Vasárnap elkezdődött az úgynevezett emlékeztető oltások beadása az egészségügyi dolgozók körében. A második adag vakcinára váró mentőorvost, fül-orr-gégészt és pszichológust kérdeztünk a koronavírus elleni oltással kapcsolatos tapasztalatairól.

Kis Balázs, a nagyváradi SMURD alkalmazottja január 5-én kapta meg a védőoltást, és mint mesélte, az elején nagyon nagy volt a pszichológiai nyomás rajta, mivel akkor még nem sokan oltatták be magukat.

„A munkatársaim 90 százalékánál is ugyanez jelentkezett, az oltás beadása után el kellett teljen egy kis idő, hogy felfogjuk, mi is történt, mivel ha nem is figyelsz a rémhírekre, az agyad működik, és akarva-akaratlanul megijedsz” – mondta. Esetében a beoltás után csak lokális reakció jelentkezett: helyi izomgyulladás, izomfájdalom, pici duzzanat, viszont ez minden oltásnál megszokott. Nem volt láza, nem volt más ízületi fájdalma, nem érzett fáradtságot, szédülést, így este bemehetett már dolgozni is.

Arról, hogy miért döntött az oltás mellett, így nyilatkozott: „Elsővonalban dolgozom, lehúztunk lassan kemény 11 hónapot koronavírusos környezetben, és szemtanúi voltunk a koronavírus szövődményeinek, ezért én személy szerint úgy döntöttem, hogy felelősségből beoltatom magam, saját magam és környezetem érdekében. El szeretném kerülni a koronavírusnak a nagyon súlyos, lélegeztetőgépet igénylő formáját. Ha van egy esély, amivel biztonságban tudhatom a beteget, meglépem azt, mivel nekünk mindig a beteg egészsége és kényelme az első. Néha tudjuk teljesíteni, néha nem, de ha van számunkra ez a lehetőség, ami az állam által nem kötelező, én úgy érzem, hogy etikai kötelességünk azzal élni, és beadatni a vakcinát.”

A szakmabeliek hozzászólása mind azt mutatta, hogy érdemes beadatni

A mentőorvos arról is beszélt, hogy ellenérvek, konspirációs elméletek mindig vannak, mindenkinek megvan a maga döntési joga arról, hogy beoltatja-e magát, ám az ő környezetében senki nem volt, aki megpróbálta volna lebeszélni őt az oltásról. Hozzátette, természetesen ő is feltett magának néhány kérdést, miután utánaolvasott az oltásnak, ám a kollégái, a szakmabeliek hozzászólása mind azt mutatta, hogy érdemes beadatni, meg kell tenni ezt a lépést.

Szerinte a félelem teljesen normális emberi reakció. Úgy fogalmazott, általában az ember az ismeretlentől fél, amit ismer, attól pedig legfeljebb tart, és fontosnak tartotta megjegyezni az oltás kapcsán, hogy a szervezet is ugyanígy működik. Kifejtette, az oltás abban segít, hogy ha befecskendezik a hírvivő RNS-t egy vírusból, már ismeri a szervezet a vírust, és ha elkapja a betegséget, sokkal gyengébb, könnyebb lefolyású lesz, mintha nem ismerné, mivel már „nem fél tőle”. Ha pedig a szervezet egy olyan kórokozót kap el, amit nem ismer, „abból nagyon csúnya betegség lesz”.

„Talán az a legfontosabb üzenetem, hogy a szervezetnek meg kell ismernie a vírust, és pillanatnyilag csak így tudjuk megismerni, ezzel az oltással. Emellett az is nagyon fontos, hogy nem fűtől-fától, nem a szomszédtól kell tájékozódni, hanem hivatalos forrásokból, tehát kérdezzük meg a háziorvosunkat, orvos ismerőseinket vagy hívjuk a Covid zöld vonalat” – mondta Kis Balázs, hozzátéve, hogy a vakcinának 250 oldalas a tanulmánya, amit nem kell mind elolvasni, de azt kell megkérdezni, aki ezt olvasta és érti.

A sürgősségi életmentő még elmondta: az elsővonalban dolgozók egy minisztériumi oldalon jelezni tudják a mellékhatásokat, viszont lokális reakción kívül eddig senki nem jelzett semmit. Ő a második adag oltását január 26-án kapja, az ügyelete „kellős közepén”.

Az 1700-as évek végén már volt oltás

Fodor István, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fül-orr-gégészeti szakosztályának vezetője úgy vélte: nagy segítség az, hogy egy ilyen helyzetben van védőoltás, és orvosi szemmel nézve teljesen egyértelmű számára, hogy azt kell választani.

„Az 1700-as évek végén már Edward Jenner angol sebész kifejlesztette az első fekete himlő elleni oltást, és azóta rengeteg betegség megszűnt. Emiatt a koronavírus elleni oltást már elég gyorsan sikerült kifejleszteni, és miután tanulmányoztam a helyzetet, hogy hogyan zajlik az oltás, úgy döntöttem, hogy én is beadatom” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy a teljesen új generációs technika, az mRNS oltás teljesen biztonságos. Neki azon kívül, hogy kicsit fájt a karja, semmi baja nem volt, így még aznap elmentem teniszezni.

Fodor István úgy vélte, hogy nemcsak a saját egészségünk, hanem általában a környezetünk egészsége miatt is érdemes átesni az oltáson, mert fontos, hogy ne terjesszük a vírust, és persze könnyebben lehet utazni, jönni-menni így, és nem is betegszik meg az ember. Szerinte ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni, ám úgy gondolja, hogy ez mindenkinek az egyéni döntése. „Nagyon sok furcsa elmélet kering az oltás kapcsán, én azt ajánlom mindenkinek, hogy ne a politikusokat, ne a Facebook-tudósokat kövessék, hanem az orvosokat, azon belül is főleg a virológusokat, akiknek ez a szakmájuk. Őket kell meghallgatni, és elhinni, amit mondanak” – tette hozzá.  

A biztonságérzeten is erősít

Forró-Erős Gyöngyi, a csíkszeredai kórház pszichológusa elmondta: már nagyon szeretné, ha vége lenne a pandémiának, és emiatt minden tőle telhetőt megtesz, hogy ehhez hozzájáruljon azzal, amivel tud. Nála a másik ok az oltás beadatása mellett az volt, hogy idős szülei vannak, akik már voltak betegek, szerencsére meggyógyultak, de még egyszer nem szeretné azt átélni, amit akkor éreztek, meg szeretné védeni őket és önmagát is. Mint fogalmazott, már volt beteg, emiatt úgy gondolja, hogy az oltás mellékhatásai eltörpülnek amellett, amit ez a betegség képes okozni.

„Azt hiszem, mindnyájan elfáradtunk már, mindenkit állandó készültségben, feszültségben tart a járvány. Úgy gondolom, hogy mindenki a legjobb tudása és belátása szerint kell hogy eldöntse, beadatja-e az oltást, de attól óva intenék mindenkit, hogy felüljenek az álhíreknek” – mutatott rá. A pszichológus hozzátette, megérti a félelmeket, megérti, hogy miért várnak az emberek a beadatással, de azzal már nem tud mit kezdeni, amikor „aberráns, áltudományos” tényeket állítanak az oltásról.

A vakcina beadatása után ő sem érzett semmi különöset, azon kívül, hogy 24 órát fájt a karja, és mint elmondta, nagyon várja már, hogy megkapja a második adagot, mivel azután egy héttel már teljesen biztosan kialakul a védelem. „Azt hiszem, a biztonságérzetemen is erősített ez, érdekes, hogy két héttel az oltás után már érzek valamennyi nyugodtságot. Valahogy ez jobban megnyugtatott, mint a betegség lejárta után az amiatt kialakult védettség, attól nem éreztem magam ennyire biztonságban” – mesélte.