Felsőháromszék legszebb és legértékesebb barokk épülete a Szent Mihály-hegyét koronázó római katolikus templom. A műemléképület restaurálása és felújítása gőzerővel zajlik, ennek köszönhetően egy csodálatos építészeti remek kapja vissza eredeti pompáját.

Nem is olyan rég még állványok borították a Szent Mihály arkangyal védőszent nevével „fémjelzett”, festői helyen, Kézdialmás és Lemhény között található, a két település katolikus hívei által közösen használt barokk épületet, mostanra azonban már a teljesen újrafedték a tetőt, a hófehérre meszelt falak pedig már sejtetik, hogy mennyire gyönyörű lesz istennek a háza. Állványzat csak a várfallal egybeépített, a templomhajótól különálló torony körül látható.

A templom belső részén is zajlik a restaurálás: a stukkókat, gipszből készült domborműveket restaurálják a szakemberek, a mennyezet már megkapta zöld pasztellszínét, a különböző minták, rozetták fehérlenek, vagy éppen bronzszínben játszanak. Gyönyörű a központi dombormű is, amelyen Szent György látszik, amint legyőzi a sárkányt.

Az építkezést naponta felkereső Hölgyes Pál Zsolt lemhényi római katolikus plébános úgy tudja: a terepet feltáró régészek állítólag olyan érmét is találtak, amelyről – óvatos becslés, mélyreható vizsgálat nélkül – azt feltételezik, hogy Árpád-kori lehet.

Különleges középkori emlék

Maga a felújítás a két szomszédos község összefogásaként valósult meg, a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Régiónál pályáztak, a projektvezető a nagyobb lélekszámú Lemhény község. A pályázatukat először elutasították, de aztán kis szerencsével felkerültek a támogatottak listájára, így kezdődhetett meg két évvel ezelőtt a nem mindennapi kihívásokat jelentő felújítás.

A védőfallal körülvett templomról tudható, hogy elődje a feltételezések szerint egy román stílusú épület lehetett, melyet a háromszéki késő gótika jegyében a 16. század elején, majd 1776–77-ben barokk stílusban átalakítottak. Az első komolyabb építészeti beavatkozásra utalhat a diadalíven látható 1510-es évszám is.

Az építményt lőrésekkel ellátott 3–4 méter magas várfal övezi, ezt északon és délen egy-egy félkör alaprajzú rondellaszerű védőtoronnyal erősítették meg. A harangtorony régebben védelmi rendeltetésű kaputorony volt. A torony három harangja közül a legkisebbik 1697-ből való, Rákóczi-harangnak is nevezik. Míg a két nagyobbik harangot 1849-ben beolvasztották, addig e kis harangnak Gábor Áron megkegyelmezett.

A várfal építését a szakemberek a 17. század elejére (1607) datálják. A templomot csak jelentősebb egyházi események, templombúcsú és temetések idején használják. Hölgyes Pál Zsolt azt is elmondta: a liturgikus tér és szentély berendezését, valamint az orgona felújítását, a hangberendezést és a nagy harang automatizálását Magyarország Kormánya támogatta. A lemhényi plébános ugyanakkor közölte: a felújítás után minden vasárnap és ünnepnap lesz szentmise.

A templom körüli temető érdekességei

Az épület körül temető is található, a legrégebbi síremlék 1514-ből való. A temetőben található többek között Vasile Luca (Luka László, Szentkatolna, 1898. június 8.–Nagyenyed, 1963. július 23. – a sírkövén az 1965-ös évszám szerepel, míg a szentkatolnai községházán halálának időpontjaként 1963. július 30-a van bejegyezve) romániai magyar politikusnak, pénzügyminiszternek, a Román Kommunista Párt tagjának a sírja is.

Luka László egyedüli magyarként 1947. november 5-én lett a pénzügyminisztere a Petru Groza többször átszervezett kormányának, emellett a Román Kommunista Párt Politikai Bizottságába is bekerült.

1952-ben a párton belüli „tisztogatás” áldozatává vált. A Román Kommunista Pártból való kizárását a párt központi vezetőségének plenáris ülésén (május 26–27.) jelentették be. Őt tették felelőssé az iparosítási politika kudarcáért és az 1952. január 26-án bevezetett pénzügyi reform hiányosságaiért. Ezen kívül megvádolták a kulákok és a kapitalisták támogatásával, valamint a párton belüli magyar frakció felállítására irányuló törekvésekkel. Letartóztatásának időpontja nem ismeretes, a bukaresti katonai bíróság 1954. október 10-én halálra ítélte, majd az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Luka 1963-ban halt meg magánzárkájában. Néhány idősebb helybéli úgy tudja, Luka Lászlónak valójában csak a síremléke van a Szent Mihály-hegyen, a néhai politikus valahol máshol van eltemetve.

Az is érdekes a helyen, hogy Felsőháromszéken egyedüliként „temetőtérképpel” rendelkezik. Az információs tábla a Kézdialmástól a templom felé vezető út mentén található, segítségével viszonylag könnyen meg lehet találni egy-egy sírt.