Meghitt, ugyanakkor emelkedett hangulatban emlékeztek meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról Szilágysomlyón és Krasznán. A helyi kultúrház megtelt ünneplőkkel: fiatalok és idősek egyaránt eljöttek, hogy közösen tisztelegjenek a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye előtt. A rendezvény különleges hangulatát a gyerekek és fiatalok színes, gazdag műsora biztosította, akik tehetségükkel, lelkesedésükkel és felkészültségükkel méltó módon idézték meg a forradalom eszméit.

Szilágysomlyón meghitt, ugyanakkor emelkedett hangulatban emlékeztek meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A város magyarsága több helyszínen tette tiszteletét a hősök emléke előtt, koszorúzásokkal és gazdag kulturális műsorral idézve fel a szabadságharc eszméit.

A megemlékezések délelőtt kezdődtek a református templom kertjében, ahol a résztvevők megkoszorúzták Bem József tiszteletére állított kopjafát. A történelmi eseményekhez szorosan kötődő Szilágysomlyón ezzel a gesztussal hajtottak fejet a szabadságharc legendás hadvezére előtt. Ezt követően az ünneplők az EMKE-háznál elhelyezett 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrző emléktábláknál rótták le kegyeletüket.

Az ünnepség délután a kultúrotthonban folytatódott, ahol Kulcsár Tímea és Lőrincz Róbert diákok köszöntötték a jelenlévőket, hangsúlyozva, hogy március 15-e mindannyiunk számára különleges jelentéssel bíró nap. Mint elhangzott, ezen a napon újra felébred szívünkben a szabadság, az összefogás és a nemzeti büszkeség érzése. Felidézték, hogy 1848 márciusában a magyar nemzet bátorsága és elszántsága példaértékű módon mutatta meg a világnak, hogy egységben mire képes a magyarság. Fiatalok és idősek, városi polgárok és falusi emberek egyaránt összefogtak a közös célért: a szabadságért és az önrendelkezésért.

A konferálók arra is emlékeztettek, hogy a márciusi ifjak hittel, erővel és szenvedéllyel álltak ki jogaikért, és elindítottak egy olyan mozgalmat, amely a magyar történelem egyik legfényesebb fejezetévé vált. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Kossuth Lajos és társaik példát adtak bátorságból, hazaszeretetből és kitartásból, megmutatva, hogy a szabadságért mindig érdemes kiállni. Az ünnepi gondolatok során Petőfi Sándor szavait is felidézték: „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

Az ünnepségen Szabó Ernő Csaba városgazda Papp Zsolt, a helyi RMDSZ elnökének üzenetét tolmácsolta, mondván: március 15-e nem csupán történelmi emléknap, hanem olyan alkalom, amely újra és újra emlékeztet bennünket arra, milyen fontos megőrizni kultúránkat, anyanyelvünket és a magyarság lángját Szilágysomlyón. Bár a közösség az évek során megfogyatkozott, annál büszkébbek hagyományaikra és identitásukra. A köszöntő arra is rámutatott, hogy a mai világ sokszor bizonytalan, hiszen a világ különböző pontjain háborúk zajlanak. Ezek az események arra figyelmeztetnek, mennyire fontos az összetartás, a hit és a kitartás. Ugyanaz az erő kell bennünk éljen – fogalmazott az üzenet –, amely ott volt 1848 hőseiben is, akik hittek a szabadságban és nem adták fel.

A délutáni műsort a Szederinda Néptánccsoport nyitotta meg. A legkisebbek – az előkészítő és első osztályos tanulók – népi gyermekjátékokat mutattak be, nagy tapsot kiváltva a közönségből. A második osztályos diákok verbunkos és szilágysági páros táncokkal léptek színpadra, míg a harmadik és negyedik osztályosok felcsíki táncokkal gazdagították a műsort. A csoport felkészítő tanára Rózsa Róbert volt. A kulturális program során mezőségi népdalok is felcsendültek Dobai Csenge és Illyés Nikolett, a Báthory István Általános Iskola hetedik osztályos diákjainak előadásában, Fekete István zenetanár felkészítésével. Ezt követően Szabó Ármin hegedűjátékát hallhatta a közönség: a Honfoglalás című darabot adta elő, Major Arnold tanár felkészítésével. A Báthory István Általános Iskola III., VI. A és VII. osztályos diákjai „Fel a zászlót, fel magasra!” című verses, zenés és táncos műsorral tették még ünnepélyesebbé a délutánt. A produkcióban hegedűn Lőrincz Kristóf működött közre, az énekeket Dobai Xavér adta elő. A műsort Szodorai Melinda és Veres Tünde pedagógusok készítették fel. A közönség nagy szeretettel fogadta a Magdi Senior Dance Group „Tánc a békéért, tánc a szeretetért” című produkcióját is, amelyet Bakó Magdi készített fel. A program további részében a Szederinda citeracsoport legfiatalabb tagjai léptek színpadra. A második osztályos és előkészítő osztályos kis citerások három gyermekdalt adtak elő, majd a csoport középső korosztálya Berettyó-vidéki dallamokat szólaltatott meg. A fiatal zenészek felkészítője Fekete István zenetanár volt. Az ünnepi műsor zárásaként a Báthory István Általános Iskola V–VII. osztályos diákjai léptek színpadra verses-zenés összeállításukkal, amely méltó lezárása volt a szilágysomlyói megemlékezésnek. A rendezvény ismét bizonyította, hogy Szilágysomlyó magyar közössége élő hagyományként őrzi március 15-e üzenetét.

Kraszna is ünnepelt

A helyi fellépő gyermekek és diákok műsora nemcsak színvonalas volt, hanem szívhez szóló is: versekkel, dalokkal, néptánccal és színpadi jelenetekkel mutatták meg, hogy a történelmi örökség és a nemzeti identitás tovább él a fiatalokban.

Az ünnepi rendezvényen beszédet mondott Seres Dénes parlamenti képviselő, aki arra emlékeztetett, hogy március 15-e a magyar nemzet egyik legmeghatározóbb történelmi pillanata. Beszédében felidézte: ezen a napon a magyar ifjúság kihirdette a nemzeti programot, a tizenkét pontot, amelynek megvalósításáért a nemzetnek és különösen a fiataloknak súlyos véráldozatot kellett hozniuk. Mint mondta, a magyar nemzet iránti tisztelet jele, hogy az Egyesült Államokban, a Kapitóliumban Kossuth Lajos mellszobra is megtalálható. Hangsúlyozta: a forradalom idején Erdély és a Szilágyság népe is kivette részét a küzdelmekből. Felidézte, hogy 1848 decemberében Szilágysomlyón Bem József tábornok vette át az erdélyi hadsereg parancsnokságát, míg 1849 augusztusában Zsibón, a Wesselényi-kastélyban Kazinczy Lajos, a mindössze 29 éves ezredes tette le utoljára a fegyvert az orosz hadsereg előtt.

„Megvívtuk a harcot, de a nagy impériummal szemben nem tudtunk győzni. Az áldozat azonban nem volt hiábavaló, hiszen megszületett a modern magyar állam” – mondta. Seres Dénes a kokárda jelentőségéről is beszélt, amely a honvédek és huszárok jelképe volt, és a nemzet egységét fejezi ki. Mint fogalmazott, Jókai Mór szavai ma is érvényesek: a kokárdában benne van a nemzet egysége. A képviselő kitért a jelen kihívásaira is: a közelmúlt világjárványára, valamint a világban zajló háborús konfliktusokra, amelyek az egész világ életére hatással vannak. Hangsúlyozta, hogy a háború mindig véráldozattal jár, ezért a magyar nemzet legfontosabb kívánsága ma is a béke. Beszédében a közösség megmaradásának fontosságát hangsúlyozta, kiemelve az elmúlt évtizedek fejlődését: új óvodák és iskolák épültek, amelyek a jövő nemzedékét szolgálják. „A jövőt a gyermekeink jelentik” – mondta, hozzátéve, hogy csak összefogással, egymásra támaszkodva lehet előrehaladni.

Az ünnepségen Kovács István polgármester is köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében arra emlékeztetett, hogy 1848 fiataljai nem tudhatták, milyen következményekkel jár majd a forradalom, mégis volt bátorságuk kiállni az igazságért és a szabadságért. Mint fogalmazott, ma már nem a harcmezőkön dől el a szabadság sorsa, hanem a mindennapi döntéseinkben. „A mi kísértésünk ma nem a félelem, hanem a közöny. Nem az elnyomás, hanem a belenyugvás” – mondta. A polgármester kiemelte: rajtunk múlik, hogy megmarad-e a magyar szó otthonainkban, hogy gyermekeink ismerik-e múltunkat, és hogy közösségként tudunk-e összetartani. Beszédében a hit, a család és a szülőföld jelentőségét hangsúlyozta. „Hit nélkül irányt tévesztünk, gyökerek nélkül pedig elsodródunk” – fogalmazott. Kovács István szerint a mai közösségek „csendes forradalma” abban rejlik, hogy megőrizzük hagyományainkat, értékeinket és közösségeinket. „Ha gyermeket nevelünk, jövőt építünk. Ha közösséget erősítünk, hazát tartunk meg. Ha egymásra figyelünk, szabadságot őrzünk” – mondta.

Az ünnepi beszédeket követően gazdag kulturális műsor vette kezdetét. Színpadra lépett a Kisbokréta néptánccsoport, majd a Baptista Egyházközség szolgálata következett. A III–IV. osztályos diákok ünnepi műsora nagy sikert aratott, ahogyan Papp Alexa Panna versmondása és Szigyártó Csenge népdalelőadása is. Fellépett a Bokréta néptánccsoport, a Tinikomédiások diákszínjátszó csoport, valamint a Járd ki lábam néptánccsoport is, akik lendületes produkcióikkal színesítették az ünnepi programot. A rendezvény a Székely himnusz közös eléneklésével zárult, amelyet Fehér Antónia és Kabai Dávid vezetésével adtak elő a jelenlévők.

A kultúrotthonban tartott ünnepség után a megemlékezők átvonultak a református templom kertjébe, ahol koszorút helyeztek el Petőfi Sándor szobránál, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékművénél.

A krasznai ünnepség ismét bebizonyította: a történelmi emlékezet és a közösségi összetartozás ereje ma is élő valóság. A fiatalok szereplése pedig reményt ad arra, hogy a nemzeti hagyományok és értékek a jövő generációi számára is iránytűként szolgálnak.