FRISSÍTVE: Fennállásának eddigi húsz éve alatt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) mintegy 15 ezer személyt állított bíróság elé, akik összesen 5,4 milliárd euró kárt okoztak az államnak.

A DNA által szervezett, 20 év korrupció elleni küzdelem elnevezésű eseményen ismertetett mérleg szerint a vád alá helyezett személyek között van 400 polgármester, 800 közintézmény- és államivállalat-vezető, 160 ügyész és bíró, 60 kormánytag (két exminiszterelnök, volt miniszterek, államtitkárok), 40 megyeitanács-elnök és ezer rendőr is.

Mintegy 2300 vádlottat uniós pénzek elcsalása miatt állítottak bíróság elé, ők összesen 300 millió euró kárt okoztak. Az elmúlt 10 évben a bíróság elé került ügyekben kenőpénzként adott, felajánlott, kért vagy kapott javak összértéke mintegy 1 milliárd euróra rúg.

A tevékenységi mérleg kitér a DNA történetének más mérföldköveire is:

• 30 millió euró – a legnagyobb összegű kenőpénz, amelyet korrupciós ügyben lefoglaltak;
• 60 millió euró – a legnagyobb összegű kártérítés, amelyet korrupciós ügyben megítélt a bíróság;
• 22 millió euró – a legnagyobb összeg, amelyet nagykorrupciós ügyben elkoboztak;
• 15 év és 8 hónap – a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet korrupciós ügyben kiszabott a bíróság.

Vesztegetés elfogadása miatt őrizetbe vették a temesvári kardiológia vezetőjét
Vesztegetés elfogadása miatt őrizetbe vették 24 órára a temesvári kardiológiai intézet szívsebészeti osztályát vezető Marinel Gaşpart. Az orvost hat rendbeli vesztegetés elfogadásával gyanúsítják, és előzetes letartóztatásának jóváhagyását kérik az ügyészek a bíróságtól.
A Temes Megyei Törvényszéki Ügyészség közleménye értelmében szeptember 19. és 26. között Marinel Gaşpar közvetett módon 100 és 2000 euró közötti összegeket kért és kapott hat pácienstől vagy ezek hozzátartozóitól.

A korrupcióellenes ügyészség létrehozásakor Románia „a közpénzeket elcsaló hálózatok fogságában élt”, jelenleg azonban a DNA erős intézmény, és nem fog meghátrálni a korrupció elleni küzdelemben – jelentette ki az intézményt vezető Crin Nicu Bologa.

A DNA fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott sajtóeseményen a főügyész elmondta, hogy a korrupcióellenes vádhatóság 2002-es létrehozása „szükségszerűség” volt. „Románia polgárai csalódottak voltak, mert az országot foglyul ejtették a közpénzeket elcsaló és az uniós csatlakozást veszélyeztető hálózatok. A korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele volt a csatlakozási folyamat lezárulásának, ugyanakkor meghatározó tényezője az európai úton való tovább haladásnak és a román társadalom fejlődésének” – fogalmazott Bologa.

Kifejtette, fennállása során jó és nehéz időszakok is voltak a DNA történetében, az intézmény azonban mindig hatékonyan cselekedett, szervezés és működés szempontjából is modellértékű volt más országok hasonló vádhatóságai számára. „Az akadályok nem tudtak legyűrni bennünket, inkább megerősítettek. (...) Biztosítjuk Románia polgárait, hogy a DNA erős, és nem fog meghátrálni a korrupció elleni küzdelemben” – mondta Bologa.

Iohannis: a DNA nélkül a román társadalom ma másként nézne ki

A kezdeti nehézségek ellenére a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) sikerült jelentős előrelépéseket tennie, és mára európai szinten is modellértékűvé vált az intézmény – hangoztatta az eseményen Klaus Iohannis államfő.

Beszédében Iohannis rámutatott, a DNA eddigi útja nem volt mentes sem az akadályoktól, sem a kudarcoktól, utóbbiakat azonban mindig "őszintén és objektíven" kell megvizsgálni, tanulni kell a múlt leckéiből.

Hangsúlyozta, csak az a társadalom lehet erős és stabil, amelyben szigorúan küzdenek a korrupció ellen, amelyben működik a fékek és ellensúlyok rendszere, amelyben a döntéshozók felelősséggel viseltetnek a polgárok iránt, amelyben az a jellemző, hogy senki nem érzi magát a törvény felett állónak. „A korrupció elleni küzdelem egyet jelent a mindenki által kívánt jobb társadalomért folytatott küzdelemmel. Ez nem lehet egyetlen intézmény kizárólagos feladata, ez valamennyi döntéshozó közös kötelezettségvállalása. Ebben a közös erőfeszítésben az önök intézményének munkája meghatározó fontosságú az állam korszerűsítése, a fejlődését lassító vagy akár gátló magatartásformák megelőzése és felszámolása szempontjából” – nyomatékosította.

Kiemelte, a román igazságügy reformját nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készített jelentések minden alkalommal kitértek a korrupció elleni küzdelem terén elért fokozatos fejlődésre, de ugyanúgy rávilágítottak a hiányosságokra vagy azokra a célkitűzésekre is, amelyek megvalósítása stagnált. „Meggyőződésem, hogy a DNA-nak a nagy- és a rendszerszintű korrupció elleni küzdelemhez való hozzájárulása nélkül a román társadalom ma egészen másként nézne ki” – hangoztatta.

A korrupcióellenes ügyészség létrehozása volt az első jele annak, hogy Románia felvállalta a legmagasabb szintű korrupció elleni hosszú távú küzdelmet, és az azóta eltelt években jelentős átalakulásokon ment át az ország mind az intézményi kapacitás fejlesztése, mind a közszféra átláthatósága és integritása tekintetében. „Az emberek mentalitása is megváltozott, a román társadalom már nem tolerálja a méltánytalanságokat a közéletben” – tette hozzá Klaus Iohannis.

Az igazságügyi törvények reformját az európai ajánlással összhangban kell véghez vinni

Az elnök beszélt arról is, hogy egyértelmű és koherens törvénynek kell garantálnia az igazságszolgáltatás függetlenségét és megteremtenie az ügyészségek megfelelő működéséhez szükséges mechanizmusokat. Szerinte az igazságügyi törvények reformját az illetékes európai szervek ajánlásaival összhangban kell véghez vinni. Mint megjegyezte, a véletlen úgy hozta, hogy a DNA kerek évfordulója egybeesik az igazságügyi reformcsomag parlamenti vitájával. A reformcsomagot a kormány javasolta augusztusban, kidolgozását a szakma és az Európai Bizottság képviselőivel folytatott hosszas közvita előzte meg, az eredménynek pedig garantálnia kell az igazságszolgáltatás függetlenségét és megteremtenie az ügyészségek megfelelő működéséhez szükséges mechanizmusokat. „Ugyanakkor megfelelő számú és képzett humán erőforrásra is szükség van, valamint olyan költségvetésre, amely ideális körülményeket biztosít a munkavégzéshez; mindezek az országos helyreállítási tervben is felvállalt célkitűzések” – fűzte hozzá.

Kapcsolódó

DNA: tavaly több mint 220 fontos állami tisztséget betöltő személy került bíróság elé

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze, Crin Bologa csütörtökön kijelentette, hogy 2021-ben több mint 220 fontos állami tisztséget betöltő személyt küldtek bíróság elé a vádhatóság ügyészei, többet, mint 2020-ban.

Korrupcióellenes Ügyészség DNA bíróság

Az elnök hangsúlyozta, hogy Románia minden, a korrupcióellenes harc terén tett lépéssel közelebb kerül az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) lezárásához, valamint a schengeni övezethez és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez való csatlakozáshoz. Kifejtette, ha az állam bünteti a korrupciót, azzal kivívja polgárainak bizalmát, a befektetőkben, külföldi partnerekben pedig a kiszámíthatóság és stabilitás érzetét kelti.

„Az elmúlt években nem ritkultak a kihívások, sőt: a Covid-19 világjárvány a korrupcióellenes harc újabb kihívásaira világított rá, amelyek a közbeszerzésekkel, az egészségügyi válság leküzdéséhez szükséges pénzalapok kiutalásával és kezelésével vagy az egészségügyi rendszer feddhetetlenségével kapcsolatosak” – mutatott rá az államfő.