Fontos az anyanyelv használata és a román nyelv ismerete is a szatmárnémeti magyarok szerint. A családban és a baráti társaságban is előnyben részesítik nemzettársaikat, de a hivatali vagy munkahelyi levelezésben inkább a román nyelvet használják – derül ki egy friss felmérésből. 

A Bálványos Intézet megbízásából végzett szociológiai adatfelvételt Szatmárnémetiben a TT Research & Communications cég, amellyel a lakosság nyelvhasználati szokásait és a közéletről alkotott véleményét igyekeztek feltérképezni. A kutatás Szatmárnémeti magyar lakosságára reprezentatívnak tekinthető – tudatta közleményében a Bálványos Intézet.

A felmérés célja volt mélyebben megismerni Szatmárnémeti magyar lakosságának nyelvhasználatra vonatkozó attitűdjeit, valamint a közélettel kapcsolatos véleményét. A kérdezettektől véleményt kértek az intézményvezetők munkájáról, arról, hogy a lakosság miként vélekedik a város fejlődéséről, a nyelvhasználat terén pedig kíváncsiak voltak a nyelvi szokásokra, valamint a románok magyarokkal szembeni magatartására, a magyarok szemszögéből vizsgálva. Hasonló kutatás készült Nagyváradon is közélet és nyelvhasználat témakörben, ezért lehetőségünk volt párhuzamot vonni az adatok között.

Sokat fejlődött a város

A szatmárnémeti magyarok fele úgy gondolja, hogy az utóbbi öt évben sokat vagy nagyon sokat fejlődött városuk, ez viszont jelentősen alacsonyabb arány, mint Nagyvárad esetében, ahol a magyar lakosság 76 százaléka tapasztalt fejlődést. Megfigyelhető, hogy a 35 évnél idősebbek elégedettebbek, mint a 35 év alattiak, végzettség és foglalkozás függvényében pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a szellemi munkát végzők a derűlátóbbak. A megkérdezettek úgy gondolják, hogy a magyarországi Nyíregyháza, illetve Nagybánya, Nagyvárad és Kolozsvár közül leginkább az utóbbitól marad el Szatmárnémeti fejlettsége. Ugyanakkor a szatmárnémeti lakosokat leginkább a kóbor kutyák problémájának kezelése, valamint a kerékpárutak mennyisége aggasztja.

A megkérdezett szatmárnémetiek a legnagyobb mértékben a Fidesz és a magyar kormány munkájával elégedettek: az 1-től 10-ig terjedő skálán (ahol a 10-es a legelégedettebb szintet jelentette) 8,4-re értékelték, míg az RMDSZ átlaga 7,9 lett. A rangsor folytatása: Székely Nemzeti Tanács (7,2), Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (7), Erdélyi Magyar Néppárt (7), a legkisebb pontszámot pedig a Jobbik kapta (3,6). Az erdélyi politikusok és közszereplők közül legtöbben Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt ismerik, és ők bizonyultak a legrokonszenvesebbeknek is.

A megkérdezettek jellemzően amellett érvelnek, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő lakosok sokkal többel járulnak hozzá az állami kiadásokhoz, mint amennyiben részesülnek, ezzel szemben a bukarestiek és Olténiában élők sokkal több juttatásban részesülnek, mint amennyivel hozzájárulnak az együttes kiadásokhoz. Ez lehet az (egyik) oka annak, hogy a szatmárnémeti magyarok 47 százaléka szerint a decentralizáció nagyon előnyös lenne, és csak 2 százalék szerint lenne nagyon hátrányos, olvasható a Bálványos Intézet összegzésében.

A szatmári magyarok többségének nincsen román rokona

A felmérésből kiderült, hogy a Szatmárnémetiben élő magyarok 57 százalékának, míg a nagyváradiak 58 százalékának nincs román nemzetiségű rokona. A román nyelvtudás függvényében megerősítést nyert, hogy a románul kevésbé jól beszélőknek alacsonyabb arányban van román rokonuk.

Ugyanakkor megemlítendő, hogy a szatmárnémeti válaszadók 7 százalékának, a nagyváradi megkérdezettek 9 százalékának román a házastársa. A baráti társaság összetételéről pedig elmondható, hogy a szatmárnémeti magyarok 67 százaléka inkább magyarokkal barátkozik.

Megfigyelhető, hogy a szatmárnémeti magyarok közül a fiatalabbak, 18–34 évesek körében kimagaslik az iskolát magyar nyelven végzők aránya, a 35–54 év közöttiek 45 százaléka román tannyelvű osztályban végezte középiskolai tanulmányait.

Főleg könyvolvasáskor fontos a megkérdezettek számára, hogy magyar nyelvű szöveg álljon rendelkezésükre (73 százalék), de a televíziós műsorok (64 százalék), rádióadók (56 százalék), illetve újságok és folyóiratok (57 százalék) esetében is szívesebben fogyasztják a magyar tartalmakat.

A hivatalos kommunikációban háttérbe szorul az anyanyelv

Munkahelyi szakmai levelezésekben, hivatalos emailezésekben, illetve a polgármesteri hivatalban ügyintézés során ritkán használják anyanyelvüket, és egyik esetben sem éri el a 20 százalékot azoknak az aránya, akik inkább magyarul beszélnek az adott helyzetben. A polgármesteri hivatalban a legjellemzőbb a román nyelv használata. Ez a megkérdezettek szerint ez főleg abból adódik, hogy egyszerűen nincs lehetőségük magyarul beszélni vagy írni – állapította meg a Bálványos Intézet a felmérés alapján.

A családban, munkahelyen/iskolában a kollégákkal, munkahelyen a főnökkel/iskolaigazgatóval, különböző kulturális eseményeken, barátokkal, szomszédokkal, családorvossal, szakorvossal és bevásárláskor is a szatmárnémeti magyarok magasabb arányban használják a magyar nyelvet, mint a nagyváradiak. Mindkét településen a családban a leginkább jellemző a magyar nyelv használata (Szatmárnémeti 90 százalék, Nagyvárad 86 százalék), legkevésbé pedig a szakorvosnál (Szatmárnémeti 26 százalék, Nagyvárad 10 százalék), szakmai levelezés (Szatmárnémeti 18 százalék, Nagyvárad 13 százalék) és bevásárlás során (Szatmárnémeti 25 százalék, Nagyvárad 10 százalék).

Ismerni kell a román nyelvet is

A szatmárnémeti magyarok 98 százaléka egyetért azzal, hogy fontos az anyanyelv használata és az, hogy gyerekeik is megtanuljanak magyarul (97 százalék). A megkérdezettek háromnegyede pedig azzal is egyetért, hogy minden román állampolgárnak, beleértve a romániai magyarokat is, kötelessége ismerni a román nyelvet.

A magyarok nagy részét büszkeség tölti el, ha egy magyar politikus anyanyelvi szinten beszél románul és egy jelentős részük csodálja a bátorságát, ha folyékonyan, de akcentussal beszél románul. A rossz románsággal kommunikáló politikusokkal szemben ugyanakkor a nagyváradiak elutasítóbbak, mint a szatmárnémetiek, és több, mint kétszer magasabb esetükben azok aránya, akik szégyellik magukat a politikus román nyelven vétett hibái miatt, esetleg felháborítónak vagy szórakoztatónak tartják ezt.

A teljes jelentés megtekinthető a Bálványos Intézet honlapján.