Éles bírálattal reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezésére, amely a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának megszüntetését célozza. A politikus kedden reggel a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: az ilyen javaslatok nem a nemzetegyesítést szolgálják, hanem megosztó nemzetfelfogást képviselnek.

Mint ismert, Dobrev Klára, a DK elnöke vasárnap jelentette be, hogy pártja törvényjavaslatot nyújt be a határon túli magyarok szavazati jogának eltörléséről, valamint az általuk „arányosabbnak” nevezett választási rendszer visszaállításáról.

A javaslatot – eltérően a korábbi gyakorlattól – már a jelenlegi parlamenti ciklusban benyújtanák. Dobrev Klára szerint nem véletlen, hogy mintegy félmillió határon túli magyar regisztrált a közelgő választásokra, és úgy véli, a Fidesz ezek nélkül a szavazatok nélkül könnyen elveszíthetné az országgyűlési választást.

Kelemen Hunor ezzel szemben világossá tette: a 21. században a nemzet fogalma nem a határok mentén értelmezendő. „Nincs nemzeti egység az erdélyi magyarok nélkül” – fogalmazott, hozzátéve: az RMDSZ azt az elvet vallja, hogy a nemzet közös felelősségvállalás és közös jövőkép, amelybe beletartozik az állampolgárság és az azzal járó jogok teljes köre is.

Az RMDSZ elnöke szerint a DK javaslata egy olyan korszakba vezetne vissza, amelyet a határon túli magyar közösségek már maguk mögött szeretnének hagyni. „A megosztó nemzetvízió nem nemzetegyesítés” – hangsúlyozta, és elfogadhatatlannak nevezte azt a gondolatot, miszerint azok, akik nem Magyarország jelenlegi határain belül élnek, csak részben lennének a nemzet tagjai, például csupán nyelvi vagy kulturális értelemben.

Kelemen Hunor emlékeztetett arra is, hogy a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga eleve korlátozott: levélben kizárólag az országos pártlistákra voksolhatnak. „Ez tulajdonképpen fél szavazati jog, hiszen az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon nem szavaznak a határon túli magyarok, akik nem élnek Magyarországon. A szavazati jog megvonása az eltaszítás és a megosztás politikai üzenetét hordozná, amit az RMDSZ nem tud támogatni” – szögezte le Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke úgy látja, a kérdés felmelegítése elsősorban kampánycélokat szolgál. „Egy nagyon éles választási kampányban egyesek kapkodnak, és olyan ügyekhez nyúlnak vissza, amelyekről azt hittük, már lezártuk” – mondta. Ugyanakkor bízik abban, hogy a Magyar Országgyűlés határozottan elutasítja majd a kezdeményezést, amelynek szerinte nincs valódi társadalmi többségi támogatása, de alkalmas feszültségkeltésre.

Kapcsolódó

Csoma Botond az erdélyi magyarok szavazati jogának megszüntetéséről: „Van ennél lejjebb?” (VIDEÓ)

„Nemzetegyesítés úgy, hogy kizárják az erdélyi magyarokat: hát van ennél lejjebb?” – teszi fel a kérdést Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője annak kapcsán, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke  a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette

határon túli magyarok határon túli szavazatok Dobrev Klára Csoma Botond RMDSZ

Kelemen Hunor jogi és morális szempontból is elfogadhatatlannak nevezte az állampolgárok közötti különbségtételt. Mint hangsúlyozta, a magyar állampolgársággal alapjogok járnak, függetlenül attól, hogy az érintett az ország határain belül vagy kívül él. Felidézte: a határon túli magyarok nem szavaznak az önkormányzati választásokon, hiszen nem az adott településen élnek, az európai parlamenti választásokon pedig ott voksolnak, ahol életvitelszerűen tartózkodnak. A nemzeti parlamenti választások azonban más logika szerint működnek, és számos országban bevett gyakorlat, hogy az állampolgársággal rendelkezők – lakóhelytől függetlenül – részt vehetnek rajtuk.

Az RMDSZ elnöke külön kitért a 2010 utáni magyar kormányzati politikára is, amelyet valódi paradigmaváltásként értékelt. Szerinte ez nem pusztán deklarált felelősségvállalás volt, hanem a nemzetegyesítés 21. századi újragondolása, amely példátlan az elmúlt több mint száz évben. „Megváltoztatta azt, hogyan tekintünk egymásra a Kárpát-medencében, hogyan tudunk együtt gondolkodni, tervezni és felelősséget vállalni egymásért” – fogalmazott.

Kelemen Hunor szerint a nemzetegyesítés egyben jóvátétele is a 20. század traumáinak. Úgy látja, az erdélyi magyarok körében erős az a meggyőződés, hogy a magyar nemzet egységes, és a fizikai országhatárok nem szakíthatják szét. „Elég volt a megosztottságból” – mondta –, és hangsúlyozta: az erdélyi magyar közösségek pozitívan élik meg ezt a szemléletet, és a magyar nemzet többsége is így tekint rá.