Kovászna városban keresnek megoldásokat a hazai megyék hulladékgazdálkodási problémáira. Szerdán kezdődött és péntekig tart az országos konferencia, amely egy helyre gyűjtötte a hulladékbegyűjtéssel, hulladékkezeléssel és újrahasznosítással foglalkozó szervezeteket, megyei és országos intézményeket.

A szakmai beszélgetéseket és háromszéki terepszemlét is magába foglaló eseményen résztvevők lapunk érdeklődésére megállapították, hogy miközben Románia ellen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított mert kicsi az újrahasznosítás aránya és nagy a lerakóba kerülő hulladékmennyiség, addig Kovászna megyében a célkitűzések nagy részét sikerült teljesíteni. 

Feldolgozót építenek a lebomló hulladéknak

Ambrus József, a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (AdiSIMD) ügyvezető igazgatója a Maszol érdeklődésére elmondta: abban látja a Kovászna városi konferencia hasznát, hogy a különböző megyék hulladékgazdálkodási egyesületei megosztják tapasztalataikat. „Évekkel ezelőtt mi is tanultunk más megyéktől, most már mi is meg tudjuk osztani tapasztalatainkat” – mondta Ambrus József, aki elégedetten állapította meg, hogy Háromszék az országos élbolyban van a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás tekintetében, ugyanakkor szükség van még egy nagyobb beruházásra – egy biológiailag lebomló hulladékot feldolgozó központ létrehozására – ahhoz, hogy az unió által előírt célokat teljesíteni tudják.

A szakember magyarázata szerint jelenleg a lécfalvi hulladéklerakóba kerülő szemét 50-60 százaléka biológiailag lebomló hulladék, amit külön kellene válogatni, és komposztot készíteni belőle. Gondot jelent ugyanakkor, hogy jelenleg nincs finanszírozási forrás, amiből a szükséges beruházást meg lehetne valósítani, ezért a Kovászna megyei tanácsnak kell megfontolnia, hogy önerőből megépíti-e a létesítményt, magyarázta Ambrus József. Hozzátette: számos technológia létezik arra, hogy a lerakóba küldött szemétből „eltérítsék” a lebomló hulladékot, ám olyan megoldást keresnek, ami nem vezet nagy áremelkedéshez, és a lakosság is be tudja fogadni. Az elképzelések között van, hogy a lakóknak komposztáló edényeket adnak, amikbe külön lehet válogatni a lebomló szemetet. 

Ambrus József kiemelte, hogy az eddig elért eredmények nagy mértékben annak is köszönhetőek, hogy a háromszékiek befogadóak voltak, és alkalmazzák azokat a hulladékgyűjtési és válogatási módszereket, amiket rendelkezésükre bocsátanak. „Jelenleg az okoz gondot, hogy a háromszéki településeken külön válogatják a papírt és pillepalackot is, ám a városokban még nehezen szokták meg, hogy a biológiailag lebomló hulladékot ne műanyag zacskóban dobják az ennek megfelelő lerakóba, mert úgy nem eredményes” – magyarázta az AdiSIMD ügyvezetője.

Ambrus József felidézte, hogy Háromszék a hazai megyék sorában elsők között számolta fel a régi szeméttelepeit és hozta létre az egész megyét kiszolgáló, korszerű lécfalvi hulladéklerakót. Emellett úgy szervezték meg a hulladékbegyűjtést, hogy a megye teljesíteni tudja a szelektív válogatásra vonatkozó előírásokat. A háromszéki szakember lapunk érdeklődésére kifejtette: az ország ellen indított kötelezettségszegési eljárás (infrigement) kapcsán nem tartja korrektnek, hogy a jól

teljesítő és eredményes megyéket egy kalap alá veszik azokkal a megyékkel, ahol még a régi szeméttelepeket sem sikerült bezárni.   

Mindannyian fizetünk azok miatt, ahol nem megoldott a szemétügy

Gabriel Moiceanu, a hulladékkezelő egyesületek országos szervezetének (FADI) elnöke a Maszol érdeklődésére megerősítette, hogy Kovászna megye élen jár a szelektív hulladékválogatás tekintetében és az ország egyetlen megyéje, ahol a lebomló hulladékot begyűjtik, komposztálják, és a komposztot értékesítik. Gabriel Moiceanu szerint Tulcea megyében gyűjtik az egy főre eső legnagyobb szelektív hulladékmennyiséget, míg abszolút értékben Argeș megyében gyűl a legtöbb szelektíven válogatott hulladék. Kovászna megyében kevés a lakos, így az elsőkhöz képest alacsonyabb a szelektív hulladékmennyiség, ám nagy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, magyarázta a szakmai szervezet elnöke.

Gabriel Moiceanu szerint a Kovászna városi konferencia célja, hogy egy helyre gyűjtsék össze az ágazat összes szereplőjét, áttekintsék a jó példákat, amiket máshol is lehet alkalmazni. Emellett áttekintik és javaslatokat fogalmaznak meg az ágazatot szabályzó törvénykezések javítására és finanszírozási forrásokat keresnek a szükséges beruházásokra. A FADI elnöke szerint az országos helyreállítási terv (PNRR) hulladékgazdálkodási fejezetét jelenlegi formájában nemigen lehet teljesíteni, mivel a vállalások nem felelnek meg a valóságnak, ezért javaslatokat fogalmaznak meg, miként kellene finomhangolni azt. 

Gabriel Moiceanu arra mutatott rá, hogy a Románia ellen indított kötelezettségszegési eljárás költségeit mi mindannyian fogjuk kifizetni. Sérelmezi, hogy vannak megyék, amelyek még nem zárták be a régi szeméttelepeiket és nekik az ezzel járó beruházást az Országos Környezetvédelmi Alap (AFM) finanszírozza, azon megyék lakóinak pénzéből is, ahol az elmúlt években megoldották ezt a problémát.

Klaszterbe tömörülnek a hulladékgazdálkodással foglalkozók

A Kovászna városi konferencián bemutatták a 3R Green Cluster nevű szervezetet, amely egy ernyő alá szervezi a hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezeteket, intézményeket és kutatókat. Mădălina Smochină, az ágazati klaszter elnöke érdeklődésünkre elmondta: a szervezet létrehozását két éves előkészítő munka előzte meg, míg minden érintett megismerkedett egymással és a célokkal, mert meggyőződésük, hogy az együttműködésnek bizalmi alapon kell működnie. A klaszter célja olyan innovációk meghonosítása, amely előbbre tudja vinni a hazai hulladékgazdálkodást.