A kisebbségek törekvései iránt nyitottnak, ugyanakkor egységes temesvári közösségben gondolkodónak jellemezték Dominic Fritz polgármestert a múlt keddi találkozó után a temesvári magyarság képviselői, akik a hagyomány- és identitásmegőrző rendezvények támogatását kérték, ugyanakkor a programkínálat bővítésében és a külkapcsolatok ápolásában a magyar szervezetek segítségét is felajánlották.

A tavaly szeptember végi helyhatósági választásokon a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjeként győztes Dominic Fritz már beiktatása után kezdeményezte a találkozókat a temesvári nemzetiségek érdekvédelmi és civil szervezeteivel, hogy megismerje törekvéseiket, célkitűzéseiket, elvárásaikat.

A temesvári magyarság képviselői több hónapos egyeztetés után összeállítottak egy dokumentumot, amelyben a bánsági magyarság történelmi szerepén kívül a jelenlegi szervezeti-intézményi formákat is bemutatták, és annak eljuttatása a polgármesterhez előzte meg a múltheti találkozót. A kisebbségekkel való kapcsolattartásban pozitív szemléletváltásra ad reményt, hogy a polgármester, bár több mint 17 éve Temesváron telepedett le, alapvetően nem a romániai társadalomban szocializálódott, hiszen Németországba született és nőtt fel, s különböző karitatív és kulturális projektek révén került a Bánságba, ahol gyökeret eresztett.

Erdei Ildikó: biztató, hogy a folytatásról beszéltünk

Felkészült, a felvetésekre reflektáló, nem csak meghallgató tárgyalófélként írta le a polgármestert Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, a Temesvári Civil Tanács elnöke, aki szerint bizakodásra ad okot, hogy Dominic Fritz-cel a folytatsáról is beszéltek, tehát nem csupán egy találkozóból állt a magyar közösség elvárásainak meghallgatása.

„Más alapelveken működő közigazgatást és civil szervezeti tevékenységet képzel el, s ezek közé tartozik a nyílt kritériumrendszer, és hogy a pályázatokon minden szervezet – így a magyar egyesületek is – egyenjogú félként, egyenlő esélyekkel vehessen részt. Híve annak, hogy a magyar közösség tartsa meg az identitását, de nem elzárkózva, hanem mutassa meg magát a nagyiobb közösségben, és ezt minőségi programokkal képzeli el” – mondta Erdei Ildikó.

Az iskolaigazgató kiemelte: a magyar szervezetek képviselői nemcsak igényekkel mentek a találkozóra, hanem felajánlották segítségüket a többnyelvűség szakszerű megvalósításában, a kulturális programok gazdagításában és színvonalának emelésében. Emellett elismert magyar helytörténészek román nyelvű kiadványaival ajándékozták meg a polgármestert, hogy hiteles forrásból tájékozódjon a bánsági magyarság történelmi szerepéről és értékteremtő mivoltjáról.

Kása Zsolt: nem csak a magyarokat támogatja

A kulturális rendezvények támogatása kapcsán Kása Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke és a Szórvány Alapítvány ügyvezetője kiemelte, hogy az új polgármester nem híve a „zárt rendszernek”, vagyis megszűntetné a város eseménynaptárában szereplő programok biztos finanszírozását, és a különböző projektek csakis pályázat útján nyerhetnének támogatást.

„Kértük, hogy a polgármesteri hivatalban működő kisebbségi iroda kapjon nagyobb hatáskört, és hogy a polgármesternek legyen egy kisebbségügyi tanácsadója. Nyilvánavalóvá tette, hogy egyetért a kéréseinkkel, de ő nemcsak a magyarokat akarja támogatni, hanem valamennyi közösséget” – ecsetelte Kása Zsolt. Hozzátette, hogy az általuk korábban eljuttatott dokumentum kapcsán Dominic Fritz azt mondta: emeljenek ki belőle három főbb fejezetet, aminek a megvalósítására két hónap múlva újabb találkozót szerveznek.

„Felajánlottuk a segítséget péládul a város magyar honlapjának a szerkesztésében, hogy szakszerű fordítás jelenjen meg, illetve a turisztikai kiadványok magyar fordításában is. Ezenkívül kértük, hogy a magyarországi testvárosokkal való kapcsolattartásban is számítson a magyar közösség képviselőire, hiszen így sokkal közvetlenebb és eredményesebb lehet a közös munka. Emellett azt is szeretnénk, hogy a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa-programban közösségkként vehessenek részt a magyarok, mertbár egy-egy alkotó kapott felkérést, a magyarság egésze nem jelenik meg a tervekben” – emelte ki Kása Zsolt.

Molnár András: nem kaptunk sok ígéretet, de bizakodunk

A találkozón a maygar közösség képviseletében Farkas Imre volt RMDSZ-es alpolgármester, Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, a Várbástya Egyesület elnöke és Molnár András, a Temes megyei RMDSZ megbízott elnöke, a Bánsági Közösségért Egyesület vezetője vett még részt. Utóbbi hangsúlyozta, hogy mivel az RMDSZ kiesett a városi tanácsból, a megyei közgyűlésbe pedig 2004 óta nem tudnak bejutni a jelöltjei, fontos lenne számukra a folyamatos kapcsolattartás a plgármesteri hivatallal, ha nem is a polgármesterrel.

„Létezik a Kisebbségek Konzultatív Tanácsa, amelyben valamennyi temesvári nemzeti közösség képviseltetei magát, s kértük, hogy ennek legyen nagyobb hatásköre, mintegy párhuzamos önkormányzati testület működjön, de ez csak konzultatív szinten maradt. Továbbá kértük, hogy ebben a tanácsban és a kisebbségi irodában számarányosan legyünk jelen, de erre sem kaptunk ígéretet” – mondta Molnár András.

Az RMDSZ-elnök szerint ennek „akkor lehet nála elérni valamit, ha valami pluszt tudunk felmutatni”. Dominic Fritz elismerte tárgyalófeleinek, hogy még „nincs egy hullámhosszon” az önkormányzati beosztottakkal, akik a régi adminisztrációból hozott beidegződések alapján dolgoznak, ezért nehézkesebb lesz az átállás a vártnál. „A városban, egységes közösségben gondolkodó embert ismertünk meg benne, akinek számítanak a kisebbségek, ha a programok valami többletet adnak a városnak. A pályázatok beadásánál ezt fontos lesz szem előtt tartani, de úgy gondolom, hogy a nagyobb rendezvényeink, a Temesvári Magyar Napok, a Bánsági Magyar Napok vagy a Temesvári Eurorgiós Színházi Találkozó megütik a mércét” – nyilatkozta Molnár András.