Húsz évvel ezelőtt, 2006. július 14-én Marosvásárhelyről, a Transilvania Nemzetközi Repülőtérről indította első romániai járatát a Wizz Air. A fapados légitársaság azóta Románia egyik meghatározó piaci szereplőjévé vált: ma már 14 romániai repülőtérről 83 útvonalon, 27 országba közlekedtet járatokat. A marosvásárhelyi légikikötőből jelenleg nyolc országban tíz közvetlen célállomás érhető el. A marosvásárhelyi repülőtér egy Airbus A320neo bázisrepülőgépnek is otthont ad. 

Két évtizeddel azután, hogy a Wizz Air első romániai járata Marosvásárhelyről szállt fel, a légitársaság ma már egyik legfontosabb piacának tekinti az országot. Ian Malin, a Wizz Air kereskedelmi vezérigazgató-helyettese a Maszolnak azt nyilatkozta, hogy a romániai utasok Európa legaktívabbjai közé tartoznak, a légitársaság újra stabil növekedési pályára állt, és bár az elmúlt években több útvonalat is kénytelen volt megszüntetni, azok egy része még visszatérhet. A vállalat igazgatója szerint ehhez nemcsak utasokra, hanem versenyképes repülőterekre is szükség van.

A Wizz Air húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyről indította első romániai járatát. Ian Malin szerint a döntés mögött egyrészt Erdély és Budapest történelmi, „családi” kötelékei álltak, másrészt az, hogy a régióban nagy igény mutatkozott a megfizethető légi közlekedésre.

„Azt láttuk, hogy az emberek egyre szabadabban mozognak, és a Wizz Air meg tudja adni számukra azt a rugalmasságot és kedvező árú utazási lehetőséget, amely korábban nem létezett. Sok ember számára mi jelentettük az első repülési élményt” – fogalmazott. Hozzátette: céljuk az volt, hogy olyan embereket is repülőre ültessenek, akik korábban ezt nem engedhették meg maguknak.

A romániaiak Európa legaktívabb utazói közé tartoznak

A légitársaság tapasztalatai szerint az elmúlt húsz évben gyökeresen megváltoztak a romániai utazási szokások. Ian Malin szerint ma egy átlagos romániai utas évente öt-hat alkalommal repül, ami meghaladja az európai átlagot.

„A romániaiak nagyon szeretnek utazni, nyitottak az új úti célokra, és mára teljesen természetessé vált számukra a repülés. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy sokak számára a Wizz Air volt az első légitársaság, amellyel életükben először repültek” – mondta. Az igazgató szerint szerint a Wizz Air az elmúlt két évtizedben átlagosan évi 35–40 százalékos növekedést ért el. A Covid-járvány ugyan megtörte ezt a lendületet, de a vállalatnak sikerült gyorsan talpra állnia.

„Ma a világ egyik leggyorsabban növekvő légitársasága vagyunk. A gyors növekedés lehetővé teszi számunkra, hogy alacsonyan tartsuk a költségeinket, ez pedig alacsony jegyárakat jelent az utasok számára” – közölte.

Nem elég az utas, olcsó repülőtér is kell

Arra a kérdésre, hogy mitől függ egy új járat elindítása vagy egy meglévő megtartása, Ian Malin közölte, „szükségünk van utasokra, de ugyanilyen fontosak az alacsony működési költségek is. Ha olcsó jegyeket akarunk kínálni, akkor nekünk is alacsony költségekkel kell működnünk.”

Szerinte ezért kulcsfontosságú, hogy a repülőterek és a helyi hatóságok partnerként tekintsenek a légitársaságra. A Wizz Air ugyanis nemcsak közvetlen munkahelyeket teremt, hanem munkát ad a karbantartó cégeknek, a cateringnek és számos más szolgáltatónak is, miközben az érkező utasok a térség gazdaságát is élénkítik – magyarázta.

„Nem tudunk bárhol növekedni. Megvizsgáljuk a keresletet, a költségeket és minden egyéb tényezőt, majd ezek alapján hozzuk meg a döntéseinket” – magyarázta.

A brassói Nürnberg-járat még visszatérhet

Kérdésünkre válaszolva Ian Malin megerősítette, hogy szeptembertől valóban megszűnik a Brassó–Nürnberg járat, de hozzátette, dolgoznak az újraindításán. A kereskedelmi vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek útvonal-módosításainak jelentős része nem a Wizz Air döntése.

A Covid-járvány, az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktusok, az üzemanyagárak emelkedése és a repülőgépipari ellátási lánc problémái egyaránt arra kényszerítették a vállalatot, hogy átmenetileg átalakítsa hálózatát. Most azonban már a stabilizálás a cél.

„Azt szeretnénk, hogy minden repülőtérnek meglegyen a maga szerepe, ne legyenek felesleges átfedések, és az utasok pontosan tudják, melyik repülőtérről melyik célállomás érhető el” – mondta. Elismerte: a hálózat finomhangolása még nem ért véget, ezért további változások is várhatók.

A Wizz Air vezetője nyíltan beszélt arról is, hogy a világjárvány utáni időszakban valóban sok kritikát kaptak a késések és a járattörlések miatt. „Igazuk volt az elégedetleneknek. A működési teljesítményünk nem volt megfelelő” – ismerte el.

Mint mondta, erre válaszul indították el a Customer First programot, amelynek célja, hogy minden döntés középpontjába az utast helyezzék. Ennek eredményeként – állítása szerint – ma már a Wizz Air Európa legjobb operatív mutatói közé tartozik: a járattörlések aránya jelentősen csökkent és a pontosság is nagymértékben javult.

Sokkal olcsóbb megtartani egy utast, mint újat szerezni

Ian Malin szerint a működés javítása nemcsak az utasok érdeke, hanem üzletileg is megtérül. „Sokkal olcsóbb visszahozni egy elégedett utast, mint meggyőzni egy olyat, aki még soha nem repült velünk” – vélekedett.

Ezért a Wizz Air ma már folyamatosan méri az utaselégedettséget a nemzetközileg használt mutatókkal, és ezeket közvetlenül összekapcsolja a vállalat belső teljesítménymérő rendszerével. A cél az, hogy ha valaki repülni akar, rögtön a Wizz Air jusson eszébe – tette hozzá.

„Fél Erdély megfordult itt” – Peti András szerint a következő húsz év már nem a hazatérésről, hanem a turisták idecsábításáról szól

Peti András, a marosvásárhelyi Transilvania Nemzetközi Repülőtér igazgatója kérdésünkre elmondta, a légitársaság húszéves jelenléte nem csupán a repülőtér, hanem az egész régió fejlődésére jelentős hatással volt. Szerinte az elmúlt két évtized legnagyobb eredménye, hogy a repülőtér több mint 3,4 millió utast szolgált ki kizárólag a Wizz Air járatain keresztül, a következő húsz év legfontosabb feladata pedig az lesz, hogy ne csak az itthon élők utazzanak haza Marosvásárhelyre, hanem minél többen érkezzenek ide turistaként is.

Peti András hangsúlyozta: a repülőtér önmagában nem cél, hanem kapu, amely összeköti a régiót a tőkével, a beruházásokkal, a turizmussal és az emberekkel. „Ez a partnerség tette lehetővé, hogy az elmúlt húsz évben több mint 3,4 millió utas forduljon meg a repülőtéren kizárólag a Wizz Airnek köszönhetően. Ha belegondolunk, ez azt jelenti, hogy fél Erdély megfordult itt” – tette hozzá.

Közölte: ezek az utasok nemcsak rokonlátogatásra vagy munkába utaztak, hanem turistaként is érkeztek, helyben költöttek, így a légitársaság jelenléte az egész régió gazdaságára kedvező hatást gyakorolt.

A következő húsz év már egy új kihívásról szól

„A cél az, hogy ne csak hazajöjjenek a marosvásárhelyi repülőtérre, hanem Európa, sőt a világ bármely részéről érkezzenek ide emberek azért, hogy felfedezzék ezt a vidéket” – mondta Peti András. Hozzátette, a Wizz Air Marosvásárhelyre látogató képviselőinek megmutatták a Kultúrpalotát és a Teleki Tékát. „El voltak ájulva attól, milyen különleges helyre érkeztek. Azt mondták, minden várakozásukat felülmúlta az a kulturális gazdagság, amelyet itt találtak” – fogalmazott.

Peti András szerint, a térség egyik legnagyobb hiányossága jelenleg az, hogy ezt az örökséget még nem sikerült megfelelően turisztikai termékként értékesíteni.

Voltak mélypontok is, de a partnerség megmaradt

Peti András elismerte, a Wizz Airrel való kapcsolat nem volt mindig problémamentes: „egyetlen kapcsolat sem fejlődik folyamatosan. Vannak viták, vannak nehezebb időszakok, de ha a felek a megoldásra koncentrálnak, előbb-utóbb mindig megtalálják egymást.”

Mint mondta, volt egy kis mosolyszünet, de most még nagyobb örömmel talált egymásra a repülőtér és a légitársaság.

Az igazgató egyetértett abban, hogy a fejlődéshez nemcsak a légitársaságra volt szükség. Mint mondta, a Maros Megyei Tanács következetesen támogatja, amelynek köszönhetően jelentős európai uniós forrásokat sikerült a repülőtér fejlesztésére fordítani. Ugyanakkor szerinte a legfontosabb mégis az volt, hogy az utasok ismét bizalmat szavaztak a marosvásárhelyi légikikötőnek.

A következő időszak egyik legfontosabb feladata szerinte új partnerek bevonása lesz. „Az egyetemeknek, kórházaknak, vállalkozásoknak és más intézményeknek olyan nemzetközi kapcsolatokra van szükségük, amelyek folyamatos utasforgalmat generálnak. Ezek a kapcsolatok nem alakulnak ki maguktól, minden nap dolgozni kell rajtuk” – vélekedett.

Az alacsony jegyár mögött alacsony repülőtéri költségek állnak

Arra a felvetésre, hogy Ian Malin szerint a kedvező jegyárakhoz a repülőtereknek is hozzá kell járulniuk alacsony díjakkal, Peti András elmondta: Marosvásárhely tudatosan ehhez igazítja működését. „A mi utasaink rendkívül árérzékenyek. Nem arra építünk, hogy valaki több száz eurót fizessen egy prémium jegyért, hanem arra, hogy minél többen tudjanak kedvező áron repülni” – fogalmazott.

Ennek érdekében a repülőtér igyekszik minimális költséggel magas színvonalú szolgáltatást nyújtani. A fejlesztések túlnyomó részét uniós forrásokból valósítják meg, számos feladatot saját alkalmazottaikkal látnak el.

Peti András közölte: Romániában kevés olyan repülőtér működik, amely a földi kiszolgálás jelentős részét nem külső cégekre bízza. Marosvásárhelyen a csomag- és utaskiszolgálást is saját munkatársak végzik, akik a járatok közötti időszakban más feladatokat látnak el. „Amikor repülő érkezik, az utas az első. Amikor nincs járat, mindenki visszatér az alapfeladatához” – magyarázta.

Ötszörösére nőtt az utasforgalom

Az igazgató szerint az új útvonalak már most igazolják létjogosultságukat. „Az utasszám azt mutatja, hogy ötszörösére nőtt a forgalom.”

Mint mondta, ezzel együtt nőttek a repülőtér bevételei is ezek ugyanis nem kizárólag a repülőtéri illetékekből származnak, hanem a parkolásból, az üzemanyag-értékesítésből és más szolgáltatásokból is. „Éppen ezek a kiegészítő bevételek teszik lehetővé, hogy a légitársaságok számára versenyképes repülőtéri díjakat kínáljunk, miközben biztosítani tudjuk a repülőtér fenntartható működését” – hangsúlyozta Peti András.

Nem egy történet vége, hanem egy új fejezet kezdete

A jubileumi rendezvényen Csibi Attila, a Maros Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, Maros megyének nyitott, fejlődő, Európával szorosan összekapcsolt régióvá kell válnia – olyan hellyé, ahová jó megérkezni és ahová jó hazatérni.

Mint fogalmazott, ebben a jövőképben a marosvásárhelyi repülőtér kulcsszerepet játszik. Közölte, az elmúlt időszakban sikerült újraépíteni egy fontos partnerséget a Wizz Airrel, és meggyőződése szerint a légikikötő fejlesztésének a jövőben is stratégiai prioritásnak kell maradnia. „Minden új járat nemcsak egy új úti célt jelent, hanem új befektetéseket” – fogalmazott a Maros Megyei Tanács alelnöke, aki szerint a repülőtér fejlődése egész Maros megye gazdasági és turisztikai versenyképességét erősíti.

A jubileumi eseményt számos meglepetés tette emlékezetessé. Az éppen akkor Dortmundba induló járat utasait és a meghívott vendégeket kvízjáték és nyeremények fogadták. A repülőgép fedélzeten öt darab, egyenként 100 euró értékű utalványt rejtettek el, amelyeket a szerencsés utasok találtak meg.

A Maros Művészegyüttes szervezésében fiatal táncosok látványos flashmobot is tartottak.