Iskolanyitás: a pohár tele felére koncentrál a magyar szülők képviselője

A mindenki által blamált online oktatásnak a rengeteg negatívum mellett pozitív oldalai is voltak, mindenekelőtt az, hogy a digitális eszközök játékszerből munkaeszközzé avanzsáltak – összegezte az elmúlt iskolai szemeszter tapasztalatait a Magyar Szülők Szövetségének elnöke. A hétfőtől újrainduló iskolalátogatás kapcsán Csíky Csengele megállapította, hogy minőségi változás érzékelhető az egészségügyi és oktatási felelősök viszonyulásában is.

Előrelépésként értékeli a tanintézetek megnyitását a Magyar Szülők Szövetsége (MSZSZ), még akkor is, ha a nyitás nem tekinthető véglegesnek, hiszen a járványhelyzet függvényében ismét bezárhatnak a tanintézetek. „Úgy gondoljuk, hogy az iskolanyitás ebben a decentralizált formában ki tud elégíteni minden igényt: egyrészt az oktatási rendszert, másrészt a járványkezelésben érintett szerveket, harmadrészt a két táborra szakadt szülői közösséget is” – válaszolta kérdésemre Csíky Csengele elnök. Emlékeztetett: a szülők egy része azt kérte, hogy nyissák meg a tanintézeteteket minden körülmények között, a másik része pedig azt támogatta, hogy az oktatás az online térben folytatódjon.

Arra kérdésre, hogy mennyire tartja biztonságosnak az iskolák megnyitásának körülményeit, Csíky Csengele azt válaszolta: a szülői szövetségnek nem tiszte véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben. „Mi azt kértük, hogy a járványügyi hatóságok a legbiztonságosabbnak tekinthető forgatókönyveket dolgozzák ki, illetve azokat a feltételeket állítsák fel, amelyek mentén lehet haladni, és az oktatás megvalósulhat" – fűzte hozzá.

Meglátása szerint több tényezőtől is függ az oktatásban részt vevők biztonsága: egyrészt függ az intézménytől, hogy mennyire tudja betartatni a járványügyi rendelkezéseket, másrészt az egyéntől is – mind a pedagógustól, mind pedig a diáktól. „Ezért is jó ez a decentralizált tanévfolytatás, mert a közoktatásban részt vevő valamennyi tényező fel tud vállalni bizonyos szeletet, és azt maximális odafigyeléssel tudja vinni. Legalábbis ezt reméljük" – mutatott rá az MSZSZ elnöke.

Létezik egy nagy adag optimizmus az iskolák megnyitásával kapcsolatban, miközben a járvány alakulása függvényében előfordulhat, hogy néhány hét után ismét be kell zárni a tanintézeteket. Csíky Csengele elmondta: belátja, hogy bármi lehetséges ebben az időszakban, hiszen „alapvetően az ellenfél – nevezzük ellenfélnek ezt a vírust – továbbra is ismeretlen”. Úgy gondolja azonban, hogy egy laikusnak teljesen fölösleges jóslatokba bocsátkozni a járványhelyzet alakulását illetően. A szülők szerinte egyetlen dolgot tehetnek: megpróbálnak bízni – „félretéve a mindenfajta előítéleteinket” – azokban az emberekben, akik kidolgozták az iskolák újbóli megnyitásának szakmai paramétereit.

Az MSZSZ elnöke ebben a kontextusban kitért a kormányzati felelősök viszonyulásában érzékelhető változásra is. „Ahogy a járványügyi hatóságok és az oktatási minisztérium összerakta ezt a tanévkezdést, maximálisan figyelembe véve a diákok érdekeit, illetve a szülői táborból érkező, egymásnak sarkalatosan ellentmondó véleményeket is, azt gondolom, hogy ennél jobb és használható megoldást nehezen lehetne kitalálni. Persze, időközben ez még változhat, ahogy felbukkannak majd előre nem látható nehézségek, vagy amelyeket most még nem lehet megoldani, tehát hatalmas nyitottságra, megértésre és maximális odafigyelésre van szükség mindenki részéről” – értékelte.

Csíky Csengele úgy látta, hogy az online oktatás jelentette kihívások jelentős részén már túl vagyunk. Kezdetben rengeteg diák nem rendelkezett számítógéppel vagy táblagéppel, a pedagógusok nagy része pedig elutasította a digitális eszközök használatát. Ehhez képest az elmúlt fél évben eljutottunk oda, hogy mintegy két és félmillió diák vett részt az online órákon. „Körülbelül százezer diák nem tudott részt venni – és a hatóságoknak gondoskodniuk kell az ő helyzetük rendezéséről –, de ha a nagy egészet nézzük, ez egy elenyésző rész. Ez az elmúlt félév, a rengeteg negatív oldala mellett, hozott nagyon sok pozitívumot is" – emelte ki a szülők képviselője. 

Az utóbbiak között említette, hogy a szülők be tudtak kapcsolódni a gyerekeik oktatásába, illetve azt, hogy az új helyzet „a pedagógusokat újratanulásra késztette, a tanügy intézményeket kreativitásra ösztönözte, a diákoknak pedig – főleg 12-13 éves korosztálytól fölfelé – hozott egy radikális változást: az úgynevezett kütyühasználat teljes mértékben átértékelődött, és játékból munkaeszközzé vált az életükben”.

(Nyitóképen: a Magyar Szülők Szövetségének elnöke | Forrás: Csíky Csengele Facebook-oldala)

Kapcsolódók

Kimaradt?