Megjelent a bukaresti Hamangiu könyvkiadó gondozásában a Standarde controversate ale coexistentei juridice dintre majoritate si minoritatea maghiara in Romania (A romániai többség és a magyar kisebbség közötti jogi együttélés ellentmondásos normái) című kisebbségjogi könyv, amelyben erdélyi magyar jogászok románul írnak a romániai magyar közösséget érintő legfontosabb jogi kérdésekről. A kötet tárgyalja az anyanyelvhasználat kérdését az oktatásban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a nemzeti szimbólumok használatát, az államosított egyházi vagyonok visszaszolgáltatását, illetve a területi és kulturális autonómiát is.

Fábián Gyula szerkesztő megkeresésünkre elmondta, a kötet szerzői azt vizsgálták meg: megfelel-e ténylegesen a romániai kisebbség elvárásainak és az európai standardoknak az a mérce, amit Románia európainak minősít. Mint fogalmazott, elismerték azt, hogy bizonyos területeken Románia tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat, ám azonosítottak hét fő területet, ahol „még sok javítani való van”, vagy egyáltalán nincsenek tiszteltben tartva a kisebbségi jogok.

A kötet szerzői Bogdán Andrea, Fábián Gyula, Ilyés Zsolt, Kovács Bálint, Pál Előd, Veress Emőd és Bethlendi András, a kötetet Fábián Gyula szerkesztette

Ez a hét fő terület az oktatáshoz való jog, az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban, a személyi autonómia, a szimbólumokhoz való jog, a területi autonómia és a szabad vallásgyakorlás joga, ami az egyházi vagyont illeti. „Ez az a hét terület, ahol vagy nem indult el még semmi, ami a kisebbségjogok tiszteletben tartását illeti, gondolok itt a kulturális és a területi autonómiára, vagy léteznek bizonyos szintű jogok, viszont ezek nem érik el az európai standardokat és az elvárásainkat, mint például a másik öt terület esetében” – részletezte.

A szerkesztő szerint az utóbbi két évben Romániában ünnepi hangulat uralkodott, hol a „Nagy Egyesülést” ünnepelték, hol a kolozsvári román egyetem létrehozásának száz éves évfordulóját. Emlékeztetett azonban, hogy 1920-ban lépett hatályba az a kisebbségvédelmi egyezmény, amely tulajdonképpen megelőzte a trianoni szerződés 1921-es hatályba lépésének a dátumát, és annak kellett volna lennie az első olyan nemzetközi szerződésnek, amely a kisebbségek jogát biztosítja. Többek között ez a szerződés kötelezte Romániát a székelyek és szászok autonómia biztosítására.

Objektíven, előítélet-mentesen kezelték a kisebbségjogi kérdéseket

Fábián Gyula úgy látja,  a könyv román nyelven való megírása azért volt fontos, hogy a román többségi jogászok, politikusok is megértsék és elolvassák, mivel jelenleg két, maximum három olyan monográfia van román nyelven, amelyik kisebbségi jogokról szól, és amelyet az utóbbi 30 évben írtak.

A szerkesztő szerint a többség számára a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának a problémája általában nem egy fő téma, éppen ezért nem olvassák a kisebbségi nyelven írt tanulmányokat, monográfiákat, ugyanakkor pedig egy idegen nyelven, nemzetközi nyelven írt monográfia általában „árulkodási kísérletnek minősül”. Éppen ezért úgy gondolták, a legjobb az, ha a többség nyelvén mondják el, hogy mi hiányzik, miből nincs elég, és hol van a többség és kisebbség által mércének számított szint.

„A szerzők 30-tól 49 évesek, tehát olyan emberek, akik ebben az országban szocializálódtak, ebben az országban nőttek fel, itt tanultak és itt tanultak meg románul beszélni, írni és jogásznak lenni” – mondta a szerkesztő. Hozzátette, szerinte előítélet-mentesen kezelték a különböző felmerülő kérdéseket, mivel minden egyes fejezetnél bemutatják a történelmi hátteret, az európai hátteret, a romániai helyzetet, és úgy gondolják, hogy a többségiek is értékelni fogják ezt a hozzáállást. Elkerülendő azt a vádat, hogy „mondvacsinált vagy légből kapott jogokat kérnek”, minden fejezetnél van egy „jó példák” rész is, ahol megmutatják, hogy Európában hol vannak hatályban hasonló jogok, mint amit ők elvárnának.

A könyvet a bukaresti Hamangiu kiadó adta ki. Fábián Gyula szerint az erdélyi magyar jogászok róluk szokták azt mondani, hogy „nyílt eszű, open minded kiadónak minősülnek”, mivel „nem ez az első eset, amikor segítenek rajtuk”. „Ők készek például magyar jogi szakkönyveket is kiadni, és ez fontos, mivel segítenek a terjesztés, a láthatóság szempontjából. Ez a legnagyobb lehetőség számunkra, hogy a többségiek bukaresti kiadótól, román nyelven, egész országra kiépített terjesztőhálózattal rendelkező kiadótól kapják meg ezt a könyvet” – magyarázta.

A járványhelyzet a könyv fogadtatásánál is közbeszólt, 2020 végén jelent meg, így sajnos könyvbemutatóra nem kerülhetett sor, ám Fábián Gyula szerint készülnek már recenziók román és magyar nyelven egyaránt.