A nyári időszak és a legeltetési szezon beköszöntével újra előtérbe kerül a kirándulókat, házi kedvenceket ért kutyatámadások problémája, ugyanakkor a felelőtlen kutyatartás a településeken is gondot okoz. A kutyatartásra vonatkozó törvényi szabályozásokról, a támadások nyomán indítható eljárásokról és jogi alapelvekről Szász Ferenc csíkszeredai ügyvéddel beszélgettünk.

A tavaszi, nyári időszakban újra és újra előkerül a kutyatámadások problémája Székelyföldön. Hargita megye hegyvidéki térségeiben a vadkárok megelőzésére a pásztorok általában sok kutyát tartanak a nyájak mellett, és többnyire nem veszik figyelembe a kutyatartásra vonatkozó alapvető szabályokat sem. Mindez ahhoz vezet, hogy a túrázóknak a kirándulóhelyeken, turistautak mentén is tartaniuk kell a kutyafalkáktól, ugyanakkor a települések közelében, illetve lakott területeken is gondot okozhatnak a felügyelet nélkül hagyott ebek.

Mint a Maszol érdeklődésére Szász Ferenc csíkszeredai ügyvéd (aki maga is kutyatenyésztő, labradorokkal foglalkozik – szerk. megj.) elmondta: kifejezetten a pásztorkutyákra vonatkozó törvényi szabályozás nem létezik, hanem általános szabályzat írja elő, hogy a gazdának közterületeken hogyan kell eljárnia ahhoz, hogy legálisan birtokolja a kutyát és betartsa a kutyák agresszív megnyilvánulására vonatkozó közrendszabályzatot.

„Erre van egy elég régi törvény, amelyet az évek során több alkalommal módosítottak. A 2002-ben elfogadott 55-ös számú sürgősségi kormányrendelet utolsó módosításai kimondottan aktuális társadalmi helyzetet szabályoztak le. Az elmúlt években ugyanis egyre többször halljuk, hogy közterületeken kutyatámadás történt, legtöbb esetben a házi kedvencek húzták a rövidebbet, szenvedtek sérüléseket. Sajnos volt rá eset, hogy emberek sérültek meg, sőt Bukarestben halálos áldozata is volt már kutyák támadásának” – mondta Szász Ferenc.

Az ügyvéd kifejtette: ebben a kormányrendeletben a törvényhozók két kategóriába sorolták a kutyákat. A törvény egyes paragrafusa fajtára célzottan állapítja meg, hogy melyek a kimondottan agresszívnak nyilvánított fajták. Mint megtudtuk, két alkategóriát is meghatároz a jogszabály: az elsőbe a harci kutyákat sorolták be (pl. a pitbull, a boerboel, a bandog és ezek keverékei), a második alkategóriába olyanokat soroltak, mint az amerikai staffordshire terrier, a rottweiler, az argantin dog, a nápolyi bull masztiff és még jó pár kutyafajta.

„Ebbe a kategóriába belefoglalták a kaukázusi juhászkutyát is. A környékünkön (Hargita megye – szerk. megj.), az esztenáknál túlnyomó többségben három fajta leszármazottai a pásztorkutyák: a középázsiai, a kaukázusi és a kangál” – mutatott rá a szakember. A törvény egyik következő pontja kitér arra is, hogy mindegyik kutyafajtából származó egyedet lehet agresszívnak tekinteni, ha ok nélkül támad.

Szász Ferenc felhívta a figyelmünket arra is, hogy léteznek olyan kutyafajták, amelyek a standard leírások szerint nem ismerik az agresszív viselkedést, ezeket a fajtákat (pl. golden retriver, labrador) úgy tenyésztették ki, hogy nemcsak házi kedvencek, hanem munkakutyák is. Például vakvezetők, katasztrófa-elhárításban dolgoznak, intézményeknél tevékenykednek.

„Ezek a kutyák elvileg nem nyilvánulhatnak meg agresszíven, de nem árt az óvintézkedés, ha közterületen vannak. Az agresszívnak besorolt kutyákra vonatkozóan viszont létezik konkrét előírás, ugyancsak az említett sürgősségi kormányrendeletben. A törvényhozó előírta, hogy az agresszív és a veszélyes kutyák közterületeken nem szabad szájkosár és póráz nélkül jelen legyenek. Komoly felügyelettel jelenhetnek meg közterületeken vagy tömegközelkedési járműveken” – hangsúlyozta Szász Ferenc.

Nem tartják be az előírásokat

Az ügyvéd kifejtette, hogy ugyan Csíkszeredában is előfordulnak szabályszegések, de az igazi problémát a juhászkutyák jelentik. Mint hozzáfűzte: a juhászok többsége nem tartja tiszteletben a legeltetés körülményeire vonatkozó előírásokat és a juhnyájak szinte kivétel nélkül bekerülnek a közterületekre, illetve a lakott területek közelébe.

„Ebből indulnak ki a problémák, mert a juhnyájat követik a kutyák, amelyeknek nem lenne, mit keresniük közterületeken. Azonban a juhnyáj bejön legelni a lakott területek közvetlen közelébe, szabadon járkálnak a kutyák, és sajnos hetente hallhatunk támadásokról” – mondta el az ügyvéd.

A szakember beszámolt arról is, hogy az állatok mellett tartható kutyák száma pontosan szabályozott, az állatok létszámától függ és attól, hogy milyen földrajzi területen történik a legeltetés. „Ugyanakkor Székelyföldön általában a kutyaállomány meghaladja az előírtat” – mutatott rá az ügyvéd.

A hatályos jogszabályok ugyan nem kifejezetten a juhászkutyákra vonatkoznak, ám a 407/2006-os törvény 23. cikke (1) bekezdésének k) pontja szerint a vadállomány fenntartható kezelése érdekében a legfeljebb 300 állatot számláló állományokat hegyvidéki területen nem több mint 6, a dombvidéken 4, az alföldi területen pedig 3 kutya kísérheti. Minden további 100 állat után a kutyák száma a magassági zónától függetlenül egy kutyával növelhető, de legfeljebb 10 kutyával a hegyvidéken, 7 kutyával a dombvidéken és 5 kutyával az alföldi területen; a csordákat és nyájakat legfeljebb 2, megkülönböztető füljelzővel ellátott előjelző kutya kísérheti; az esztenák őrzésére korlátlan számú kutya használható, de ezeket karámban kell tartani – részletezte Szász Ferenc.

A szakember szerint az is problémát okoz, hogy támadás esetén a tulajdonosok, illetve a pásztorok próbálnak mentesülni a felelősség alól. Például úgy, hogy egyszerűen nem vetetik nyilvántartásba a kutyákat. „Ha nyilvántartásba lennének véve a kutyák, akkor rögtön kiderülne, hogy a létszámuk meghaladja a törvény által megengedettet. Ezért nincsenek bechipelve, nem szerepelnek az országos nyilvántartási rendszerben. Kicsit kaotikusan működik nálunk a kutyatartás. Nem kimondottan a házikedvencekre gondolok, inkább az említett pásztorkutyákra” – emelte ki az ügyvéd.

Hozzáfűzte: a rendőrség, illetve a rendőrségen belül létrehozott speciális alakulat, az Állatrendőrség hatásköre ellenőrizni a kutyaállományokat. Azonban a megyében nincs megfelelő számú személyzete az intézménynek – mutatott rá Szász Ferenc.

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Maria Plumbu a Maszol érdeklődésére elmondta: a Hargita megyei Állatrendőrségnél 6 alkalmazott dolgozik, egy személy vezeti az irodát, két alkalmazott pedig állatorvosi diplomával is rendelkezik. Az Állatrendőrség létrehozása óta Hargita megyében négy olyan esetet jelentettek, amikor juhászkutyák más állatokra támadtak. Ha a pásztorkutyák ok nélkül megtámadnak vagy megharapnak embereket vagy háziállatokat köz- vagy magánterületen, akkor az 55/2002-es kormányhatározat értelmében agresszív kutyának minősülnek, és az említett jogszabályban előírt szankciókkal sújtandók – emelte ki a szóvivő.
„Ha a kutya tulajdonosa vagy ideiglenes gazdája az állat kíséretében csordát vagy nyájat vezet közúton, közterületen, köteles a kutyát felügyelni és megakadályozni, hogy emberre támadjon. Ugyanakkor minden kutyatulajdonos vagy -tartó köteles a kutyákat mikrochippel vagy más, az állategészségügyi igazgatóság (A.N.S.V.S.A.) által meghatározott azonosító eszközzel ellátni, ellenkező esetben a gazda büntethető” – fogalmazott a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Beszélgetésünk során kitértünk azokra az esetekre is, amikor a településeken elszabaduló, kapukon kifutó ebek támadnak meg járókelőket. „Ha valakinek kiszabadul az udvaráról egy kutya (teljesen mindegy, hogy milyen fajta) és valakit megtámad, az a gazda felelőssége. Minden óvintézkedést meg kell tenni, hogy a kutya ne kerüljön közterületre és okozzon valakinek anyagi kárt vagy sérülést” – fogalmazott Szász Ferenc.

Kártérítés is kérhető

Ha megtörténik a baj, kétféle jogi eljárás létezik, tudtuk meg. Az első számú jogi indíték esetében a rendőrséghez kell benyújtani panaszt. „Ameddig »csak« anyagi kár keletkezik, vagy házi kedvenc sérül meg a támadás nyomán, addig kihágásról beszélhetünk, ha az áldozat ember, akkor már bűncselekményről van szó” – emelte ki az ügyvéd. Rendőrségi feljelentést magával vonó esetekben (ha a házi kedvenc szenved sérülést, vagy akár elpusztul) legalább két kihágás róható fel a tulajdonos, illetve annak a terhére, akinek adott pillanatban a jogi felügyelete alatt volt a támadó kutya.

„Az egyik kihágás, hogy a veszélyes kutya nem lehet szájkosár és póráz nélkül közterületen. Tehát megszegték az erre vonatkozó szabályozást, ha szabadon engedve egy pásztorkutya megtámad például egy házi kedvencet. A második kihágásért kiróható büntetés abban az esetben ítélhető meg, ha az, akinek a felügyeletére van bízva a kutya, nem tesz meg mindent, hogy a támadást megakadályozza” – részletezte az ügyvéd.

Mint elmondta: véleménye szerint a büntetési tételek kutyatámadások esetében nem megfelelőek. „A második, előbb megnevezett kihágás esetében, ami elég súlyos, az aktuális törvényes előírások szerint legfeljebb 3 ezer lejes pénzbírságot szabhatnak ki” – említette.

A kihágásért tett feljelentésen kívül az áldozatoknak lehetőségük van a bírósághoz fordulni kártérítési perrel az anyagi, illetve az erkölcsi elszenvedett kár miatt – emelte ki Szász Ferenc. „Ha a házi kedvencemet megtámadják a juhászkutyák és darabokra szedik, akkor van anyagi károm is, de ugyanakkor a lelki trauma, lelki fájdalom az erkölcsi kár és ezekért kártérítés jár” – tette hozzá.

Szász Ferenc beszámolt arról, hogy ügyvédként jelenleg a harmadik kutyatámadások nyomán indított eljárással foglalkozik. Az egyik esetben személyesen is érintett volt, saját kutyáit támadták meg más kutyák Csíkszeredában. „A harmadik ügyem van folyamatban, az első kettőt megnyertem. A probléma az, hogy sokan inkább lenyelik a károkat, valószínű, nem is tudják, mi a jogi út ilyen esetekben” – összegezte a csíkszeredai ügyvéd.