A romániai munkavállalók első alkalommal részesülhetnek fizetett szabadságban szakmai kimerültség (burnout) esetén, anélkül hogy orvosi igazolást kellene bemutatniuk.

Az intézkedést egy, 2025 végén a parlamenthez benyújtott törvénytervezet tartalmazza, amelyet az USR szenátora, Irineu Darău – jelenlegi gazdasági miniszter – kezdeményezett. A javaslat célja a kiégés megelőzése, és egy olyan területen vezet be egyértelmű munkáltatói kötelezettségeket, amely jelenleg nem rendelkezik külön szabályozással, számol be a Digi24 hírtelevízió.

A tervezet szerint a szakmai kimerültség kizárólag a munkavégzéssel összefüggő jelenség, nem pedig egészségügyi megbetegedés. A jogszabály szövege az Egészségügyi Világszervezet meghatározását veszi át, amely szerint a burnout krónikus, nem megfelelően kezelt munkahelyi stresszből alakul ki, és tartós fáradtságban, a munkától való eltávolodásban, valamint a szakmai hatékonyság csökkenésében nyilvánul meg.

A pontosítás kulcsfontosságú, mivel megmagyarázza, miért nem lenne szükség orvosi igazolásra az új típusú szabadság igénybevételéhez: a jogszabály a kiégést munkaszervezési problémaként, nem pedig egészségügyi kérdésként kezeli.

Az indoklásban a kezdeményezők rámutatnak, hogy a romániai munkajog jelenleg nem szabályozza külön a szakmai kimerültséget. Bár a munkavédelemről és munkahelyi egészségről szóló törvény általános kötelezettségeket ró a munkáltatókra, a pszichoszociális kockázatok nem jelennek meg egyértelműen, a burnout pedig nincs meghatározva, nyomon követve vagy hivatalosan megelőzve.
„Egy olyan jogi keret hiányában, amely kifejezetten szabályozná ezt a jelenséget, a megelőző intézkedések kizárólag a munkáltatók önkéntes kezdeményezéseitől függenek” – áll a dokumentumban.

Kapcsolódó

Fáradtság vagy kiégés? A spirálos, felfele ívelő forgószél

A kiégés (burnout) egyre gyakrabban kerül a figyelem középpontjába, ahogy a modern társadalom felgyorsult tempója és az állandó teljesítménykényszer növeli a mentális és fizikai kimerültség esélyét.  

kiégés életmód

A törvénytervezet konkrét kötelezettségeket vezetne be a munkáltatók számára, tevékenységi területtől függetlenül. Évente tájékoztatniuk kellene az alkalmazottakat a szakmai kimerültség kockázatairól, valamint a pszichoszociális kockázatokat be kellene építeniük a vállalati szintű általános kockázatértékelésbe.

Az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek esetében a kötelezettségek bővülnek. Ezeknek a vállalatoknak külön pszichoszociális kockázatértékelést kellene készíteniük, évente kiégésmegelőzési tervet kellene kidolgozniuk, valamint létre kellene hozniuk egy belső, bizalmas mechanizmust, amelyen keresztül az alkalmazottak túlterheltségi helyzeteket jelezhetnek, szankcióktól vagy megtorlástól való félelem nélkül.

A tervezet egyik legfontosabb előírása a szakmai regenerációra szolgáló fizetett szabadság lehetőségének bevezetése. Ez a szabadság nem lenne kötelező, hanem választható a munkáltatók számára, és belső szabályzatban vagy kollektív munkaszerződésben lehetne rögzíteni. A jogszabály szövege egyértelműen kimondja, hogy a szabadnapok az alkalmazott kérésére, orvosi indoklás nélkül is megadhatók.
A törvény kezdeményezője, Irineu Darău hangsúlyozta, hogy a cél a kiégés megelőzése, „nem a munkáltatók hibáztatása”. Véleménye szerint a burnout állapotába jutott munkavállaló nehezen épül fel, nagy a visszaesés kockázata, és akár az egész szakmai karrierje is veszélybe kerülhet.

Amennyiben a törvénytervezetet elfogadja a parlament, a munkaügyi minisztériumnak 180 nap áll rendelkezésére egy országos kiégésmegelőzési útmutató, pszichoszociális kockázatok önértékelésére szolgáló eszközök, valamint a pszicho-emocionális támogatás módszertani irányelveinek kidolgozására. A munkáltatóknak ezt követően 12 hónapjuk lesz az új előírásoknak való megfelelésre, a törvény pedig a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől számított 30 nap elteltével lép hatályba.