Lehetett jó jegyet szerezni az idei matematika érettségin, de néhány feladat nagyobb odafigyelést és leleményességet igényelt – értékelte a tételeket a Maszolnak Vad Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum matematika szakos tanára. A matematika–informatika és a természettudományok szakosok tételsorait egyaránt átlagos nehézségűnek nevezte, szerinte nem érhették meglepetések a felkészült diákokat.

A matematika-informatika szakosok tétele: ijesztő trigonometria és apró trükkök

Vad Zoltán szerint a matematika-informatika szakos diákok tételsora összességében átlagosnak mondható. Bár akadtak nehezebb pontjai, ez nagyban függ attól is, hogy az adott vizsgázó mely fejezetekből készült fel alaposabban. Úgy véli, egy átlagos képességű diák ezen a teszten reálisan elérhetett egy 6-os, 7-es vagy 7,50-es osztályzatot.

A római egyes tételsorral kapcsolatban a pedagógus elmondta, hogy az alapvetően kilencedikes tananyagra épült, és egyszerű alapfeladatokat tartalmazott. Egyetlen rész okozhatott esetleg problémát: a trigonometriai feladat. Vad Zoltán rámutatott, hogy a diákok gyakran megijednek, amint meghallják a trigonometria szót, ám valójában ez a feladat sem volt nehéz. Megjegyezte, hogy ehhez hasonlót korábban már egy nehezebb nyolcadikos képességvizsga tételsorban is látott, így egy jól felkészült hetedikes diák is képes lenne megoldani.

A római kettes tételsor lényegében 11. osztályos algebrai tananyagot kért számon, amelynek megoldásához a 9. osztályos algebrára is szükség volt. Mint mondta, volt mátrixos és egyenletrendszeres feladat is. Úgy látja, ezek egyszerűek voltak, egy átlagos diák számára nem ezek jelentették a problémát. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kettes feladat C pontjának megoldásához már szükség volt egy kis leleményességre, bár az is abszolválható feladatnak bizonyult.

A római hármas tételsor első felében egy törtet kellett deriválni. Vad Zoltán meglátása szerint az a diák, aki sok ilyen típusú feladatot végzett el a felkészülés során, annak ez nem okozott gondot, viszont aki csak egyet-kettőt csinált meg, annak nehezebb lehetett a megoldás. A feladat részét képezte egy függvényváltozási táblázat elkészítése is, amiről a tanár megjegyezte, hogy ilyen talán az utolsó húsz év mindegyik tételsorában szerepelt, így aki készült a vizsgára, az számíthatott rá. A kettes feladat az integrálszámítás témakörét fedte le. Véleménye szerint a C pont egy kicsit elgondolkodtathatta a vizsgázókat, mert a képlet láttán a diákok hajlamosak megijedni. Kifejtette azonban, hogy ha a vizsgázók elemeire bontják és újra összerakják a feladatot, akkor az sem olyan nehéz, bár ezt a részt már egyértelműen a jobb képességű diákoknak szánták.

Természettudományok szak: nem volt sokkal egyszerűbb a matek-infós tételhez képest

A természettudományok szakosok tételeivel kapcsolatban Vad Zoltán elmondta, hogy bár elvileg könnyebb feladatokat kellene kapniuk, mint a matek-infósoknak, ez nem mindig van így. Idén is nagyjából ugyanolyan szintű feladatokkal szembesültek a diákok, mint a matematika-informatika szakon.

A római egyes tételsor feladatai szerinte megegyeztek a matek-infó szintjével. Első ránézésre a 3-as számú logaritmusos feladat tűnhetett érdekesnek és talán nehezebbnek is, mint a matek-infósok megfelelő feladata, ám a tanár rámutatott, hogy valójában egy másodfokú egyenletet kellett megoldani.

A római kettes tételsorban volt kissé „munkás” feladat, ami hosszabb levezetést igényelt, de jó számítási készséggel szépen ki lehetett hozni a végeredményt. Megemlítette, hogy a természettudományok szakosok egy polinomos feladatot is kaptak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a polinomokat a diákok a 12. osztály végén tanulják, így nincs túl sok idejük megemészteni a tananyagot. Hangsúlyozta, hogy a polinomos feladatoknál gyakorlatilag a képletek begyakorlásán van a hangsúly.

A római hármas tételsornál szintén deriválásról volt szó. Vad Zoltán szerint egy felkészült diák gond nélkül megoldhatta, nem volt benne meglepetés. A már említett függvényváltozási táblázat elkészítése ezen a szakon is kötelező elem volt. Vad Zoltán ezt a tételt is átlagos nehézségűnek nevezte.

A pedagógus szerint mindkét szak esetében a vizsga a „se nem könnyű, se nem extra izzasztós” kategóriába tartozott. Nem volt olyan feladat, amire a diákok ne számíthattak volna, így nagyon nagy meglepetések sem érték őket.

Hozzátette, hogy még az átmenő, 5-ös osztályzat megszerzése is teljesen reális és elérhető volt.

Csütörtökön a választott tantárgyból adnak számot tudásukról az érettségizők, pénteken pedig anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók tudását.