Határozottan kijelenthetjük, hogy a parajdi sóbánya-katasztrófa legnagyobb vesztese nem csak Parajd, hanem Maros megye, még pontosabban a Kis-Küküllő mente. A gazdaság szempontjából súlyos károkról beszélhetünk. A vezetékes ivóvíz hiánya okozta, a lakosságot érintő kellemetlenségek mellett vállalkozók és hozzávetőleg 2000 ember megélhetéséről van szó. A hatóságok jelenleg a lakosság vízellátását tartják elsődlegesnek, de tudatában vannak annak, hogy amennyiben nem sikerül függetlenedni a Korond-patakból érkező hullámzó sós víztől, a probléma nem oldódik meg.

Két napig biztosan üzemel a dicsőszentmártoni víztisztító állomás, lehet, hogy annál tovább is, de az időtartamról óvatosan nyilatkozik a szolgáltató. Az Aquaserv vezérigazgatója, Sipos Levente szerdán sajtóértekezleten elmondta: egyelőre újraindították a vízüzemet, de hogy ez meddig tart, azt nem tudja megmondani. Amit azonban hangsúlyozott: a csapvíz nem iható! Az igazgató közölte, más megoldást nem lát: középtávon egy sótalanító berendezés beüzemelése, hosszú távon pedig a teljes függetlenedés, azaz más vízforrásra csatlakoztatni a Kis-Küküllő menti településeket. Elkészült már egy tanulmány arra vonatkozóan, hogy a dicsőszentmártoni vízüzemet a Bözödi-tóból származó vízzel működtessék. Közölte: már a víztározó kialakítása idején az árvízvédelem és Dicsőszentmárton térségének ellátása volt a cél, az 1980-as évek gazdaságára tervezve. „Amennyiben a térség majdnem minden ilyen munkálatokra szakosodott cége mellénk áll, hat hónap alatt meg lehetne oldani az átállást” – mondta Sipos Levente.

A dicsőszentmártoni víztisztító állomás újraindításával kevesebb háztartási vízet kell szállítsanak, a meleg miatt azonban megnőtt az ivóvíz iránti igény – mondta a Maros Megyei Prefektusi Hivatalban tartott sajtóértekezleten a katasztrófavédelmi felügyelőség képviselője. Hozzátette: az egyik 30 ezer literes tartálykocsit a fővárosban zajló SEISM 2025 nemzetközi gyakorlatra vitték el, így nehezebb dolguk volt, de a marosvásárhelyi és a Maros Megyei Tanács támogatásával két új járművet vásárolhatnak, ami nem csupán a jelenlegi helyzet miatt szükséges, hanem arra az esetre is, ha a későbbiekben nagyobb katasztrófahelyzetben lenne rájuk szükség – így megfelelő járművekkel rendelkeznek.

Katasztrófa sújtotta övezetté nyilváníttatnák a lakók Dicsőszentmártont

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a település lakói, kérve, hogy a kormány nyilvánítsa katasztrófa sújtotta övezetté a várost és környékét. Ily módon támogathatnák a vízhiány miatt tevékenységük felfüggesztésére kényszerülő vállalkozókat. A településen június másodika óta nincs vezetékes ivóvíz, és a kialakult helyzet következtében bezártak családorvosi és fogorvosi rendelők, valamint éttermek és szépségszalonok is.

Az állami tartalékalapból közel másfél millió palack vizet szállítanak Maros megyébe

Hetente érkeznek szállítmányok a fővárosból az ivóvízhiány által sújtott településekre – mondta Barabási Antal Szabolcs prefektus. Az elöljáró hangsúlyozta, megfontoltan kell beosztani a tartalékokat, mivel jön a kánikula, és egyre nagyobb szükség lesz az ivóvízre. Amennyiben a kormány jóváhagyja a kért sótalanító berendezés megvásárlását és üzembe helyezését, középtávon, legkésőbb augusztusig megoldódik a helyzet.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy hivatalos beadvány nem érkezett a dicsőszentmártoni lakosoktól a katasztrófaövezetté nyilvánításra vonatkozóan, de amennyiben ez megtörténik, fontossági sorrendben gondoskodnak erről is. „Egyelőre »tűzoltás« folyik, és minden érintett intézmény a legjobb tudása szerint teszi a dolgát. A kormány térfelén pattog a labda a további lépések megtétele érdekében”– tette hozzá.

Kapcsolódó

Tíz megye katasztrófavédelmi egységei segítik a Kis-Küküllő menti lakosság vízellátását

Az elmúlt 24 órában 668 000 liter vizet osztottak ki: ebből 279 000 liter ivóvíz, 366 000 liter háztartási célokra használható (nem ivóvíz minőségű) víz, 23 000 liter állatok itatására szolgáló víz.  

vízellátás Maros megye

Közegészségügy: a közkutak és források vize nem iható

Naponta mérik a Közegészségügyi Igazgatóság szakemberei a Kis-Küküllő menti településeken található közkutak és források vizének minőségét. A prefektúrán tartott sajtótájékoztatón a hatóság képviselője elmondta: valamennyi vízforrás háztartási célokra alkalmas, de emberi fogyasztásra nem.

Természetes tisztulás

Bár kipusztult a Kis-Küküllő teljes halállománya, a tetemek nem maradtak a vízben, ugyanis a környéken tanyázó vadállatok elfogyasztották azokat. Elhullott öt hód is, de azt nem tudni, hogy a környéken hány egyed élt, így azt sem, hogy a teljes állomány kihalt-e vagy sem – mondta Székely Annamária, a Környezetvédelmi Őrség vezetője. Közölte, két napja már látni lehet a folyó alját is, és néhány kisebb halat, amelyek feltehetően a kisebb patakokból úsztak vissza a Kis-Küküllőbe.

Súlyos gazdasági veszteségek

Összességében az egész térséget súlyosan érintette a parajdi bányakatasztrófa – mondta el a Maszolnak Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. „Egyelőre az anyagi kár felmérése zajlik, és még ennek sem lehet megbecsülni a végösszegét, viszont a hosszútávú következményeket csak sejtjük, de nem látjuk. A parajdi bányánál történtek hatással vannak az itt élők mindennapjaira, a térség élő- és növényvilágára, a gazdaságra, turizmusra egyaránt.

Jelenleg az a legfontosabb, hogy a Kis-Küküllő által érintett közigazgatási egységekben a vízellátást biztosítani tudjuk az itt élők, illetve az itt működő gazdasági egységek számára. Emberek, családok megélhetése múlik azon, hogy van-e elegendő víz.

Szerencsére a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság, a Prefektusi Hivatal, az Aquaserv és minden más érintett hatóság felelősségteljesen, az emberek igényeit figyelembe véve, a helyzet súlyosságát mérlegelve kezeli a kialakult helyzetet.

Dicsőszentmártonban több gyár működése érintett

A városban négy nagy gyárat kellett bezárni, vagy csökkentett kapacitással működnek. „A kisebb szolgáltatóknak is gondot okoz a vízhiány. Éttermek, szállodák, kozmetikai szalonok, fodrászatok mind improvizált megoldásokkal működnek, de hosszútávon nem tudnak nyitva tartani” – mondta a megyei tanács elnöke.

Péter Ferenc közölte, Küküllőszéplakon egyelőre nem voltak súlyos gondok a vízhiány miatt, ott tartalékokból oldották meg a vízellátást, de ez hosszú ideig nem fenntartható.

„Az önkormányzat 2–3 kutat szeretne fúratni, de pillanatnyilag túlterheltek a hivatalosan működő ilyen típusú cégek, nem tudják vállalni a munkálatot. Gondot jelent az is, hogy a gazdák nem tudják használni a legelők egy részét, mert az állatokkal át kellene kelni a Kis-Küküllőn, viszont az állatok bármikor beleihatnak a sós vízbe, senki nem tudja ezt megakadályozni. Az is kérdéses, hogy legeltetés hiányában lekaszálhatják-e a füvet, hiszen sokan kapnak úgynevezett „agromediu” támogatást, amit megvonhatnak tőlük, ha nem tudják megfelelően gondozni a legelőt” – magyarázta.

Héderfáján egy állatfarmon 150 fejős tehén ivóvízellátását kell biztosítani, ezen kívül 4–5 gazda van, akik zöldségtermesztők, számukra jelent problémát a vízhiány, főleg a mostani, száraz időszakban.

Vámosgálfalvát súlyosan érintette a vízhiány

A településen gazdálkodóknak minden második nap 15–20 ezer köbméter vizet visznek az állatok ellátására.

„Nagyrészt kisebb gazdaságok vannak a községben, Szőkefalván van egy nagy tehénfarm, ahol 700 darab szarvasmarhát tartanak. Itt eddig a hálózati vizet használták, illetve volt egy saját, fúrt kutjuk is. Most már kifogyott a kútvíz, ezért Radnótról szállítják a vizet” – tette hozzá a megyei tanács elnöke.

Két nagyobb zöldségtermesztő van a községben (2 ha zeller, 3 ha hagyma), ők eddig a Kis-Küküllőből öntöztek, most ők is kapják a vizet.

A helyi étterem működik, ide szükség szerint szállítják a vizet, hogy a konyha zavartalanul működhessen.

Gyulakuta valamivel jobb helyzetben van

A csigafeldolgozó üzem teljes kapacitással működik, csupán az első napokban volt egy kis fennakadás.

„Itt az Aquaserv és a Prefektusi Hivatal úgy oldotta meg a vízhiányt, hogy tartálykocsikban szállítják a vizet a vízüzembe, innen bekerül a hálózatba, és gyakorlatilag minden háztartásban van csapvíz. Az állattartók, zöldségtermesztők és a csigafeldolgozó üzem is így kapnak vizet” – tájékoztatott Péter Ferenc.

A dicsőszentmártoni kórház működése zavartalan

A Maros Megyei Tanács elnöke közölte, az alárendeltségükbe tartozó dicsőszentmártoni kórház teljes kapacitással működik. A katasztrófavédelem rácsatlakoztatta az intézményt egy óriási tartályra, és így látják el a kórházat vízzel. „Egyetlen osztályt sem kellett bezárni vagy csökkenteni a tevékenységét, nem kellett műtéteket sem elnapolni vagy átütemezni. A konyha és a mosoda is zavartalanul működik.”

A megyei tanács hatásköre korlátozott

Arra a kérdésünkre, hogy a megyei önkormányzat hogyan tud segíteni a kárvallottaknak, Péter Ferenc elmondta: „a Maros Megyei Tanácsnak nincs közvetlen hatásköre ilyen esetekben beavatkozni, ugyanis a jogszabályok szerint veszélyhelyzet esetén a vészhelyzeti bizottság feladata eljárni és kezelni a problémát. Mi, mint intézmény, nagyobb értékű eszközbeszerzés esetében tudunk segítséget nyújtani a vészhelyzeti bizottságnak. Ebbe az irányba történtek is konkrét lépések.”

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság támogatást kért az Országos Katasztrófavédelmi Bizottságtól annak érdekében, hogy forrásokat biztosítsanak a Maros Megyei Tanács számára két beruházás megvalósítására – mondta az elöljáró.

„Az egyik ilyen intézkedés 3 darab fordított ozmózisos szűrőberendezés beszerzése, amelyek speciális féligáteresztő membránokat használnak, és képesek visszatartani a sót, valamint más szennyeződéseket. Ezeket a berendezéseket a gyulakutai, a dicsői és a széplaki víztisztító állomásokon helyezik el, és gyakorlatilag kivonják a kloridokat a vízből, hogy aztán majd további tisztítással ivóvízzé lehessen finomítani. A beruházás sürgősségi és rövid távú megoldást jelent a jelenleg a Kis-Küküllő mentén kialakult települések ivóvízgondjainak orvoslására, a másik ilyen intézkedés egy 30 000 literes vízszállító tartálykocsi megvásárlásának támogatása a vészhelyzeti bizottság számára, 681 000 lej értékben. Az erről szóló határozat-tervezetet csütörtöki ülésén fogadja el a tanácstesület” – összegezte a megyei tanács elnöke.

A hatóságok arról biztosították a lakosságot, hogy az ivóvízellátás folytatódik, és közben zajlanak azok az intézkedések is, amelyek Maros megye vízellátásának Parajdtól való függetlenné válását eredményezik.

Mint arról folyamatosan beszámolunk, bár a parajdi sóbánya működtetői tudtak a problémákról, nem tettek semmit annak érdekében, hogy megelőzzék a 2017–2019 között készült tanulmány által már előrevetített katasztrófát, ami be is következett: a bánya teljes területe víz alá került. A Korond-patakba jutott sós víz kipusztította a Kis-Küküllő folyó teljes élővilágát, és több tízezer Maros megyei háztartás vízellátását nehezíti. Az érintett településeken, ha folyik is a csapból víz, az emberi fogyasztásra nem alkalmas. A parajdi munkálatok legkorábban 2027-re hozhatnak megnyugtató megoldást – állítják a szakemeberek.