A fizikai bántalmazás visszaszorult, a verbális, lelki és online zaklatás viszont továbbra is rendszeresen jelen van az iskolákban – hívták fel a figyelmet azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyet a KALOT Egyesület csíksomlyói székhelyén tartottak kedden. A jelenség megelőzésére a Csíkszeredai Városháza és a KALOT Egyesület együttműködésében két helyi tanintézményben indították el a Biztonságos Iskola programot. A kezdeményezésbe a diákok mellett a pedagógusokat és a szülőket is bevonják.

Az erről szóló sajtóeseményen Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere elmondta: az önkormányzat már öt-hat éve igyekszik válaszokat adni a felgyorsult társadalmi változásokból fakadó problémákra, különös tekintettel a mentális egészség romlására és az iskolai bántalmazásra.

Az önkormányzat három programot indított: az öt éve működő, évente megújuló iskolai mentálhigiénés kezdeményezést, a gyermekek védelmét szolgáló programot, valamint az Iránytű elnevezésű szakértői tanácsadássorozatot, amely a digitális eszközhasználatból fakadó problémák kezelésében segíti a pedagógusokat és a szülőket.

A Biztonságos Iskola program a gyermekvédelmi kezdeményezés része. Ennek egyik korábbi szakaszában az iskolák igazgatóit, pszichológusait és az erőszak, a diszkrimináció, valamint a korrupció megelőzésével foglalkozó bizottságok tagjait készítették fel a törvényi előírások gyakorlati alkalmazására. A következő lépésben a pedagógusok, a szülők és a diákok közvetlen bevonására helyezik a hangsúlyt.

Sógor Enikő szerint a program egyik fontos eleme, hogy a város valamennyi iskolájában egységes tudást szeretnének kialakítani, ugyanakkor az egyes tanintézmények sajátosságaihoz igazodó megoldásokat is kidolgoznak. „Miközben társadalmi jelenségekről van szó, amelyek minden iskolában, minden gyereknél megjelenhetnek, közösségi válaszokat kell adnunk. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az iskolák egyéni, személyre szabott válaszokat is tudjanak adni” – fogalmazott az alpolgármester.

A teljes közösséget bevonják

Fejes Ildikó, a KALOT Egyesület irodavezetője ismertette a két tanintézményben zajló tevékenységeket. A Petőfi Sándor Általános Iskolában elsősorban a kortárs bántalmazás, vagyis a bullying megelőzésére összpontosítanak.

A KALOT közel hat éve tart ilyen témájú foglalkozásokat, ezekhez egy, székelyföldi példákat és szereplőket bemutató kisfilmet is készítettek. A filmre épülő módszertannal több ezer diáknak tartottak már foglalkozásokat különböző településeken. Most azonban az eddigi, egy-egy osztályt érintő alkalmak helyett egy teljes iskolai közösséget bevonó programot valósítanak meg.

A Petőfi Sándor Általános Iskolában az 5–8. osztályos osztályfőnökök és az iskolai tanácsadók képzése már megtörtént. A következő időszakban minden érintett osztályban kétórás foglalkozásokat tartanak, emellett valamennyi osztályközösség szüleinek is szerveznek találkozót.

Külön foglalkozás vár azokra a pedagógusokra is, akik nem osztályfőnökök, és nem vettek részt a képzésen. Az iskola környezetét szintén a megelőzés szolgálatába állítják: plakátokkal, matricákkal, karkötőkkel, roll-upokkal és más figyelemfelhívó eszközökkel szeretnék folyamatosan közvetíteni a bántalmazás elutasítását. A diákok számára üzenetdobozt is elhelyeznek.

Fejes Ildikó hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a program egyetlen foglalkozással véget érne. A cél az, hogy a bántalmazás elleni szemlélet az iskola mindennapi kultúrájának részévé váljon, és abban ne csak a pedagógusok és a diákok, hanem az iskola valamennyi alkalmazottja szerepet vállaljon. A program részeként nyolcalkalmas, egyenként kétórás támogató csoportot is indítanak azok számára, akik már érintettek bántalmazási helyzetekben, és a megelőző foglalkozásoknál személyre szabottabb segítségre van szükségük.

A serdülőkori kapcsolatokra is figyelnek

A Kájoni János Szakközépiskolában az egészséges kapcsolatok kialakítása és a serdülőkori bántalmazás megelőzése áll a középpontban. A program valamennyi kilencedikes diákot, szüleiket, pedagógusaikat és az iskolai tanácsadókat megszólítja.

Fejes Ildikó kiemelte: külön figyelmet fordítanak a grooming jelenségére is. Ez olyan folyamatot jelent, amelyben egy felnőtt bizalmi kapcsolatot épít ki egy kiskorúval annak érdekében, hogy később kihasználja vagy bántalmazza őt. A foglalkozások során a fiatalok a személyes határok felismerésével, az egészséges kapcsolatokkal és a bántalmazó helyzetek felismerésével is foglalkoznak.

A Kájoniban a foglalkozásvezető szakemberek képzését a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pszichológusai, dr. László Éva és dr. Dávid Kacsó Ágnes tartják. A felkészítést az előttünk álló hétvégén tartják, amelyre a város többi iskolájának tanácsadóit is meghívták.

A kilencedikes osztályokban három alkalommal, egyenként kétórás foglalkozásokat tartanak. Emellett a pedagógusok és a szülők számára is szerveznek tevékenységeket, valamint itt is nyolcalkalmas támogató csoportot indítanak az érintettek számára.

Heti rendszerességgel tapasztalják

Sógor Enikő a sajtótájékoztatón a jelenség súlyosságát érzékeltető adatokat is ismertetett. Elmondása szerint egy romániai felmérés alapján a diákok 49 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen bántalmazás érte, 82 százalékuk pedig szemtanúja volt ilyen esetnek. Hozzátette: világszerte a tanulók mintegy harmadát érinti az iskolai bántalmazás.

Az alpolgármester ugyanakkor megjegyezte, hogy Csíkszeredában nincsenek átfogó, összesített helyi adatok a jelenségről. Az esetekről sokszor nehéz beszélni, a szégyenérzet és a tabuk miatt pedig nem minden történet jut el a szakemberekhez.

László Károly, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója megerősítette: tapasztalataik szerint a bántalmazás jelen van a diákok mindennapjaiban, nem is elszigetelt esetekről van szó, hanem akár heti rendszerességgel találkoznak vele. Mint részletezte, a fizikai bántalmazás szinte teljesen visszaszorult, a verbális és lelki bántalmazás, valamint az online zaklatás viszont egyre hangsúlyosabb. Az igazgató szerint sokszor azzal szembesülnek, hogy a diákok nem ismerik fel saját viselkedésük bántó jellegét.

„Szinte az esetek 99 százalékában, amikor szembesítjük őket a történtekkel, az a válaszuk, hogy »de hát én nem csináltam semmit«” – mondta László Károly. Hozzátette: már az is fontos eredmény lenne, ha a gyerekek megértenék, hogy a szavakkal, a kiközösítéssel vagy más viselkedéssel is árthatnak társaiknak.

A KALOT munkatársa, Kusztora Erika arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők és a pedagógusok felelősségének tudatosítása szintén elengedhetetlen. Tapasztalataik szerint a szülők számára szervezett foglalkozásokon sokan akkor szembesülnek igazán azzal, mekkora szerepük van a bántalmazás megelőzésében.

Mint elhangzott, az egész iskolai közösség együttműködésére van szükség: ha egy bántalmazó helyzet alakul ki, annak megállítása nem kizárólag az osztályfőnök vagy az iskolapszichológus feladata, hanem minden jelenlévő felelőssége.

A Biztonságos Iskola program 2026 októberétől 2027 júniusáig tart. A szervezők a két intézményben szerzett tapasztalatok alapján szeretnék továbbfejleszteni a módszertant, és a későbbiekben más csíkszeredai iskolákra is kiterjeszteni a kezdeményezést.