„Gyökeresen átalakítanák a nyolcadikosok országos képességfelmérő vizsgáját” – írhatjuk időről időre a Maszolon, miután erre hallunk javaslatokat már évek óta az aktuális miniszterektől. Az új oktatási miniszterek is új ötletekkel jöttek: a vizsgatantárgyak körének bővítésével, ötödiktől nyolcadikig félévi egységes dolgozatok bevezetésével, amelyek eredményei alapján jutnának be a diákok a középiskolába. Szabó Ödön képviselő, a parlament oktatási bizottságának alelnöke szerint a mostani ötletelés arról szól, hogy keresik a megoldást, miután a felvételi lehetősége esett, hiszen szeptemberben eltörölték. Az új javaslatok, a képviselő véleménye szerint, csak több terhet raknának a gyerekekre, és az esélyegyenlőséget is csökkentenék, hiszen, ha például már ötödik osztálytól lenne vizsgajegy, ami számít a felvételihez, akkor már ötödiktől általános lenne a gyerekek magánórákra járatása, de csak annak, akinek erre anyagi lehetősége van.

Mint arról beszámoltunk, Sorin Ionescu tárca nélküli, közoktatásért felelős miniszter hétfő reggel az Observator műsorában a nyolcadikosok képességvizsgájának módosításáról beszélt, véleménye szerint ennek a felmérésnek – mely a középiskolai felvételiről is dönt – nem szabadna csupán a román nyelvből és a matematikából – plusz anyanyelv és irodalomból a kisebbségek esetében –  elért tudásszintre és egyetlen nap teljesítményére korlátozódnia, „hanem egy komplex, négy éven át tartó folyamatot kellene tükröznie”.

A EduPedu szerint azt is felvetette, hogy ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban egységes félévi dolgozatokat írhatnának a diákok, és azok jegyeiből végül „olyan osztályzatportfólió álljon rendelkezésre, amely alapján a diákok felvételt nyerhetnek a középiskolákba”.

Azt kiemelte, hogy a módosításokról szóló tárgyalások alapelve, hogy a változtatások csakis azokat a diákokat érintik, akik még el sem kezdték az érintett oktatási ciklust, azaz még nem 5-8. osztályosok. 

Az oktatási és kutatási miniszter, Sorin Costreie még októberben a Digi24-nek arról beszélt, hogy a nyolcadik osztály végén esedékes országos felmérés a román nyelv és a matematika mellett egy társadalom- és humántudományi, valamint egy reáltudományi vizsgát is tartalmazhatna. Emellett szerinte figyelembe kellene venni a diákok második, negyedik és hatodik osztályban elért felmérési eredményeit.

A 2023/198-as tanügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhettek volna a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően, ám a szenátus plénuma szeptember 8-án döntő házként megszavazta a rendelkezés eltörlését, 25-án pedig kihirdette a törvényt az államfő.

Az eltörölt megoldás kellene másik

Szabó Ödön képviselő, a parlament oktatási szakbizottságának alelnöke szerint az oktatási minisztérium rosszul kezelte az említett törvényt, így miután a már előkészített megoldás érvényét vesztette, erre az alapproblémára akarnak most másikat találni.

„Az előző tanügyi törvény adott egy megoldást erre a kérdésre, amit utólag ugyanazok írtak felül, akik megszavazták. Mi ezzel önmagában, hogy megszüntessék, nem értettünk egyet. Az oktatási minisztérium mulasztása, hogy ennek az alkalmazását nem dolgozta ki, vagy hiányosan dolgozta ki” – vélekedett a képviselő a Maszol megkeresésére.

Az eltörölt rendszer lehetővé tette volna, hogy külön versenyvizsgát szervezzenek a 9. osztályok helyeinek felére a vizsgatantárgyakból, és „úgy lehetett volna bejutni például matematika-fizika osztályba, ahol van 24 hely, hogy 12-en bejutnak a képességvizsga rendszerén keresztül, és 12-en az adott tantárgycsoportból tett speciális vizsga által. Ez két esélyt is adhatott volna ugyanazoknak a gyerekeknek”, mutatott rá Szabó Ödön. Mint mondta, az általa is támogatott felvételi azt segítette volna elő, hogy, ha egy diák azon a területen akar továbbtanulni, amelyen a maximumot tudja teljesíteni, akkor nagy eséllyel be is jusson a megfelelő profilú osztályba.

„A lényeg az lett volna, hogy például egy matematika-fizika osztályba a bejutást ne egy román és matekjegy – a magyar kisebbség esetében ráadásul két humán tantárgy jegye – döntse el, hanem a profilnak megfelelő tárgyból elért eredmények, hisz megtörténhet, hogy a diák a képességvizsgán tízest kap matematikából, ám közben két hetest magyarból és románból, így mégsem jut be a reál osztályba, de be fog jutni az, akinek az átlaga nagyobb, miközben nem matematikából írta meg a maximumot. Fordítva is érvényes: a humán osztályba sem feltétlenül az jut be, aki a magyar, illetve román nyelv és irodalomból a maximumokat írta, ha közben ötöse lett matekból” – érvelt a képviselő.

Még több vizsga, még több különóra

„A mostani javaslatok ugyanúgy egy vizsgával akarnak eldönteni mindent: aki aznap vagy azokon a napokon jól teljesít, annak szerencsésen alakul a középiskolai felvételije” – értékelte az eddig ismertetett elképzeléseket Szabó Ödön.

A tárca nélküli, közoktatásért felelős miniszter javaslata, hogy egységes félévi dolgozatok jegyeiből összeálló portofólió alapján dőljön el a középiskolába bejutás, úgy látja, túl sok stressz lenne a gyerekeknek, a másik ellenérve, hogy nem lenne esélyük kijavítani egy ötödikben elért esetleg gyengébb teljesítményt, miközben vannak gyerekek, akik „7-8.-ban kezdenek belehúzni, és képesek behozni egy korábbi lemaradást”.

Egy másik negatív következmény az lenne szerinte, hogy a szülők nem 8-dikban járatnák a gyerekeiket különórákra, hanem már ötödiktől. „A korábbi törvénnyel a különóráktól is szerették volna megszabadítani a rendszert, ehelyett, ha megvalósulnak az emlegetett javaslatok, akkor nem 8. osztályban, hanem már 5. osztálytól válik tömegessé a jelenség” – vélekedett Szabó Ödön.

Esélyegyelőség szempontjából sem hozna jót a képviselő szerint. „Azt eredményezné, hogy még inkább szétnyílik az olló, mert a tehetős szülők már ötödik osztálytól elkezdik külön órákra járatni a gyerekeiket, hisz tízes kell már ötödikben” – mutatott rá. A tehetséges, de szegény gyerek magánórák híján viszont nem biztos, hogy be tud hozni lemaradásokat az utolsó években, tette hozzá.

Hogy mire számíthatnak a szülők a mostani javaslatok kapcsán? – a kérdésre nehéz választ adni Szabó Ödön szerint, kiindulva abból, hogy a 2023-ban társadalmi konszenzus alapján elfogadott törvényt három évvel később, épp az alkalmazása előtt – egy civil fél, a megváltozott közhangulat nyomására – felszámoltak.

„Mi ennek az üzenete? Hogy néha kell generálni egy hullámot, és akkor hirtelen átmegy valami. Még alkalmazni sem alkalmaztuk az új rendszert, nem tudjuk, hogy jó vagy rossz lett volna, de már megszüntettünk” – mutatott rá.

„Az eddig ismertetett megoldások szerintem társadalmi igazságosság szempontjából, gyerekek leterheltsége szempontjából csak rosszabbak annál, amit eltöröltek” – zárta Szabó Ödön. 

Kapcsolódó

Teljesen átalakítanák a nyolcadikosok képességfelmérőjét

Közzétették az országos felmérésekre és érettségire szóló mintatételeket.

országos felmérő nyolcadikosok Oktatási Minisztérium