A korábbiak mellett új témákkal bővült a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a romániai magyarok helyzetéről készített, 2022-es évre szóló jelentése – derül ki a szervezet honlapján közzétett dokumentumból, melyet hétfőn kezdtek el postázni a nemzetközi jogvédelmi szervezeteknek.

Az RMDSZ által a kisebbségi jogok védelmére létrehozott szervezet minden évben elkészíti angol nyelvű jelentését, melyben tájékoztatást nyújt az erdélyi magyarok helyzetéről, az őket ért jogfosztásokról. Ezt több mint száz nemzetközi emberjogi szervezethez és a bukaresti nagykövetségek politikai attaséihoz juttatják el, a tavalyi év eseményeit összegző dokumentumot hétfőn kezdték el postázni – számolt be hétfőn elektronikus oldalán a Háromszék.

A jogvédelmi szolgálat korábban közösségi oldalán azt írta: idén különösen fontosnak tartották az elkészítését, mivel a Romániával szomszédos Ukrajnában dúló háború, a túlfeszített geopolitikai helyzet a kisebbségi létre is nagy hatással van. Az elektronikus formában a szolgálat honlapján közzétett dokumentum nyolc fejezetből áll. A korábbi években is ismertetettek mellett új témák is bekerültek, mint a Románia parlamentjében tapasztalt magyarellenesség vagy a Minority SafePack elutasítása.

Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője a Kovászna megyei napilapnak elmondta: utóbbit azért emelték be, mivel kisebbségvédelmi szempontból nagyon fontos lett volna, ha sikerrel jár a kezdeményezés. Hozzátette: a Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő román nemzeti ünnep alkalmából elmondott beszéde kapcsán kitört „hisztériát” is fontosnak tartották ismertetni, mivel úgy érzik, „a román parlamentben visszafordíthatatlanul felerősödött a magyarellenesség”.

A jelentés külön fejezetben tárgyalja a nyelvi jogok megsértését, rámutatva: a törvényi előírások ellenére a romániai közintézményekben még mindig problémás a kisebbségi nyelvhasználat. Kitér a magyar kisebbség tagjait az oktatásban érő diszkriminációra, és a magyar szimbólumhasználat elleni folyamatos támadásokat is bemutatja.

Külön fejezet foglalkozik az úzvölgyi temetőfoglalással, ahogy önálló kérdéskörként kezelik a sporteseményeken egyre gyakoribb magyarellenes megnyilvánulásokat, gyűlöletbeszédet is. Utóbbi jelenséggé nőtte ki magát, mondta az igazgató, és nem lehet pénzbírsággal orvosolni: a futballklubok kifizetik a büntetést, de szurkolóik folytatják a magyarellenes rigmusok skandálását. Benkő Erika rámutatott: a Sepsi OSK legutóbbi meccsén hozott bírói döntés – hogy az FCU Craiova 1948 szurkolóinak magyarellenes skandálása miatt lefújták a mérkőzést – „erőteljes és hatásos intézkedés volt". A jogvédelmi szolgálat múlt héten közösségi oldalán közölte, hogy az Országos Diszkriminációllenes Tanácshoz (CNCD) fordult az ügyben.