamiféle pártmegbízás keretében, és egyáltalán nem hasonlítható Orbán Viktor magyar, illetve Giorgia Meloni olasz kormányfők látogatásaihoz, akik nem a golfklubba, hanem Donald Trumpnál voltak hivatalosak. Ugyanakkor Ponta olyan szempontból kényelmes lenne Marcel Ciolacunak, hogy úgy nyithatna a szuverenista amerikai adminisztráció felé, hogy nem kellene nyíltan szembemennie az EU föderalista eurokráciájával” – mondta Pászkán Zsolt. Szerinte Ponta mellett szólhat, hogy a felmerült többi jelölthöz képest nagyobb mozgástere lenne, a különböző választói részhalmazok és a bizonytalanok esetében kisebb lehet az elutasítottsága, mint a többi jelöltnek.

George Simion esélyeivel kapcsolatos kérdésünkre a politikai elemző arra emlékeztetett, hogy az AUR elnökét csak Călin Georgescu esetleges kizárása a versenyből kényszeríthetné állásfoglalásra ebben a kérdésben. „Az ő esetében is az a benyomásom, akárcsak Marcel Ciolacu esetében, hogy nem igazán szeretne elnök lenni, egyrészt azért, mert ezzel elveszítené a pártját, másrészt mert az államfői tisztség Romániában meglehetősen képlékeny és kontextusfüggő hatalmat biztosít. Azaz csak azok az elnökök tudják érvényesíteni az akaratukat, akiknek megengedik. Vagy azért, mert egy hűséges, és az államfőtől való függőséget elfogadó párt áll mögötte, mely a kormányban is meghatározó szerepet játszik” – hangsúlyozta a szakértő. 

Az elemző arra is kitért, hogy a titkosszolgálatok feletti államfői ellenőrzés is nagyrészt formális, ha az erőszakszervek és a részben ezekre épülő „mélyállam” a maga számára kockázatosnak vagy éppenséggel veszélyesnek ítéli meg az elnököt. Pászkán Zsolt azt is elképzelhetőnek tartja, hogy amennyiben Georgescu nem indulhat, az AUR részéről nem George Simion, hanem Claudiu Târziu indulna. „Ezzel Simion megszabadulna egy párton belüli ellenfelétől, másrészt Târziu jobban is hasonlít Georgescura, mint a jelenlegi pártelnök. De akár egy külső személy is szóba kerülhetne, mint a Román Akadémia sovén magyarellenes vezetője, Ioan-Aurel Pop, akinek a neve már többször felmerült lehetséges elnökjelöltként” – mondta a szakértő.