A sokéves átlaghoz képest 30 százalékkal alacsonyabb lett a szénatermés az idén Hargita megyében, ami azt jelenti, hogy a gazdák csak a megszokott mennyiség 70 százalékát tudták betakarítani, ami komoly kiesést jelent az állattartásban – tudtuk meg a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől.

Romfeld Zsolt érdeklődésünkre elmondta: a visszaesés oka elsősorban a szélsőséges időjárás volt, hiszen május végén és június elején a hideg és a csapadékhiány miatt a havasi legelőkön, de az alacsonyabban fekvő dombvidékeken is, késve indult meg a vegetáció. Amikor végre megindult a növekedés, július elején újabb csapadékhiány és hőség sújtotta a tájat, ami gátolta a fejlődést. Ugyanakkor elmondható, hogy a megyében pedológiai, vagyis talajtani szárazságról nem beszélhetünk.

A szakembertől megtudtuk, hogy a kiesés miatt a gazdák kénytelenek alternatív források után nézni. A takarmányhiányt szántóföldi növényekből – például silótakarmányból – kell pótolni, vagy más megyékből régiókból vásárolnak szénát. Ez azonban megemeli a költségeket, ami sok gazda helyzetét megnehezíti.

A széna most pénz kérdése: ahol többlet van, onnan megveszik azok a gazdák, akiknél hiány mutatkozik, így az állattenyésztés költségei óhatatlanul emelkednek – mutatott rá Romfeld. Az állattenyésztés szorosan kapcsolódik a szénaterméshez, így akik nem tudják saját földjeiken előállítani a szükséges mennyiséget, kénytelenek lesznek vásárolni. Romfeld szerint a helyzet hosszú távon csak úgy enyhíthető, ha a jelenleg kihasználatlan területeket bevonják a termelésbe, akár bérleti szerződések útján.

Hargita megye rendelkezik az ország legnagyobb füves területével: a kaszálók és legelők a mezőgazdasági területek 81 százalékát teszik ki. A közel 320 ezer hektárból 138 ezer hektár kaszáló és 178 ezer hektár legelő. Ugyanakkor ezeknek a területeknek csak a felére kértek területalapú támogatást. A másik felét pedig nem gondozzák megfelelően, így sok helyen bozótosodik, vagy lassan erdősödik. „Sok területet a gazdák tehát bérbe is adhatnának, de gazdasági okokból inkább parlagon hagyják. Hiszen, amennyiben más jövedelmi lehetőség egyszerűbb, vagyis, ha máshol könnyebb megélhetést találnak az emberek, nem a föld megművelését választják” – mutatott rá a szakember. Hozzáfűzte: ez komoly veszteséget jelent a megyének, mert az állattenyésztés szempontjából minden négyzetméter számítana. A parlagon hagyott földekben nagy tartalék rejlik, de az kérdéses, hogy lesznek-e, akik élnek ezekkel a lehetőségekkel.