A céhes városban a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet online eseményt tartott a koronavírus-világjárvány kapcsán kifejlesztett vakcinák körüli tisztánlátás érdekében. A meghívottak dr. Farkas Hunor-Pál gasztroenterológus, a kézdivásárhelyi kórház oltási központjának vezetője és dr. Fejér Szilárd kémikus, a Pro-Vitam laboratórium vezetője volt.

A közvetítést megelőző napokban az érdeklődők kérdéseket küldhettek be, ezeket mind beépítették a szervezők a beszélgetés fonalába. Több témát is sikerült tisztázni, az oltásra való regisztrálástól kezdve az eljáráson át egészen a mellékhatásokig.

„A kutatók kifejlesztették a vakcinákat. Rengeteg vélemény és hír áraszt el naponta bennünket, amelyek közt nehéz eligazodni. Sokunkban jogosan kérdések merülnek fel a vakcina működésével és hatásosságával kapcsolatban, ezért kezdeményeztük ezt a beszélgetést” – mondta Szöllősi Tamás, az egyesület elnöke.

Megbízhatóak az újgenerációs oltások

Ménessy Kinga Kitty műsorvezető elöljáróban arra kérte a két szakembert, hogy meséljenek a személyes tapasztalatukról az oltással kapcsolatban, ugyanis egészségügyi dolgozókként, már mindketten megkapták a vakcina mindkét dózisát.

Fejér Szilárd pozitív tapasztalatról számolt be. Mint mondta, már januárban megkapta mindkét oltást, és az azután elvégzett vizsgálatok szerint az antitestek jelen vannak a szervezetében. Hozzátette, hogy az első oltás után nem tapasztalt semmilyen jelet, a második dózist követően azonban már fizikailag is tapasztalt immunválaszt magán. Farkas Hunor Pál is megerősítette Fejér Szilárd tapasztalatát: a második dózis után hidegrázásra, hőemelkedésre, esetleg lázra is lehet számítani, amelyek nem mellékhatások, hanem az egyszerű immunválaszt jelzik.

„Több vakcina létezik már, még több álhír övezi, viszont amit az Európai Unió engedélyez, az a biztonságos vakcina” – szögezte le Fejér Szilárd, a Pro-Vitam laboratórium vezetője, aki azt is hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló vakcinák közül kettő, a Pfizer-BioNTech és a Moderna teljesen újgenerációs oltóanyagok, amelyet most alkalmaznak emberek esetében először.

„Ezek a vakcinák csak a genetikai információt tartalmazzák, a sejtbe bejutván elkezdik termelni a vírus egyik alkotóelemét, egy fehérjét, konkrétabban azt a tüskefehérjét, amellyel a vírus csatlakozik a sejtekbe történő bejutás előtt. A tüskefehérjét megtermeli az emberi szervezet, kijutnak a sejtfelszínre, és így bemutatja az immunrendszernek, mint idegen anyagot. A termék, ami konkrétan a védőoltásban van, néhány nap alatt lebomlik a szervezetben, marad a fehérje, amit megtermelt a saját szervezetünk, és ami később normális úton lebomlik” – részletezte az oltás működési mechanizmusát a kémikus-kutató.

Hozzátette, hogy a másik típusú vakcina – az AstraZeneca és a Sputnik V – abban különbözik az első kettőtől – habár az elv hasonló –, hogy nem mRNS-, hanem DNS-alapú, ezt úgynevezett vírusvektorba „csomagolják”, ami könnyen megfertőzi a sejteket, de nem okoz tüneteket egyáltalán és nem szaporodik, de szintén a tüskefehérje-termelést segíti elő.

Több a haszon, mint a veszély

Dr. Farkas Hunor-Pál elmondta: sokan fordultak hozzá tanácsért, hogy beoltassák-e magukat, de gyakorlatilag még senkinek nem kellett eddig azt mondania, hogy ne oltassa be magát, pedig volt olyan esetre is példa, hogy az illetőnek életében négyszer volt életet veszélyeztető anafilaxiás sokkja, vagyis nagyon súlyos allergiás reakciója, de ez a személy is azóta már biztonságosan be van oltva.

„Egyes országokban az egészségügyben dolgozók petíciót is indítottak, hogy igenis igénylik az oltást, mivel inkább hasznos, mint veszélyes” – tette hozzá az gasztroenterológus.

A műsor meghívottjai hangsúlyozták, a vakcinák haszna messzemenően túlmutat a feltételezett veszélyeken. Az oltás második dózisánál lehet számítani egy kis hidegrázásra, hőemelkedésre, izomfájdalomra, de fontosnak tartották azt is kiemelni, hogy ezek nem mellékhatások, hanem az immunrendszer reagál így.

Arra a kérdésre, hogy mi történik abban az esetben, ha valakinek nincs egészségügyi biztosítása, a szakemberek azt a választ adták, hogy ők is megkaphatják az oltást, a kézdivásárhelyi kórházi oltási központjának vezetője így részletezte: „Mekkora járványtani öngól lenne, ha a biztosítás nélkülieket kihagynánk? A vakcinának nem önző célja van, hogy csak én beadassam és védve legyek, hanem az a lényege, hogy minél többen megkapjuk, meglegyen a nyájimmunitás, így védve meg azokat is, akik esetleg egyéb okok miatt nem juthattak vakcinához.”

A szakember továbbá azt tanácsolta mindenkinek, hogy kizárólag hivatalos forrásból és szakemberektől informálódjanak az oltásokról, hangsúlyoztak, hogy máshonnan nem szabad. Ugyanis általában nem azt az információt kell elhinni, amit nagyon sokan megosztanak, hanem azokat, amelyek olyan személyektől származnak, akik szakemberek. Megjegyezte továbbá, hogy az álhírek terjesztése egyáltalán nem etikus.

(Címlapkép: Pixabay)