„Ha van a rossz helyzetben jó hír, akkor az a jó hír, hogy nincsen szükség újabb intézkedésekre” – mondta Kelemen Hunor hétfőn Csíkszeredában, ahol küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Csíki Területi Szervezete. Az eseményen felszólalt Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes is.

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete küldöttgyűlésének vendége volt hétfőn Csíkszeredában Kelemen Hunor szövetségi elnök és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. A két politikus a résztvevők számára beszámolt a kormányzat aktuális kihívásairól és 2026-os terveiről.

Mint Kelemen Hunor fogalmazott: a 2025-ös évet az egyik legnehezebbnek tartja 2010. óta. „Akkor a gazdasági világválság kellős közepén kerültünk be a kormánykoalícióba, és más körülmények között, de szintén nehéz döntéseket kellett meghozni. (…) 2025-ben egy olyan költségvetési helyzetet kellett orvosolni, amelyet sokszor leírtunk, amelyről sokszor beszéltünk, de igazából a mélységeit, a drámai helyzetét csak menet közben éreztük és érezzük (…). Ebben a kormányban július óta vagyunk, tehát lassan hét hónapja, kormányzunk a Bolojan vezette nagykoalíciós kormányban, és hét hónap alatt azokat az intézkedéseket, amelyeket az elnökválasztást követően hozott a kormány, a társadalom bizonyos értelemben sokkszerűen élte meg” – fogalmazott Kelemen Hunor

„Összegyűlt minden, ami nagyon rosszul hatott és hat, és ilyen szempontból 2025 számunkra egy nagyon nehéz időszak volt, mert ezeket a döntéseket nem nagy örömmel támogattuk. Voltak mindenféle vitáink, voltak mindenféle javaslataink, volt, amit elfogadtak, volt, amit nem, de összességében azt látni kell, hogy ilyen szempontból a 2025-ös év nehéz volt” – mondta el a szövetségi elnök. Az elmúlt év pozitívumaként említette megugyanakkor a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum újjáalapítását.

Mi várható 2026-ban?

Kelemen Hunor kitért arra is, hogy mi várható 2026-ban a költségvetés tekintetében. Leszögezte: az új év is „nehezen indult, és nem lesz sokkal könnyebb”. Mint beszámolt róla: a tavalyi intézkedéseknek köszönhetően a költségvetési deficitet év végére 7,6-7,7 százalékosra szorították le 9,7-ről. Hozzátette: a pénzügyminisztérium álláspontja szerint a tavaly meghozott intézkedések 2026-os hatása, illetve a közigazgatási, központi, helyi csomagja, amely most készül, elegendő ahhoz, hogy ezt a költségvetési deficitet lehessen tartani.

„Ez a lényeg. Ha van a rossz helyzetben jó hír, akkor az a jó hír, hogy nincsen szükség újabb intézkedésekre” – fogalmazott a politikus. Mint Kelemen Hunor megosztotta: két százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a gazdasági előrejelzéssel foglalkozó intézmények.

A választási ígéretekről

A szövetségi elnök kitért a 2024-es választási ígéretekre is. Mint kifejtette: az ígéretek egy kormányzási ciklusra szóltak. „Én egy dolgot tudok, hogy azokat az ígéreteket, amelyeket tettünk, és amelyeket úgy foglalkoztunk össze, hogy kevesebbet az államnak, többet a polgárnak, a ciklus végéig rendezni tudjuk. Olyan helyzetet tudunk teremteni, hogy a gazdasági növekedés mellett mindazt, amit én ideiglenesnek tartok, különösen az ÁFÁ-t illetően, sikerül úgy rendezni, hogy valóban ez a választás ígéretet, amellyel 2024-ben kampányoltunk, tudjuk promoválni. Nem lesz egyszerű, de még látom a lehetőségét” – emelte ki.

Mint elmondta: az Anghel Saligny programot folytatni kívánják, a kormányzat egyik célja, hogy a 2026-as költségvetésben a közigazgatásnak, a helyi önkormányzatoknak a fejlesztési beruházásokat biztosítani tudják. A másik cél az, hogy valamikor a tavasz folyamán egyszer, majd az ősz folyamán másodjára a kisnyugdíjasoknak adjanak segítséget.

Készül a közigazgatási csomag

„Másrészt készül az a közigazgatási csomag, amelyet közvitára bocsátott a fejlesztési tárca. (…) Abban olyan módosítás, ami lényeges módosítás lenne, már nem fog történni, és az sem kizárt, hogy egy sürgőssségi kormányrendelettel fogadja el a kormány, nem felelőségvállalással. Ugyanis az a szempont, hogy együtt menjen a közigazgatási csomag a gazdasági élénkítő programmal” – osztotta meg Kelemen Hunor.

Ez utóbbival kapcsolatosan kiemelte: figyelniük kell a döntéshozóknak arra is,hogy  az egyik kritérium az, hogy az alacsonyabban, vagy a kevésbé fejlett régiókban irányítsanak olyan gazdaságélénkítő csomagokat, programokat, amelyekkel a fölzárkózást lehet segíteni. Ugyanis el szeretnék kerülni azt, hogy a tervezett gazdaságélénkítő csomagból megint a fejlettebb régiók részesüljenek többnyire.

Maradjanak helyben a helyi adók

A számos településen feszültségeket keltő helyi adóterhek növelésével kapcsolatosan Kelemen Hunor kiemelte, hogy központilag a helyi önkormányzatoknak nem adtak semmiféle iránymutatást. „Azt mondtuk, hogy ez a helyi autonómia része. És ezért a különböző önkormányzatok a saját adópolitikájukat úgy alakították, ahogy jónak gondolták. Akkor, amikor a kormány a helyi adóknak a megemelését előírta, sok konfrontációra nem volt idő. Annak a szellemiségnek a jegyében, amit eddig követtünk, hogy minden település maga alakítja az adóit, lett egy kis kavarodás. Lehet, hogy jobb lett volna erről kommunikálni, egyeztetni többet, viszont mi évtizedeken keresztül ezt nem tettünk. Ezért nem tartottam szükségesnek, hogy egy olyan kérdésben, ami a helyi autonómiának a részét képezi, elkezdjünk egyeztetni. Ezen túlleszünk. Én azt gondolom, hogy ezt fogjuk tudni kezelni. (…) Egy dolgot ebben a pillanatban mindenféleképpen szem előtt kell tartani. A helyi adók helyben maradnak, helyi fejlesztéseket fognak szolgálni. Erről is volt vita a kormányban. Azt mondtuk, hogy ahhoz nem járunk hozzá, hogy a helyi adókból valamit elvegyenek. És a kiegyensúlyozásból, amit az ÁFÁ-ból szokott a kormány minden évben költségöltésbe beírni, egy bizonyos képlettel, megint csak azt a helyzetet kell nekünk megteremteni, hogy több forrás jusson az önkormányzatokhoz. Mert az önkormányzatok fejlesztenek, az önkormányzatok nyújtják a szükséges szolgáltatásokat a polgároknak. Ehhez viszont pénzre van szükség. És ezt a pénzt elő kell teremteni” – fogalmazott Kelemen Hunor.

„Emeljük fel a fejünket, nézzünk előre, nem csináltunk olyat, minden nehézség ellenére, ami miatt nekünk szégyenkezünk kellene. Nem volt szándékunkban, és nem is lehet a politikának szándékában olyan intézkedéseket hozni, amelyet a társadalom számára sokként hatnak. De azt is látni kell, hogy annak a több mint 100 milliárd nagyságrendű dollárnak, eurónak, amelyet Románia az elmúlt pár évben kölcsönként fölvett, a visszafizetése és annak a visszafizetésének az ütemezése erősen nagy erőfeszítéseket igényel. Ahhoz, hogy a nyugdíjakhoz, a bérekhez ne kelljen hozzányúlni, ezeket az intézkedéseket tudta a kormány elfogadni. Bízom bennem, hogy ebből kilábalunk, és tudunk olyan egységesen haladni előre, és majd olyan partnerségeket építeni, amelyek az erdélyi magyar közösség számára egy biztonságos, kiszámítható, tervezhető jövőt jelentenek” – összegzett az RMDSZ szövetségi elnöke.

Február közepére lesz költségvetés

A költségvetési tárgyalásokkal és a Kelemen Hunor által említett gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatosan Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes adott tájékoztatást a közgyűlés résztvevőinek.

„Február közepén a legjobb esetben meglesz (a költségvetés), ha igaz. Óriásiak továbbra is a kamatköltségeink. Ez elviszi a mozgás terünknek a legnagyobb részét. Az idén is, jövőben is, még két év múlva is óriási probléma lesz ez a költségvetésben” – emelte ki a politikus. Hozzátette: mindez szűk keretek közé szorítja a beruházási perspektívákat, a PNRR- és a kohéziós alapokat. Mindemellett megjelent a SAFE-hitelkeret, amely jelentős katonai, hadipari, illetve kettős hasznosítású, infrastrukturális beruházás büdzsé.

„Ezt a részben a védelmi minisztérium és a szállítási minisztérium ügykezeli. Ez nem jelenti azt, hogy ugrásszerűen megnőne a védelmi minisztérium költségvetése, de ezzel lehet körülbelül elfogadható szinten tartani, ami a NATO-tagságból származó vállalásokat illeni” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

A tervezett gazdaságélénkítő csomagról szólva Tánczos Barna elmondta: annak egy része olyan támogatás, amelyet stratégiai nagyberuházásokat kapnának akkor, ha Romániába érkeznek, vagy szeretnének megtelepedni. Kiemelte: hasonló szintű beruházásokat kell elképzelni, mint amilyen Magyarországon már működnek: autógyár, akkumlátorgyár, és hasonlók.

A következő szint a közepes beruházásokra vonatkozó rendszer, két kombinált támogatási formával. Ennek egyik része egy fiskális hitel, ami azt jelenti, hogy miután megtörténik a beruházás, a befizetendő nyereségadót majd nem kéne befizetni, amikor a beruházás elkezd termelni. A másik egy vissza nem térítendő támogatás, amely attól függ, hogy milyen intenzitású zónára történik a beruházás. „Ezzel párhuzamosan azt tehetjük, hogy legyen olyan hitel konstrukciótámogatás is, amelyben benne van a garancia, részben a a BIP nevezetű új állami bankon keresztül, illetve a kamatot lehet támogatni” – osztotta meg Tánczos Barna.

Mindezzel párhuzamosan indulna, illetve bővülne a kutatásfejlesztésben történő beruházások külön támogatása, a visszafektetett nyereségnek a további támogatása, illetve megváltozna az amortizációs szabály – tette hozzá.