Gazdag ízek és közösségi öröm – pityókafesztivál a Sokadalmon
Kézdivásárhely Molnár Józsiás parkja adott otthont szombaton a Sokadalom gasztronómiai különlegességének, a már hagyományos pityókafesztiválnak – a városnapok jelenleg egyik legnépszerűbb eseményének. A pityókára, azaz krumplira épülő főzőverseny kis- és nagycsapatokat vonzott, akik bográcsban készítették el egyedi burgonyás fogásaikat.
A verseny idei zsűrijében a szakértők között ott volt Jánosi Imre, Vajda Zsigmond és Dragomir József is, akik alapos és igazságos bírálatot tartottak. A vándorkupát idén a Férfiak Klubja csapata nyerte el, akik natúrkrumplis körömpörköltjükkel igazán emlékezetes ízélményt nyújtottak. Menüjük részeként háromféle burgonyaágyas bruschettát tálaltak előételként, desszertként pedig ordás-ribizlis palacsintát kínáltak – utóbbiból több mint 300 darab fogyott el.
A zsűri döntése szerint az első díjat a Biofarm csapata érdemelte ki, őket követték a második helyen a Pityókászok, a harmadik helyen pedig a Municípiumi Kórház csapata végzett. A kialakított sorrend jól tükrözte a verseny sokszínűségét és a résztvevők elkötelezettségét a különböző burgonyaételek iránt.
A pityókafesztivál nem csupán gasztronómiai verseny, hanem közösségi ünnep is. A helyszínen körülbelül délelőtt kilenc órától kezdve késő délutánig folyamatosan főztek az indulók, miközben a látogatók is bekapcsolódhattak az ízpróbákba és a zsűri munkájába. A fesztivál méltó módon kapcsolódott a városnapok programjához, amely hagyományosan június végén négy napos kulturális és közösségi kavalkádot kínál.
A hivatalos eredményhirdetésre délután került sor, ahol az ízek mellett az alkotók lelkesedése és csapatmunkája is elismerésre talált. A Férfiak Klubja vándorkupájának átvétele során tapsvihar fogadta a győztes csapatot, akik egyedülálló, jól összehangolt menüsorral és figyelemre méltó mennyiségű desszerttel emelték a fesztivál fényét.
A pityókafesztivál méltó színfoltja volt a Sokadalomnak, ahol a hagyományos ízek találkoztak a kreatív megoldásokkal, és a közösségi élmény éppolyan fontos volt, mint az ételkóstolás öröme.
CSAK SAJÁT