Szombaton és vasárnap zsongó méhkaptárrá változott a máskülönben nyugodt kis Fehér megyei település, Vajasd, ahol hatodik alkalommal szerveztek falunapokat.

A Vajasdi Falunapok amellett, hogy a megye legsikeresebb rendezvényei közé sorolható minden évben, egyszersmind egy olyan közösségre irányítja a figyelmet, amelyik mindenféle szociológiai és demográfiai tényezőkkel dacolva, az elmúlt másfél évszázadban bebizonyította: túl lehet élni a történelem legkegyetlenebb viharait is.

Az 1848–1849-es pogromot követően, amikor a többi magyar falu elvérzett a környéken, Vajasd egy szál magában maradt Erdélyi-Hegyalján – ekkor sokan végítéletet mondtak rá is. Ám a hagyományaihoz, anyanyelvéhez és identitásához ragaszkodó, négyszáz esztendővel ezelőtt Bethlen Gábor által idetelepített dacos hajdúközösség kitartott, és ma is életképes.

Mivel közeli magyar szomszédai nincsenek a Gyulafehérvártól 12 kilométerre fekvő, közigazgatásilag Alsógáldhoz tartozó falunak, a vajasdiak más, baráti viszonyban levő településeket hívnak meg évente a rendezvényre. „Nagyon fontosnak tartom, hogy Vajasd 50 százaléknyi magyarsága ne érezze magára hagyatottnak magát, ezért igyekszünk minél több más magyar közösséggel kapcsolatba lépni, határon innen és túl. Az idén Nagyenyed környékéről, Kalotaszegről és a Székelységből voltak látogatóink, az anyaországi Zomba csapata pedig öt napot töltött itt, majd az ősz folyamán mi megyünk hozzájuk Magyarországra” – nyilatkozta a Maszolnak Farkas Attila főszervező, helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő.

A helyi önkormányzat által finanszírozott rendezvény sikeréhez hozzájárult a kies környezet is: a lankás réten a focipálya, ahol a színpadot állították fel, a kultúrotthon és a nemrég felújított magyar ház, amelyen minden falunap alkalmával valami újdonságot fedezhetünk fel – idén az udvart kövezték le a magyar kormány és a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország kolozsvári vezető konzulja is.

A két nap programjának a magvát a néptáncelőadások tették ki, fellépett többek között a Vajasdi Margaréta, a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye, a Vajdakamarási Néptánccsoport, a magyarpéterfalvi Hanga, a felvinci Létom, az  Apró Miriszló Gyöngye és a Zombai Hagyományőrző Néptáncegyüttes.

Az idei falunapok újdonsága a kézdivásárhelyi diák-fúvószenekar és a mazsorettek előadása volt, de nagyon szerette a közönség a Gyertyaláng együttes egyházi énekeit is, amelyeket többen együtt dúdorásztak az előadókkal. Vasárnap természetesen ünnepi istentiszteleteket tartottak a református és az ortodox templomokban.

Nem hiányozhatott a Vajasdon nagy népszerűségnek örvendő hagyományőrző íjászat sem, Farkas Attila rövid ismeretterjesztő előadást tartott a honfoglalás kori viseletről és fegyverekről. Óriási érdeklődés mutatkozott a tányérfestés iránt is, Boros Anna Imola tanítónő és Magyari Enikő óvónő késő estig megállás nélkül irányították a tevékenységet a kézműves sátorban. A falunapok sikeréhez érdemben hozzájárultak a Titán és a Hóhányók zenekarok koncertjei is.