Amennyiben május elseje alkalmából vagy a hétvégén egy hegyi túra mellett döntünk, mindenképp fontos felkészülni rá. Mire számíthatunk a magasabb vagy alacsonyabb útvonalakon? Hogyan reagáljunk, ha juhászkutyák támadnak meg? Mi legyen a hátizsákban? Milyen telefonszámot hívjunk, ha baj van? – többek között ezekkel kapcsolatban kértünk tanácsot Kovács Zoltán Róberttől, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentő Szolgálat vezetőjétől.

„Amennyiben a hegyekbe indulunk túrázni, először is nézzük meg az időjárás-előrejelzést arra az adott helyre, hogy egyáltalán megfelelő lesz-e az idő a kiránduláshoz. Amit szintén fontos figyelembe venni, hogy például akár a Maros megyei hegyekben is 1500 méter feletti magasságokban még hó van. Ennek megfelelően, ha a magasabb hegyeket választjuk, a felszerelést is ehhez kell igazítani” – kezdte javaslatait Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentő Szolgálat vezetője.

A szakember szerint, ha a Fogarasi-havasokba, a Bucsecs-hegységbe vagy például a Kelemen-havasoknak a főgerincére készülünk, mindenképp legyen nálunk téli felszerelés is. „Főleg a megfelelő bakancsra és a ruházatra kell itt gondolni. Ha egy technikásabb útvonalat választunk, akkor annak megfelelő technikai felszerelés kell, például a hágóvasat, jégcsákányt említeném, amit ilyenkor még jó használni, hisz a havas lejtőkön ez biztosítja, hogy biztonságosan haladjunk” – magyarázta a hegyimentő.

Legjobb a 112-t hívni, ha baj van

Hogy mit tegyünk, ha bajba kerültünk, baleset ért a hegyen, erre a hegyimentő válasza, hogy legjobb a 112-t hívni, mert akkor épp azt a szolgálatot kapcsolják majd, amelyik legközelebb van. „Ezt bárhol lehet hívni, ahol telefonjel van, és rögtön kapcsolják épp azt a hegyimentő-szolgálatot, amelyiknek a környékén vagyunk. Így minél gyorsabban el tudnak jutni a mentőcsapatok ahhoz, aki bajban van” – magyarázta Kovács Róbert.

Létezik telefonos applikáció is, ami ingyen letölthető. „Ezen az applikáción van egy SOS gomb, ezt ha megnyomjuk, akkor közvetlenül jelez a hegyimentő-szolgálatunknak, hogy valaki bajban van. Azonban ezt az applikációt csak olyan esetben tudjuk használni, ha az adott helyen van internet elérhetősége is a telefonnak” – hívta fel a figyelmet.

Túrák 1500 méter alatt: figyeljünk a medvére!

Az 1500 méter alatti útvonalak mind járhatók a hegyimentő tudomása szerint. Legjobb, ha csoportosan vágunk neki ezeknek. „Akik egy könnyebb túrát választanak az alacsonyabb régiókban, azok bátran indulhatnak. Szépen ki van zöldülve mindenhol az erdő ezekben a magasságokban. Amire oda kell figyelni itt is az az időjárás-előrejelzés, illetve jó, ha az ember nem egyedül megy túrázni, hanem legalább ketten vágnak neki. Bárhová megyünk itt Romániában, ha erdős területeken járunk, érdemes elővigyázatos lenni, odafigyelni a vadállatokra, a medvére főleg, hisz ők már aktívak. Ha felhívjuk magunkra a figyelmet, beszélgetünk, néha-néha egyet kiálltunk az erdei ösvényeken, akkor szinte biztos, hogy nem fogunk velük találkozni, mert ők is kerülik a társaságunkat” – sorolta a hegyimentő a tanácsokat.

Fejlámpa, esőköpeny, feltöltött telefon

Bár az évszakhoz képest melegebb van ezekben a napokban is, nem javasolja, hogy emiatt jelentősen több vízzel induljanak neki a hegynek a kirándulók. „Jelen pillanatban az összes forrás bő vízzel rendelkezik a hegyen. Most olvad a hó, így nincsen probléma. Az ösvények mentén, ahol hegyi patakok, források vannak, fel lehet tölteni a kulacsokat. Természetesen azért minimum egy liternyi víztartalékot kell vigyünk magunkkal, mert túrázás közben jó, ha rendszeresen hidratáljuk magunkat” – fejtette ki.

A szakember azt javasolja, a hátizsák ne legyen túl nehéz, de legyen benne, amire szükség lehet akár baj esetén, hisz a hegyen bármikor történhet valami, amire nem számítunk. Éppen ezért a hátizsákból ne hiányozzon a fejlámpa, esőköpeny, ennivaló, esetleg édesség, és a telefonunkat se felejtsük el feltölteni.

„Nagyon fontos, hogy legyen a telefonunk maximálisan feltöltve, ne úgy induljunk el, hogy 20-30 százalékos a töltöttség, hisz a balesetek a nap második részében szoktak előfordulni, amikor fáradtabbak vagyunk, nem figyelünk oda annyira. Addigra egy alacsony töltöttségű telefon lemerül, és nehezen fogunk tudni segítséget hívni” – magyarázta, miért alapvető fontosságú a telefonunk állapota.

Agresszívebbek a juhászkutyák

„Jelen pillanatban előny, hogy a magasabb hegyi legelőkre még nem mentek ki a juhnyájak. Most inkább arra kell odafigyelni, amikor a lenti falvakat hagyjuk el, vagy a városhoz, falvakhoz közeli bicikliutakat használjuk, ha a közelben nyájak legelnek. Ez egy valós probléma, sok ilyen visszajelzést kapunk az emberektől, hogy megtámadták őket a kutyák. A juhászok is annyira félnek a medvéktől, mint a túrázó, vagyis jobban, mint régebb, hisz több medve bolyong az erdőkben, ezért nagyobb kutyákat vásároltak, több kutyát vásároltak, és ez azt vonta maga után, hogy például nem tudnak megfelelően élelmet biztosítani nekik, és ezért agresszívebbek a kutyák. Éppen ezért, ha túrázni megyünk és nyájat látunk, legjobb, ha próbáljuk kikerülni őket, vagy megállni és megvárni, míg elhaladnak. Jó, ha van az embernél egy ilyen medveriasztó spray, mert ezt lehet használni úgy medvére, mint kutyára. Ezenkívül legjobb, ha  a csoport együtt van, nem szanaszét mászkálunk egy juhnyáj mellett” – fejtette ki Kovács Róbert.

Elmondta, ők is jártak úgy hegyimentő kollégáival, hogy megtámadták őket a juhokat őrző kutyák. „A megoldás az, hogy csoportban maradunk, nem üvöltözünk, nem pánikolunk be. Nem szabad kiabálni a kutyákra – ahogy a medvére sem. Érdemes velük beszélgetni, higgadt hangon, nem ordítva. Meg kell próbálni elkerülni a szemkontaktust. Mindenféleképpen biztonságosabb, ha többen vagyunk a túrán, ugyanakkor kerüljük a juhnyájakat. Ha pedig nem sikerült elkerülni, akkor a csapat együtt maradva beszéljen az állathoz, esetleg szólítgassa a juhászt, hogy minél hamarabb menjen oda, és vigye el a kutyákat a közelünkből” – javasolta.

Úgy gondolja, nem a leghatékonyabb módszer megpróbálni a szendvicsünkkel lekenyerezni őket, azaz ételt dobni a kutyáknak. „Meg lehet próbálni, már volt rá alkalom, hogy sikerült, de volt olyan is, hogy miután megette, visszajött, már nem volt, amit adni neki” – jegyezte meg Kovács Róbert, aki szerint a medvespray hasznosabb lehet ilyenkor, mint az élelem.

Fontos, hogy – ha már megvettük – ezt nem a hátizsákban kell hordani, hanem az övre csatolva, és olyan pozícióban, hogy a lehető leggyorsabban elő tudjuk venni” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, tapasztalataik szerint „az a kutya, amelyik egyszer-kétszer már le volt fújva, messziről el fogja kerülni az embert. Ezek a sprayek nagyon hatásosak az állatokra. Nem okoznak károsodást a kutyának vagy medvének, ellenben rövid ideig az a mennyiség, amit ráfújnak, nagyon irritáló”.

Előre tájékozódjunk

Ha hegyre indulunk, a legfontosabb  – hangsúlyozta újra a hegyimentő –, hogy előre alaposan utánaolvassunk, hová is megyünk, és tájékozódjunk, ott milyen időjárás lesz.

„Fontos előre olvasni a túráról, amin részt szeretnénk venni, hogy az milyen nehézségű. Erről tájékozódni lehet az interneten. Ha rákeresünk, szerintem Romániában nincs olyan túraútvonal, amelyikről ne találnánk leírást az interneten. Például a Maros-megyei útvonalak rajta vannak a Maros-megyei hegyimentő-szolgálat oldalán, ott el lehet olvasni, melyik milyen nehézségű, valamint térképek is vannak. Ugyanígy más megyék útvonalairól is lehet informálódni” – mondta el még Kovács Zoltán Róbert hegyimentő.