Egy friss felmérés alapján a román társadalom jelentős része a klasszikus baloldal és a jobboldal reflexeit ötvöző értékrendet vall, azaz nagyobb gazdasági kontrolt vár el az államtól és a hagyományos nemzeti értékeket tartja fontosnak. Az Inscop Research igazgatója, Remus Ștefureac szerint ez részben megmagyarázhatja a konzervatív populizmusra jellemző politikai képviseletekhez való kötődést.

A hétfőn bemutatott közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 61,3 százaléka véli úgy, hogy az államnak nagyobb mértékben kellene beavatkoznia a gazdaságba, és mindössze a válaszadók 33 százaléka támogat minimálisan szabályozott szabadpiacot. Nem meglepő, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) szavazóinak 71 százaléka pártolja a nagyobb állami kontrolt, de korcsoportokra lebontva a 30 alatti fiatalok 67 százaléka is nagyobb mértékű beavatkozást tart helyesnek. A 45-59 éves korosztály az, amelyik a leginkább támogatja a liberalizációt (41 százaléka), többségben férfiak (38 százalék), felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (39 százalék) és nagyvárasban (35 százalék) élnek.

„A vagyon egyenlőtlen eloszlása, a társadalmi bizonytalanság érzése, a gazdasági válságok, az infláció, valamint a globális ideológiai trendek – amelyeket az információs háború felerősít – olyan gazdasági kultúrát táplálnak, amelyben a társadalmi biztonság és az újraelosztás fontosabb prioritásnak számít, mint a piac hatékonysága” – vonta le a következtetést Ștefureac, aláhúzva viszont azt is, hogy a lakosság egyharmadának szabadpiac-párti aránya azt jelzi, hogy létezik egy szilárd alap a liberalizációs politikák számára.

Konzervatizmusról árulkodik az is, hogy a válaszadók 58,3 százaléka a hagyományok és a nemzeti értékek megőrzését fontosabbnak tartja a társadalom számára, mint a fejlődést és a modern változásokhoz való alkalmazkodást (36,7 százalék). A progresszív gondolkodásmód a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre jellemző (61 százalék) inkább, de a 30 év alattiak is többségben ezt választották. Nem meglepő az sem, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazóinak 77, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazóinak a 49 százaléka támogat modern irányvonalat, szemben az AUR és a PSD szavazóival. A vidékiek, az idősebb korosztály és az állami szektorban dolgozók többsége konzervatív nézeteket vall.

„Az adatok olyan generációs és nevelési polarizációt mutatnak, amelyek középtávon politikai és kulturális töréshez vezethetnek” – vélekedett az Inscop igazgatója.