Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint az egyik szükséges költségvetési kiigazító intézkedés az áfa 19%-ról 21%-ra emelése lenne, az élelmiszerekre és gyógyszerekre vonatkozó kedvezményes kulcsok megtartásával. 

A politikus hétfő este a Digi24 műsorában válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormányalakítási tárgyalások során felmerült adópolitikai intézkedések közül (például az áfaemelés, progresszív adózás, osztalékadó emelése) melyeket tartja elfogadhatónak.

„Azt tudom elmondani, hogy mit gondolok én, nem azt, mit gondolnak mások, mert a tárgyalások még tartanak. Én megtartanám a 10%-os jövedelemadót, a 16%-os osztalékadót és 16%-os nyereségadót – mert ez az egyik utolsó vonzerő a befektetők számára, ez biztosítja Romániában versenyképességet a térségben. Másrészt sikerült fokozatosan kiépíteni egy középosztályt, amit nem gyengíteni, hanem erősíteni kell. Ugyanakkor a gazdaság versenyképességét is őriznünk kell. Én megemelném az áfát két százalékponttal, 19%-ról 21%-ra, és a kedvezményes 9%-os kulcsot felemelném 11 és 15% közé, például 13–14%-ra, de az élelmiszerekre és gyógyszerekre vonatkozó csökkentett áfát meghagynám” – fogalmazott Kelemen Hunor, számol be az Agerpres.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: nincs, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget

Az RMDSZ-elnök szerint a koalíciós tárgyalásokon nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek.

kormányalakítás miniszterelnök-jelölt Kelemen Hunor miniszterelnök

Az igazgatótanácsi kiváltságok fenntarthatatlanok

Az RMDSZ vezetője támogatható intézkedésként említette az egészségügyi hozzájárulás (CASS) adóalapjának kiszélesítését, valamint az „extravagáns” kiadások lefaragását az állami vállalatok igazgatótanácsainál.

„Kiszélesíteném a CASS adóalapját, mert ott túl sok kivétel van. Megszüntetném az összes kiváltságot és túlzott kiadást az igazgatótanácsokban – a pótlékokat és hasonlókat is –, mert ezek fenntarthatatlanok. Ugyanakkor egy 3–5 éves tervet készítenék, mert ezt nem lehet egyetlen év alatt megoldani, még két év alatt sem. Igen, az elején vissza kell fogni bizonyos beruházásokat, de azt is világossá kell tenni, mely területekre fektetünk be, mert ha túlságosan lehűtjük a gazdaságot, nem lesz bevétel. A fogyasztást lehet mérsékelni, lehet, hogy kicsit nő az infláció, de ha a gazdaságot hűtjük le, az recesszióhoz vezet, és akkor nem lesznek állami bevételeink. Ha rajtam múlna, középtávra – 4–5 évre – vállalnám a deficit csökkentését úgy, hogy a sokkot ne az állampolgárok, és ne a gazdaság érezze meg” – mondta Kelemen Hunor.

Az életszínvonalat nem növelő beruházások halaszthatók

„Le lehetne állítani a stadionépítéseket” – jelentette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy az RMDSZ álláspontja szerint melyek azok a beruházások, amelyek finanszírozását meg kellene szüntetni a költségvetési egyensúly helyreállásáig. Kifejtette, hogy az életminőséget és az életszínvonalat nem növelő beruházásokat kettő-négy évvel el lehet halasztani. Példaként említette a stadionépítéseket és azokat a beruházásokat, amelyeknek megvalósítása még nem kezdődött el.

Emellett Kelemen szerint a fotovoltaikus panelek beszerzésének állami támogatását is lehetne csúsztatni két-három évet. Arra hivatkozott, hogy jelenleg amúgy is nehézségekbe ütközik a napenergiából kinyert elektromos áram tárolása. „Egy ilyen intézkedés csak 20-30 ezer embert érintene, nem a teljes lakosságot” – magyarázta az RMDSZ elnöke. 

Kapcsolódó

Kelemen Hunor nem tartja jó ötletnek a progresszív adózás bevezetését

Az RMDSZ elnöke szerint a költségvetési hiány csökkentését az államapparátus ésszerű leépítésével kell kezdeni.    

koalíciós tárgyalások Kelemen Hunor RMDSZ költségvetési hiány államháztartás