Miért nem kérnek segítséget, ha baj van? – A családon belüli erőszakról beszélgettek Kolozsváron

Milyen feladata van a rendőrnek, pszichológusnak, szociális munkásnak és jogásznak, ha egy sürgősségi intervenciós csapat tagjaként olyan helyszínre mennek ki, ahol családon belüli erőszakot jelentettek? Milyen kihívásokkal jár a szakemberek munkája, és hogyan dolgoznak az állandó ember- és erőforráshiány mellett? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk a Max Weber Szakkollégium december 13-i előadásán.

A Multidiszciplináris beavatkozás családon belüli erőszak esetekben című beszélgető estet a BBTE Szociológia és Szociális Munka Karán szervezték meg, a meghívottak – mind egy multidiszciplináris szakmai csapat tagjai – megosztották tapasztalataikat a családon belüli erőszak témájában. László Éva pszichológus – aki több mint húsz éve foglalkozik a családon belőli erőszak témakörével – volt a beszélgetés moderátora, ő Gina Pop kolozsvári rendőrfőkapitánnyal, Mayer Hajnal és Stoleru Maria szociális munkásokkal, valamint Mihai Pop ügyvéddel beszélgetett a családon belüli erőszak Kolozs megyét érintő aktuális kérdéseiről.

Balról jobbra: László Éva, Mayer Hajnal, Maria Stoleru, Mihai Pop | A szerző felvételei

Gina Pop, a Kolozs megyei rendőrség képviselője, a bűnözés megelőzési osztályon dolgozik, és a családon belüli erőszak megelőzése és megállítása évek óta egyik fő érdeklődési területe. A kezdetektől része annak a munkacsoportnak, amely Kolozsváron megalakult még 2018-ban. A rendőrfőkapitány elmondta, ő nem dolgozik terepen, de állandó kapcsolatban van azokkal a kollégákkal, akik a városon belül és kívül szolgálatot teljesítenek a közösségben. Véleménye szerint az lenne az ideális, ha a szociális munkásokkal találkozna először az áldozat, és nem a rendőrrel, hiszen jelenleg a rendőr az első szakember, akit a családon belüli erőszakos esetekhez riasztanak. Gina Pop beavatott a rendőrség munkájába is, ismertetve, hogy amikor a rendőrséghez kerül az áldozat, első dolguk kibocsátani egy ideiglenes távoltartási végzést, mindegy, hogy felnőtt vagy gyerekről van szó. Abban az esetben, ha az áldozat úgy dönt, hogy szeretne bűnügyi feljelentést tenni, a rendőrnek segítenie kell a bizonyítékok begyűjtésében, a helyzet feltérképezésébe, és az ügyész elé kell tárnia a bizonyítékokat. Az ideiglenes távoltartási végzés öt napig érvényes, maximálisan hat hónapig terjedő távolságtartási végzés állítható ki, ezt a bíróságnak kell kiállítania. A távoltartási végzés az áldozat számára szociális védelemmel is jár, a védelmi intézkedések közé tartozhat például a menhely is, amely bármikor igénybe vehető.

2018-tól lépett életbe a törvény, amely lehetővé tette a sürgősségi csapat létrehozását

László Éva pszichológus hozzátette, a családon belüli erőszak törvénye nagy hangsúlyt fektet a szociális védelemre és külön előírásokat tartalmaz ez irányba. Mint ismertette, 2018-ban hozták létre a kiegészítő módosításokat a törvényben, amivel az áldozatok védelmét és a hatékony beavatkozást erősítik, egyik célja ennek, hogy minél gyorsabban tudjanak a szakemberek közbelépni abban az esetben, ha segítségre van szükség. „Annak ellenére, hogy eltelt már négy év a kiegészítés óta, még mindig nagyon sok hiány van a szociális ellátórendszerben. A városi környezetben, a megyeszékhelyeken a szolgáltatások sokat fejlődtek az elmúlt években, de nagyon nagy a hiány a rurális környezetben” – mondta.

Illusztráció: Pixabay

Mayer Hajnal a családon belüli erőszak megelőzésével és leküzdésével foglalkozó központban dolgozott sokáig, jelenleg a gyámhatóságnál dolgozik. Mint elmondta, 2018-tól lépett életbe a törvény, amely lehetővé tette a sürgősségi csapat létrehozását. A sürgősségi csapat, amely a rendőrség kérésére azon nyomban kiszállhat a helyszínre, szociális munkásokból, pszichológusból, jogászból és önkéntesekből áll, az ő dolguk az, hogy családon belőli erőszak bejelentése esetén kimenjenek a helyszínre és felmérjék a helyzet súlyosságát, az áldozatról is gondoskodnak, minden szakember a saját maga területén. A bántalmazó ugyanakkor akár saját ingatlanjából is azonnal eltávolítható, a helyzet súlyossága függvényében. A látlelet azonnal kiállítható a sürgősségi központokban, nem kell a törvényszéki orvosra várni, illetve a törvény kötelezi a helyi hatóságokat, hogy adatbázisokat készítsenek a családon belüli erőszak áldozatait segítő szolgáltatásokról, központokról.

Attól függetlenül, hogy milyen kicsi a helység, legyen az falu vagy nagyváros, a polgármesteri hivatalon belül kell működnie sürgősségi intervenciós csapatnak, a csapatnak több tagból kell állnia, hiszen egész nap elérhetőek kell legyenek, így váltásokban dolgoznak. A sürgősségi csapat egy irodához tartozik, ahol felveszik a kapcsolatot az áldozattal, az esetet nyilvántartásba veszik, és végigkövetik a jogi folyamatot. „Sajnos sok helyen személyzet hiány van, kevés az erőforrás, és például Kolozsváron is úgy volt megoldva, hogy olyanok, akik dolgoztak a tanácsadási központban, dolgoznak a csapatban is. Sajnos emiatt nem is mindig tudtunk lefedni 24 órából 24-et, hanem az történik, hogy a rendőröknek tulajdonképpen egyedül kellett boldogulniuk, próbáljuk utólag felvenni velük a kapcsolatot. De hogyha szükséges plusz segítség, a rendőrök mindig hívják a csapat többi részét is, de az is megtörténik, hogy nem mindig van szükség a csapat minden tagjára” – magyarázta. Szerinte az egyik legnagyobb baj az, hogy az emberek nincsenek eléggé informálva, a prevenció nem működik jól, emiatt vannak, akik éveket várnak azzal, hogy feljelentést tegyenek erőszakos viselkedés esetén. Sokszor azt sem tudják, hogy hova forduljanak segítségért, emiatt a tanácsadási központnak az is feladata, hogy informálja a közösséget, hogy milyen esetben hova fordulhatnak.

Zsukon, Apahidán és Szászfenesen fordul elő a legtöbb családon belüli erőszakos eset

Maria Stoleru 2008-ban végzett szociális munkát, azóta a családon belüli erőszak témakörével foglalkozik, a munkacsoport aktív tagja a kezdetektől és a Családon belüli erőszak áldozatainak tanácsadói központjában dolgozik. Ő elsősorban a falusi környezetben lévő áldozatokkal foglalkozik, akiknek, mint mondja, a szolgáltatáshoz való hozzáférése sokkal nehezebben működik, mint a városban élőknek. Maria Stoleru elmondta, a 19 Kolozsvár metropolisz övezetéhez tartozó településből csak háromnak van külön irodája szociális szolgáltatásokra, a többi esetében egyetlen személy foglalkozik a falu vagy község minden szociális problémájával. Az egyik legnagyobb gond emellett szerinte a személyzet- és információhiány, valamint a témához való viszonyulása az embereknek. „Akik a Kolozsvár körüli elsőgyűrűs metropolisz övezethez tartoznak, azok még fel tudták ismerni a problémákat, de a második gyűrűnél már az volt az általános hozzáállás, hogy náluk semmilyen probléma nincsen. Az elszigetelt közösségekben nagy probléma az információhiány, és az, hogy az áldozatot megbélyegzik, azt szajkózzák, hogy tönkreteszi a családot, szégyenbe hozza a közösséget, ha beszél a családon belüli erőszakról” – fejtette ki.

Hozzátette, amikor egy kis közösségből származik az áldozat, az a tapasztalat, hogy nagyon erős a visszahúzó erő, emiatt nem sikerül leggyakrabban kiszakadni a bántalmazó viszonyból. Ugyanakkor, ha el is megy az áldozat a közösségből, a gyerekeket más iskolába kell íratni, elveszti kapcsolatait, el kell költöznie más városba, faluba, ami számára is trauma. Elfordul tőle korábbi közössége, ami nagyon nehéz. Maria Stoleru elárulta, bár sok éve dolgoznak a közösségekben, még mindig megvannak azok a helyek, mint például Zsuk, Apahida és Szászfenes, ahol a legtöbb családon belüli erőszakos eset fordul elő. László Éva hozzátette, a szakembereknek a hálózata az, amelynek néha helyettesítenie kell a személyes kapcsolati hálónak a hiányát, ez segíthet az áldozatnak kitartani.

Mihai Pop ügyvéd szintén a multidiszciplináris szakmai csapat tagja a kezdetektől, önkéntes alapon vállalja a munkát, és jogi tanácsadást nyújt az áldozatoknak, illetve a törvényszék előtt képviseli őket, végigkíséri az útjukat elejétől a végéig, a bírói döntésig. Szerinte a legnagyobb kihívás munkájában az, hogy az áldozatokat abban támogassa, hogy kitartsanak, mivel a jogi procedúrák nagyon hosszúak, a bűnügyi perek akár évekig is elhúzódhatnak. „Addig, amíg nem születik döntés, az áldozatok elveszthetik bizalmukat a rendőrségben, az igazságszolgáltatásban, mert olyan helyzetek vannak, amikor konfrontálódniuk kell az elkövetővel, időnként a tanúvallomásokban pedig a mási fél védőügyvédje megpróbálhatja aláásni a hitelességüket. Rengeteg olyan helyzet van, amikor feladhatják, és az ügyvédnek a legnagyobb kihívás az, hogy mindezek ellenére támogatni tudja őket” – összegezte.

Ha családon belüli erőszak miatt segítségre van szüksége, hívja az áldozatok megsegítése céljából működtetett 0800 500 333-as ingyenes, zöld telefonszámot, vészhelyzet esetén pedig az 112 segélyhívót.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?