Megszólalt a CSM: Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom lerombolásának csúcspontja a Recorder-tényfeltárás
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „a bírói hatalom destabilizálására irányuló kampány fokozódásáról” beszél, és arra kéri a társadalmat, hogy „ne hagyja magát befolyásolni elszigetelt álláspontok által, amelyek ellentétben állnak azzal, hogy bírák jóhiszeműen tiszteletben tartják alkotmányos szerepüket”.
A CSM első reakciója a Recorder dokumentumfilmje után „alaptalan állításoknak” minősíti a tényfeltárásban elhangzó bírói vallomásokat.
A CSM csütörtök reggel adott ki közleményt, nem sokkal a Bukaresti Ítélőtábla által bejelentett „rendkívüli sajtótájékoztató” előtt, számol be a News.ro.

Közlik, hogy „tudomásul veszi a bírói hatalom destabilizálására irányuló kampány erősödését a bírósági rendszerbe vetett bizalom, valamint a vezető pozícióban lévő személyekbe vetett bizalom rombolása révén, holott ezek a vezetők következetesen kiálltak a bírák függetlensége mellett, amely a polgárok jogainak és szabadságainak védelméhez elengedhetetlen.”
A CSM szerint „jól meghatározott terv” zajlik a „bíróságokba vetett bizalom rombolására”, amelynek „csúcspontja” a Recorder dokumentumfilmje: „A tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az események időbeli sorrendjét, amelyre korábbi közleményeiben már felhívta a figyelmet. Ez egy jól meghatározott tervet követett, amely a bírósági rendszerbe vetett bizalom lerombolását célozta a bírói szolgálati nyugdíjak és bérek trivializálásával, a bírák törvényalkalmazási módja elleni tiltakozások szervezésével, a köztársasági elnök nyilvános lázító felhívásaival, valamint nyugdíjas volt bírák mozgósításával – mindez a dokumentumfilmben bemutatott oknyomozó riportban tetőzött, éppen az alkotmánybíróság döntésének előestéjén.
Kapcsolódó
A riportban szereplő állítások ellentmondanak az igazságügyi rendszer elmúlt években készült értékeléseinek: az Európai Bizottság Jogállamisági Jelentéseinek (2023, 2024 és 2025), a schengeni csatlakozásnak és az OECD-csatlakozási folyamatnak – ezek mind egy működő jogállamot feltételeznek”.
A CSM hangsúlyozza, hogy az áthelyezések, kinevezések mechanizmusa a bírák kifejezett beleegyezése nélkül nem alkalmazható, ami az elmozdíthatatlanság elvének kifejeződése. Ezért paradox, hogy éppen azok kritizálják ezt a mechanizmust, akik akkoriban maguk is hozzájárultak.
Ugyanakkor a bírói tanácsok összetételét nem a tanácselnök egyedül határozza meg, hanem egy eljárás, amely a szakosztályelnök javaslatával kezdődik, majd a vezető testület döntésével folytatódik, végül az elnök határozatával zárul. A végső aktus bármely személy által megtámadható – beleértve azt a bírót is, aki úgy érzi, hogy a tanács összetételének módosítása őt hátrányosan érinti. Ugyanez vonatkozik az áthelyezési kérelmek elutasítására is: ezek a döntések a Semmítőszék előtt támadhatók, és annak ítélkezési gyakorlata bárki számára elérhető az intézmény weboldalán.
Kapcsolódó
Következésképpen a jelenlegi szabályozás elegendő jogorvoslati lehetőséget biztosít a riportban szereplő úgynevezett leleplezésekkel kapcsolatban.” A CSM kijelenti, hogy „ellenőrizni és elemezni fogja a szükséges intézkedéseket”
A tanács arról is beszél, hogy „a bírák egész testületére vetített stigma, amely néhány válogatott büntetőügy és állítás alapján alapul, miközben a büntetőügyek a teljes ügyszám mindössze 10%-át teszik ki, alkalmas a bírói hatalom destabilizálására, ami végső soron súlyos következményekkel jár a polgárok alapvető jogaira és szabadságaira nézve.”
Felhívással fordulnak a társadalomhoz, hogy ne hagyja magát befolyásolni elszigetelt álláspontoktól, amelyek eltérnek azoknak a bíráknak a többségétől, akik jóhiszeműen tiszteletben tartják alkotmányos szerepüket.
Mint megírtuk, a dokumentumfilmet a Recorder kedden este tette közzé saját YouTube-csatornáján. A film egy oknyomozó anyag a romániai igazságszolgáltatás állapotáról, az elévülési jelenségről, valamint arról, hogyan jár együtt a hatalom egy részének centralizációja „olyan bírák körében, akik együttműködnek a politikusokkal”.
CSAK SAJÁT