Több lehetőségük is van a helyi kistermelőknek, hogy az általuk előállított élelmiszereket biztonságosan, a törvényi előírásoknak megfelelően, és nem utolsósorban nyereségesen értékesítsék. Ma már a tejautomaták mellett tojás-, sajt- és mézautomaták is beüzemelhetők, a húsfeldolgozással foglalkozók pedig helyi gasztropontokat is nyithatnak. A Maszol annak járt utána, hogy milyen konkrét vállalkozási formák és lehetőségek mentén juthat el a minőségi helyi termék a fogyasztókhoz a legkönnyebb úton.  

„Feladatunk az, hogy segítsük a gazdákat abban, hogy a saját termékeiket biztonságosan, legálisan és hatékonyan tudják értékesíteni. Nemcsak ellenőrzünk, hanem segítünk és asszisztenciát is adunk” – hangsúlyozta a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője. Dr. István Róbert a gazdák számára elérhető, egyszerűsített helyi értékesítési és feldolgozási lehetőségekről osztott meg hasznos ismereteket, kiemelve, hogy a jogszabályok ma már jóval rugalmasabban segítik a helyi termelők piacra jutását, legyen szó kis tejfeldolgozókról, vágópontokról, mozgóboltokról vagy élelmiszerautomatákról.

A Hargita megyei DSVSA igazgatója kifejtette: az egyik legegyszerűbb, magánszemélyek számára is elérhető forma a tej közvetlen értékesítése. A jogszabály szerint naponta legfeljebb 300 liter tehéntejet, illetve más állatok esetében 100 litert lehet így eladni. A tej közvetlenül a gazdaság kapujából, helyi panziókban vagy vendéglőkben kerülhet a fogyasztókhoz.

A kisebb gazdaságokban működő tejfeldolgozók szintén egyszerűsített bejegyzéssel hozhatók létre. Ezekben legfeljebb ötféle terméktípus gyártható – például különböző sajtok, joghurtok vagy vaj –, a heti termelés pedig nem haladhatja meg az 1500 kilogrammot.

A szakember felhívta a figyelmet a címkézés fontosságára is: minden terméken fel kell tüntetni a gyártó nevét, a termék megnevezését, az összetevőket és a szavatossági időt. Ez biztosítja a nyomon követhetőséget és a fogyasztói bizalmat.

Megtudtuk: egyre népszerűbbek az élelmiszer-automaták, amelyek új lehetőséget nyitnak a helyi termékek értékesítésében. „Már nemcsak tejautomatákról beszélhetünk, hanem tojás-, méz- és sajtautomatákról is. Ezek révén a termelők közvetlenül juttathatják el a termékeiket a vásárlókhoz, frissen és biztonságosan. Ezekre az automatákra csak cégek kaphatnak engedélyt, magánszemélyek nem, viszont egy engedély több automatára is kiterjedhet, ugyanis nincs mennyiségi korlátozás, így akár több gép is üzemeltethető egy engedéllyel” – fogalmazott a DSVSA vezetője. Szerinte ez a forma nemcsak a városokban, hanem kisebb településeken is működőképes, hiszen folyamatos hozzáférést biztosít a friss, helyi élelmiszerekhez.

István Róbert rámutatott: újra teret nyernek a mozgóboltok, amelyek az ország egész területén működhetnek vásárokon, piacokon. Ezeket is csak cégek jegyeztethetik be, de a folyamat egyszerű, ugyanakkor a járműveket hivatalosan is mozgóboltként kell nyilvántartásba vetetniük.

A hegyvidéki gazdaságok, esztenák számára jó lehetőség a gasztropont – amit az igazgató véleménye szerint a helyi gazdáknak jobban ki kellene használniuk –, ugyanis a gasztropontokon a termelők saját hús-, zöldség- és gyümölcstermékeiket dolgozhatják fel és kínálhatják a turistáknak. „Ez egy olyan lehetőség, amely kevés feltétellel sok mindent lehetővé tesz. Az itt előállított termékek közvetlenül kerülhetnek a vendégek asztalára, és ez sokszor jó bevételi forrás a gazdáknak” – mutatott rá dr. István Róbert.

Az igazgató megemlítette, hogy a megye több térségében működnek már kis vágópontok, amelyek farmokon is létrehozhatók. Ezek engedélyeztetése viszonylag egyszerű: elegendő egy higiénikus, fertőtleníthető helyiség, kiemelt figyelmet fordít az állatvédelemi szabályokra a vágás során. A vágópontokhoz kapcsolódhatnak hentesüzletek (carmangerie) is, ahol a tárolási és a feldolgozási lehetőségek biztosítottak, segítve az értékesítést. Az állategészségügy ugyanakkor nem javasolja az úgynevezett „konténer vágóhidak” használatát, mivel ezek nem felelnek meg az állatvédelmi előírásoknak. Ehelyett a gyorsan és gazdaságosan kialakítható, szendvicspanelből épített vágópontokat ajánlják.

A megyei igazgató végezetül hangsúlyozta: a gazdáknak érdemes szövetkezetekbe vagy egyesületekbe tömörülniük, mert így könnyebb a pályázatok benyújtása, az engedélyeztetés és a piacra jutás.