Az Európai Uniónak és az egyes tagállamoknak is fel kell készülniük egy hosszabb ideig tartó gazdasági válságra – jelentette ki Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke az Agerpresnek adott interjúban.

Kelemen azt mondta: valószínűleg a nyár végén, ez év őszén, augusztus-szeptemberben kezd majd érezhetővé válni a gazdasági és élelmiszerválság. „Ennek közvetlen, azonnali hatásait nem feltétlenül mi fogjuk érezni Romániában, nem is feltétlenül mi, az Európai Unió államai, hanem az afrikai országok, amelyek óriási mértékben függenek az ukrán és orosz importoktól. Ha ott élelmiszerválság, éhínség tör ki, akkor az emberek elindulnak Európa felé, és így a válság hatása később, de hirtelen fog elérni minket. Ezek a kölcsönhatások közismertek, és hangsúlyozom, fel kell készülnünk: az Európai Uniónak, minden tagállamnak külön, de együtt is, egy inflációs válságra. Egyesek stagflációt jósolnak, és ez nem túl erős kifejezés arra, ami jönni fog” – mondta a kormányfőhelyettes.

Kelemen emlékeztetett, hogy a román állam elkezdte a felkészülést energetikai téren, idén a kormány 17 milliárd lejes intézkedéscsomagot fogadott el, amely párhuzamosan célozza a szociális és a gazdasági szegmenst. „Ha nem sikerül megvédeni a beruházásokat, akkor egészen biztosan nem lesznek államháztartási bevételek, és akkor a szociális kiadásokra sem lesz pénz. Másrészt pedig természetesen a kiszolgáltatott emberekről is gondoskodnunk kell” – magyarázta.

Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, a kormány ezzel az intézkedéscsomaggal nem tartja lezártnak küldetését, mindenki tisztában van vele, hogy a gazdasági, pénzügyi helyzet függvényében további beavatkozásokra lehet szükség. „A gazdasági, pénzügyi és költségvetési fejlemények függvényében a kormány be fog avatkozni” – fogalmazott.

A kormányfőhelyettes kijelentette, egyetlen intézkedést sem lehet meghozni úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a velejáró költségeket és a fenntarthatóságot. „Egyszerű lenne elvenni a pénzt a befektetésektől és a szociális problémák kezelésére fordítani, ebből fedezni a szociális költségeket. De befektetések nélkül, munkahelyek nélkül egyszer csak üresen marad a kassza” – hangsúlyozta.

Az interjúban szó esett a képviselők és szenátorok különnyugdíjának eltörlését előíró törvénytervezetről is, amelyet nemrégiben alaptörvénybe ütközőnek ítélt az alkotmánybíróság. Kelemen Hunor kifejtette, a tervezet populista és demagóg. Meglátása szerint az államnak minden típusú különnyugdíjjal foglalkoznia kellene, és ez a kérdés azért is problémás, mert egyes kategóriáknak (például a katonáknak, a belügyi struktúrák alkalmazottainak stb.) tilos a rendszeren kívüli munkát vállalniuk. Ugyanakkor az sem korrekt, hogy egyes bírák és ügyészek 50 évesen nyugdíjba mehetnek, és utána nagyobb nyugdíjak kapnak, mint amekkora a fizetésük volt – tette hozzá a politikus, aki szerint ilyen körülmények között kizárólag a törvényhozók különnyugdíját eltörölni demagóg és populista lépés lenne, ami semmit nem old meg. Ebből a megfontolásból nem vettek részt a tervezetről döntő szavazáson – magyarázta.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Büntetőügyesek nélküli közéletet elnevezésű alkotmánymódosítási kezdeményezése kapcsán Kelemen Hunor rámutatott, az RMDSZ támogatta a tervezetet a képviselőházban és támogatni fogja a szenátusban is. „Természetesen támogatni fogjuk, valamennyi koalíciós párt meg fogja szavazni, mert se erkölcsileg, se politikailag nem engedi meg magának senki, hogy azt mondja: priuszosokat akarok a köztisztségekbe. A kérdés erre egyszerűsödik le: vagy egyetértesz azzal, hogy ne legyenek büntetőjogilag elítéltek a közéletben, vagy nem értesz egyet” – szögezte le, hozzátéve, meggyőződése, hogy a tervezet átmegy a szenátuson, és ha ez megtörtént, kötelező kiírni a népszavazást.

Azt is felidézte, a PSD–PNL–RMDSZ-kormány megalakulása után, a közel 70 százalékos parlamenti többség kialakulásakor merült fel, hogy módosítani kell az alkotmányon. „Nincs itt az ideje a széleskörű módosításnak. Mi egy dolgot mondtunk: térjünk át a parlamentáris köztársaságra, a parlament által választott államfővel, anélkül azonban, hogy csorbulna az államfő hatásköre” – mondta Kelemen Hunor, hozzáfűzve, az Európai Unió országainak zömében a parlament választja meg az államelnököt. „Romániának el kell döntenie: elnöki köztársaság vagy parlamenti köztársaság. Jelenleg mi sem egyik, sem másik nem vagyunk” – szögezte le.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: az államfőt a parlamentnek kellene választania

Romániának tisztáznia kell, hogy elnöki vagy parlamenti köztársaság-e, és ezt alkotmánymódosítással lehet megtenni – jelentette ki Kelemen Hunor kormányfő-helyettes, az RMDSZ elnöke az Agerpresnek adott interjújában.

alkotmánymódosítás Kelemen Hunor RMDSZ

A PSD–PNL–RMDSZ-kormányról az RMDSZ elnöke azt mondta: egyrészt valóban hatékonynak tartja ezt a koalíciót, másrészt úgy látja, nem volt más alternatíva. Az USR-vel való kormányzás „több okból” nem működött, ebben a parlamenti ciklusban nincs más megoldás. „Ilyen időszakban nem lenne megfelelő egy kisebbségi kormány. Isten őrizzen egy kisebbségi kormánytól” – jelentette ki. Hozzátette, a jelenlegi felállás jelenti a hatékony és felelősségteljes megoldást. „Sokat tárgyalunk, nagyon sokat, vannak hetek, hogy három koalíciós ülésünk is van, de jók ezek a megbeszélések, mert három különböző politikai alakulat vagyunk. A nézőpontok összehangolása energiát, időt, figyelmet igényel, de működőképes és hatékony ez a koalíció” – summázta Kelemen Hunor.