banner_kahA4IWq_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-02.png
banner_3NdkJGmT_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-03.png
banner_E868yDDL_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-01.png

Közbeszólt Strasbourg: jogosan halasztotta a kormány a bírák milliárdos bérhátralékainak kifizetését

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket. Az EJEB döntése után a PNL is megszólalt, rámutatva, hogy Ilie Bolojannak volt igaza. Kiemelték az EJEB-nek azt a megállapítását is, hogy összeférhetetlenség merülhet fel, amikor bírák olyan javadalmazási ügyekben döntenek, amelyekből maguk is közvetlenül részesülhetnek.

Az EJEB egyhangúlag, megalapozatlanként nyilvánította elfogadhatatlannak a kérelmeket. A döntés végleges, írja az Agerpres.

 | Fotó: Unsplash

A strasbourgi bíróság elismerte, hogy a kifizetések jelentősen elhúzódtak, de úgy ítélte meg, hogy ez nem fosztotta meg a kérelmezőket a bírósági határozatok végrehajtásához való joguktól, és nem rótt rájuk aránytalan terhet.

A költségvetés helyzetére hivatkozva a román kormány az elmúlt években többször részletekben fizette, illetve elhalasztotta a bíráknak és ügyészeknek jogerős ítéletekkel megítélt bérkülönbözetek kifizetését.

Az EJEB szerint rendkívüli gazdasági és költségvetési nehézségek esetén az államnak joga van mérlegelni a kiadások ütemezését, feltéve, hogy igazságos egyensúlyt teremt a közérdek és az érintettek jogai között. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a kérelmezők jövedelme és nyugdíja jóval meghaladja a romániai átlagot, ezért nem tekinthetők kiszolgáltatott helyzetűnek.

A strasbourgi bíróság ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bírák a saját javadalmazásukat érintő ügyek eldöntésekor összeférhetetlenségi helyzetbe kerülhetnek. Az EJEB szerint a román bíróságok egyes esetekben túlléphettek jogértelmező szerepükön, mert a költségvetési prioritások meghatározása és a közpénzek elosztása elsősorban a kormány és a parlament hatáskörébe tartozik.

A kormány adatai szerint a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség 2026-ra mintegy 1,4 milliárd eurót igényelt a bírák és ügyészek bérhátralékainak rendezésére.

Mint korábban írtuk, az alkotmánybíróság október 7-én megállapította, hogy nem állt fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a kormány és a legfelsőbb bíróság között a bírák és ügyészek bérhátralékainak ügyében.

Megalapozatlanként elutasította az akkori ügyvivő miniszterelnök beadványát. Ilie Bolojan azután fordult a testülethez, hogy bukaresti ítélőtábla május 5-én helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy – szükség esetén akár költségvetés-kiigazítással – fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.

Bolojan júliusban azzal érvelt, hogy a legfelsőbb bíróság költségvetési kérdésekben gyakorlatilag átvette a kormány és a parlament szerepét. Az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványa szerint az igazságszolgáltatás feladata a hatályos törvények értelmezése és alkalmazása, nem a költségvetési források elosztásának meghatározása.

PNL: Bolojannak igaza volt

Az EJEB döntése után a PNL is megszólalt, rámutatva, hogy Ilie Bolojannak volt igaza. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki döntése igazolja a Bolojan-kabinet álláspontját, miszerint a bíróságok nem dönthetnek a kormány helyett a közpénzek felhasználásáról.

A párt szerint a strasbourgi döntés megerősíti azt az álláspontot, amit a Bolojan-kormány képviselt a bírák és ügyészek bérhátralékairól a legfelsőbb bírósággal folytatott vitában. A PNL úgy értelmezi az EJEB döntését, hogy a közpénzek elosztásáról a kormánynak és a parlamentnek kell döntenie, nem a bíróságoknak.

A liberálisok szerint a korábbi kormány a tartozások részletekben történő kifizetésével és átütemezésével jogos célt, a költségvetési egyensúly védelmét követte. A PNL kiemelte az EJEB-nek azt a megállapítását is, hogy összeférhetetlenség merülhet fel, amikor bírák olyan javadalmazási ügyekben döntenek, amelyekből maguk is közvetlenül részesülhetnek. A párt szerint ennek a jövőben gyakorlati következményekkel kell járnia az igazságszolgáltatásban.

„Ilie Bolojannak igaza volt, amikor megvédte a kormány alkotmányos hatásköreit és a közérdeket, még akkor is, amikor emiatt konfliktusba került a legfelsőbb bíróság vezetésével” – fogalmazott közleményében a PNL.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?