Az európai kultúra válságáról, átörökítéséről, a hagyományos értékek fontosságáról, a kisebbségek jogairól és a legfontosabb európai témákról beszélgettek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezett Mindset-konferencián. François-Xavier Bellamy európai parlamenti képviselőt, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ szövetségi elnökét, valamint Szenkovics Dezsőt, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánját Vincze Loránt parlamenti képviselő kérdezte.

A Mindset – Erdélyi ügyeink európai szemmel rendezvénysorozat célja az erdélyi szempontok és törekvések európai keretbe helyezése és eszmecsere az erdélyi magyarok helyzetéről európai döntéshozók, szakértők, közösségszervezők bevonásával, írják a kezdeményezők. A hétfő délutáni beszélgetésen vitaindítóként Vincze Loránt felvetette, hogy számos olyan körülmény alakítja a mindennapjainkat, ami kiszámíthatatlan, ugyanakkor sok erkölcsi és az értékeket érintő vita zajlik az európai közbeszédben, amelyek az erdélyi magyarok életét is befolyásolják. François-Xavier Bellamy-t arról kérdezte, hogy hogyan befolyásolja mindez az erdélyi magyar közösséget.

A francia európai parlamenti képviselő, pedagógus, filozófus elmondta, ő korábban iskolai tanár volt, és megélte azt a „nagyon mély, intellektuális válságot”, amelyet az oktatásban tapasztalt, vagyis, hogy „nem akarják a kultúrát a következő nemzedéknek átadni”. „Én, mint tanár észrevettem a képzésben, hogy azt kérik, ne adjuk át ezeket az értékeket, és ez válságot idézett elő. Sok kudarc éri az embereket, nem találják a helyüket a társadalomban, és ez azért is van, mert hiányoznak ezek az értékek. A jövőnk függ attól, hogy a társadalmunk mennyire képes egységben vizsgálni azokat a kérdéseket, ami összeköt minket” – vélte.

François-Xavier Bellamy szerint most nincs igazi közösség, egyre többen szorulnak ki a közösségekből, mert megtagadják az örökségüket, és az emberek „képtelenek közösségre találni”. Ugyanakkor, mint mondta, az örökségüket sem tudják megélni, „mintha el kellene hagyni mindazt, ami eddig volt”. Szerinte Európa a „régi kontinens” az „új világgal” szemben, amely soha nem szabad megszabaduljon a múltjától, hiszen a történelem nyoma mindenhol ott van, emléktáblákon, utcaneveken, épületeken.

François-Xavier Bellamy ugyanakkor hozzátette, Erdélyben megtapasztalta, hogy mennyire fontos újra felfedezni a múltat, kultúrát, és ezt ápolni kell, mivel szerinte a múlt „nem a jövő ellensége”, és semmit nem veszít Európa, ha megőrzi az örökségét. „Európa egységes a különbözőségben, ha Európa tiszteli magát, akkor ezt a sokféleséget kell elismerni, amit a népeink adnak, amit a pluralizmus ad. Ez az igazi kihívás.  A kultúra sokszínűsége hozzáad, nem vesz el az európai közösségből” – összegzett Bellamy.

Válságok kora

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes úgy vélte, a válságok korát éljük, amelyben nem az európai ember maradt magára, hanem maga Európa. „Az emberiség mindig válságban volt, mert mindig változások zajlottak az életében, és ezt gyakran válságként élte meg. A hagyományos európai értékek válsága zajlik ma, ugyanakkor kulturális válság van, a nyugati civilizáció fundamentuma rendült meg az elmúlt évtizedekben” – jelentette ki.

Az RMDSZ elnökének véleménye szerint fontos vitázni Európa jövőjéről, hiszen „intellektuális elsivatagosodás” észlelhető, ugyanakkor szerinte az európai politikából kihalt a mély intellektuális megközelítése a kérdéseknek. Kelemen Hunor meglátása szerint a közösségek válságáról beszélünk a 21. században, és azt érzi az európai ember, hogy magára van hagyva.

„Amikor beléptünk az unióba, hatalmas lelkesedéssel, hamar rájöttünk, hogy pontosan a válságok miatt van egy kettős beszéd, képmutatás, amikor a jövőről beszélünk. Van technikai értelemben észlelhető fejlődés, de a hagyományos közösségeket felszámolják, és így elveszíti az európai kultúránk a relevanciáját. Meg kell újítani a hagyományos közösségeket, e nélkül nehezen lehet kilábalni a válságból” – mutatott rá.

Túl bonyolultan és túl távol

A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja szerint akadémiai válságról is beszélhetünk, kiveszőben van a vitakultúra, és egyre inkább begyűrűzött az „új ideológia” az amerikai és nyugat-európai egyetemek néhányába. Kifejtette, a Sapientia küldetéstudatában benne van, ne legyenek kirekesztőek, ne zárkózzanak el a vitakultúrától és ne felejtsék el az értékeiket. „A Kárpát-medencében hosszú évszázadokon keresztül meghatározták a kultúrát a keresztény értékek, erre épült a társadalmunk. Az európai történelemnek is vannak homályosabb foltjai, ezt nem kell tagadni, ezekből kell tanulni, hogy ne ismétlődhessenek meg, de nem az értékeink megtagadása a válasz, mi ezt valljuk az egyetemen belül” – világított rá.

Emlékeztetett, Európa mindig akkor veszített, amikor a kisebbségek nem érezték jól magukat egy-egy országban, és akkor virágzott, akkor volt béke, amikor a kisebbségeknek is ugyanolyan jogaik voltak, mint a többségnek, volt érdembeli vita, meghallgatták egymást a felek.

François-Xavier Bellamy zárógondolatként elmondta, szerinte az Európai Unió „túl bonyolultan és túl távol” van az európaiaktól, a döntést inkább helyi szinten kellene meghozni – mert az ott élő embereknek az életéről szól –, és csak akkor kéne felsőbb szintre vinni, ha az alsó szint nem tudja megoldani a problémákat. Európa soha nem élt meg ilyen kritikus időszakot, ma válaszút előtt állunk – összegzett az európai parlamenti képviselő.